REKVIZITARIJUM PRAZNIKA I MITOLOGIJA BOŽIĆA U DELU ANĐEOSKO VESELJE NANDORA GIONA
Главни садржај чланка
Сажетак
Studija o delu Nandora Giona, pod naslovom Anđeosko veselje istražuje funkciju praznika kao kohezivne snage društva (čuvara kolektivnog identiteta), božićne obrede, njihove interakcije, nesvakidašnje oblike ponašanja, kulturne simbole reprezentativnih predmeta i vizuelnih efekata kojima se konstruiše praznična atmosfera ‒ prostor praznika. Zbirka, koja sadrži sedam priča, organizovana je po modelu Hiljadu i jedne noći. Kohezivni materijal tekstova, prepun biblijskih aluzija, jeste pripovedanje o božićnim praznicima ‒ recitovanje anđeoskog veselja i vitlejemski igrokaz. Pripovedanjem se može povratiti izgubljena ravnoteža, popraviti (u vreme praznika) usamljena, izmenjena ličnost, a svet prazničnih obreda i biblijska priča o rođenju Isusa implicira da se čovečanstvo može spasiti, da se čovek, uz pomoć dobrih dela, može popraviti.
Downloads
Download data is not yet available.
Детаљи чланка
Како цитирати
Horvat Futo, H. (2017). REKVIZITARIJUM PRAZNIKA I MITOLOGIJA BOŽIĆA U DELU ANĐEOSKO VESELJE NANDORA GIONA. Годишњак Филозофског факултета у Новом Саду, 41(1), 153–164. преузето од https://godisnjak.ff.uns.ac.rs/index.php/gff/article/view/1845
Bрој часописа
Секција
Хунгарологија
Референце
A százhatodik éjszaka (2000). U: Miklós Tamás (szerk.) (2000). Az Ezeregyéjszaka meséi I. 1–145. éjszaka. Budapest: Atlantisz Könyvkiadó. 597–598.
Andor Cs. (1998). Ünnep és kommunikáció. U: B. Gelencsér K. (szerk.) Művelődéstörténet I. Tanulmányok és kronológia a magyar nép művelődéstörténetének, életmódjának és mentalitásának történetéből Budapest: Mikszáth Kiadó. 79‒88.
Assmann, Jan (2005). Kulturno pamćenje. Pismo, sjećanje i politički identitet u ranim visokim kulturama. Zenica: Vrijeme.
Bašlar, G. (2005). Kuća – Od podruma do tavana – Smisao kolibe. U: Poetika prostora Beograd‒Čačak: B. Kukić‒Gradac. 27‒54.
Bence E. (2001). Szakaszok és törekvések а jugoszláviai/vajdasági magyar gyermekirodalomban. Híd, 1‒2. 29‒39.
Boldizsár I. (2004). Száznegyvenöt ígéretes éjszaka. Az Ezeregyéjszaka meséi I. kötet 1–145. éjszaka U: Mesepoétika. Írások mesékről, gyerekekről, könyvekről. Budapest: Akadémiai Kiadó. 78–83.
Boldizsár I. (2004). A mese mint gyógyító erő. = Mesepoétika. Írások mesékről, gyerekekről, könyvekről Akadémiai Kiadó, Budapest. 20–25.
Csernák L. (2002): Az ünnepek szerepe és előfordulása életünkben. eVilág, 8. Preuzeto 12. maja.2016, sa http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/evilag/2002-ev/08/20070313214450661000000549.html/
Dömötör T.–Katona I.–Ortutay Gy.–Voigt V. (1969). A magyar népköltészet. Budapest: Tankönyvkiadó.
Elek T. (2009): Az állandó úton levés vágya. Ifjúsági regények I. U: Gion Nándor írói világa. Budapest: Noran Könyvkiadó. 93‒112.
Elijade, M. (2003). Profano trajanje i sveto Vreme. U: Sveto i profano Novi Sad‒Sremski Karlovci: Izdavačka knjižarnica Zorana Stojanovića. 110‒113.
Friedman, N. (1967). The Theory of the Novel. New York: The Free Press.
Gion N. (2016). Anđeosko veselje. Novi Sad – Srbobran: Prometej – Spomen kuća Nandora Giona.
Görömbei A. (2001). Gion Nándor (Virágos Katona, Angyali vigasság). U: Kisebbségi magyar irodalmak (1945–2000). Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. 288–295.
Jung K. (2000). Régiek kalendáriuma. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Pásztor Kicsi M. (2015). Ünnep és lakoma. U: Csányi E. (szerk.) Ünnep. Újvidék: Bölcsészettudományi Kar ‒ Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium. 137‒158.
Pócs É. (2002). Tér és idő a néphitben. U: Magyar néphit Közép- és Kelet-Európa határán. Válogatott tanulmányok I. Budapest: L’ Harmattan. 9–39.
Radics V. (2002). Gyász: egy arcmás letisztul. Forrás, 12, 42–44.
Reuter L. (1988). Gion Nándor: Az angyali vigasság. Jelenkor, 7‒8. 758‒760.
Scholes, R.–Phelan, J.–Kellogg, R. (2006). The nature of narrative. New York: Oxford University Press.
Szacsvay É. (2010). „Elindulának és el is jutának…” U: Tömöry M. (szerk.) „…hanem vagyok Úristen követje…” A téli ünnepkör dramatikus szokásaiból – a Nemzetközi Betlehemes Találkozók játékszövegei Budapest: Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus. 9‒11.
Tokaji I. (2012). Az ünnepek látványa kommunikációelméleti megközelítésben. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, 1, 153–160.
Toldi É. (1998). Az író utcája. Gion Nándor: Jéghegyen, szalmakalapban. Forrás, 11, 34–38.
Újváry E. (2015). A nyári napforduló. Ünnepváltozatok szemantikai és pragmatikai megközelítésben. U: Újváry E. „Jelet hagyni”. Vizuális alkotások és rítusok szemiotikai elemzése Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó‒Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. 337‒351.
Vaillois, R. (1998). Az ünnep elmélete. U: B. Gelencsér K. (szerk.) (1998). Művelődéstörténet I. Tanulmányok és kronológia a magyar nép művelődéstörténetének, életmódjának és mentalitásának történetéből Budapest: Mikszáth Kiadó. 112‒122.
Andor Cs. (1998). Ünnep és kommunikáció. U: B. Gelencsér K. (szerk.) Művelődéstörténet I. Tanulmányok és kronológia a magyar nép művelődéstörténetének, életmódjának és mentalitásának történetéből Budapest: Mikszáth Kiadó. 79‒88.
Assmann, Jan (2005). Kulturno pamćenje. Pismo, sjećanje i politički identitet u ranim visokim kulturama. Zenica: Vrijeme.
Bašlar, G. (2005). Kuća – Od podruma do tavana – Smisao kolibe. U: Poetika prostora Beograd‒Čačak: B. Kukić‒Gradac. 27‒54.
Bence E. (2001). Szakaszok és törekvések а jugoszláviai/vajdasági magyar gyermekirodalomban. Híd, 1‒2. 29‒39.
Boldizsár I. (2004). Száznegyvenöt ígéretes éjszaka. Az Ezeregyéjszaka meséi I. kötet 1–145. éjszaka U: Mesepoétika. Írások mesékről, gyerekekről, könyvekről. Budapest: Akadémiai Kiadó. 78–83.
Boldizsár I. (2004). A mese mint gyógyító erő. = Mesepoétika. Írások mesékről, gyerekekről, könyvekről Akadémiai Kiadó, Budapest. 20–25.
Csernák L. (2002): Az ünnepek szerepe és előfordulása életünkben. eVilág, 8. Preuzeto 12. maja.2016, sa http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/evilag/2002-ev/08/20070313214450661000000549.html/
Dömötör T.–Katona I.–Ortutay Gy.–Voigt V. (1969). A magyar népköltészet. Budapest: Tankönyvkiadó.
Elek T. (2009): Az állandó úton levés vágya. Ifjúsági regények I. U: Gion Nándor írói világa. Budapest: Noran Könyvkiadó. 93‒112.
Elijade, M. (2003). Profano trajanje i sveto Vreme. U: Sveto i profano Novi Sad‒Sremski Karlovci: Izdavačka knjižarnica Zorana Stojanovića. 110‒113.
Friedman, N. (1967). The Theory of the Novel. New York: The Free Press.
Gion N. (2016). Anđeosko veselje. Novi Sad – Srbobran: Prometej – Spomen kuća Nandora Giona.
Görömbei A. (2001). Gion Nándor (Virágos Katona, Angyali vigasság). U: Kisebbségi magyar irodalmak (1945–2000). Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. 288–295.
Jung K. (2000). Régiek kalendáriuma. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Pásztor Kicsi M. (2015). Ünnep és lakoma. U: Csányi E. (szerk.) Ünnep. Újvidék: Bölcsészettudományi Kar ‒ Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium. 137‒158.
Pócs É. (2002). Tér és idő a néphitben. U: Magyar néphit Közép- és Kelet-Európa határán. Válogatott tanulmányok I. Budapest: L’ Harmattan. 9–39.
Radics V. (2002). Gyász: egy arcmás letisztul. Forrás, 12, 42–44.
Reuter L. (1988). Gion Nándor: Az angyali vigasság. Jelenkor, 7‒8. 758‒760.
Scholes, R.–Phelan, J.–Kellogg, R. (2006). The nature of narrative. New York: Oxford University Press.
Szacsvay É. (2010). „Elindulának és el is jutának…” U: Tömöry M. (szerk.) „…hanem vagyok Úristen követje…” A téli ünnepkör dramatikus szokásaiból – a Nemzetközi Betlehemes Találkozók játékszövegei Budapest: Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus. 9‒11.
Tokaji I. (2012). Az ünnepek látványa kommunikációelméleti megközelítésben. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, 1, 153–160.
Toldi É. (1998). Az író utcája. Gion Nándor: Jéghegyen, szalmakalapban. Forrás, 11, 34–38.
Újváry E. (2015). A nyári napforduló. Ünnepváltozatok szemantikai és pragmatikai megközelítésben. U: Újváry E. „Jelet hagyni”. Vizuális alkotások és rítusok szemiotikai elemzése Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó‒Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. 337‒351.
Vaillois, R. (1998). Az ünnep elmélete. U: B. Gelencsér K. (szerk.) (1998). Művelődéstörténet I. Tanulmányok és kronológia a magyar nép művelődéstörténetének, életmódjának és mentalitásának történetéből Budapest: Mikszáth Kiadó. 112‒122.