ГРОФ ИШТВАН СЕЧЕЊИ, СИМБОЛ ПРОГРЕСА И РОДОЉУБЉА

  • Zoltán Györe
  • Attila Pfeiffer

Сажетак

Гроф Иштван Сечењи (1791-1860) један је од најзначајнијих личности историје Мађарске. Био је утемељивач мађарског либерално-националног програма и један од вођа реформног покрета 1825-1848. г. Показао је да је уз непоколебљиви патриотизам, дубоко промишљање актуелних друштвено-економских и политичких проблема, неисцрпну енергију и истрајност могуће усмерити политичка и друштвена збивања у правцу општег прогреса земље. Својим моралним ставовима и разгранатим теоријским и практичним прегалаштвом постао је узвишен, али тешко достижан пример својим савременицима и каснијим генерација. Сем осталих основао је Мађарску академију наука, саградио је први сталан мост преко Дунава између Будима и Пеште, развијао је саобраћај, нарочито паробродарство, спровео регулацију тока Дунава у Ђердапској клисури, залагао се за изградњу жељезничке мреже Угарске, радио је на претварању Будимпеште у привредни и културни центар Угарске у велелепни град по европском узору; одомаћио је касина, коњске трке и узгој квалитетних раса коња, итд.

Биографије аутора

Zoltán Györe

Филозофски факултет у Новом Саду
Одсек за историју

Attila Pfeiffer

Филозофски факултет у Новом Саду
Одсек за историју

Референце

Berzeviczy, A. (1907). Gróf Széchenyi István munkáiból. II. kötet, Budapest., Franklin Társulat.
Gergely A., Spira Gy., & Sashegyi O. (1991). A magyar akadémia körül. In: Széchenyi István válogatott művei, II. kötet. Budapest, Szépirodalmi Kadó.
Nagy, J. (1983). Szöveggyűjtemény a magyar történelem forrásaiból (1790-1962). Budapest, Tankönyvkiadó.
Szentpéteri, J. (ed.) (2000). Írásos emlékek. In: Magyar Kódex 4. Reformkor és kiegyezés. Budapest, Kossuth Kiadó.
Bethlen, I. (1932). Széchenyi emlékbeszéd, Budapest, Nemzeti Casino.
Boleszny, A. (2010). Széchenyi munkálatai az Al-Dunán. In: Bordás, Gy. (ed.) (2010). Széchenyi István Szerbiában. Naplók, dokumentumok. 121-126. Újvidék, Forum Könyvkiadó.
Dobszay, T. (2000). A nemzettéválás kora (1790-1848). In: Szentpéteri J (ed.) (2000) Magyar Kódex 4. Reformkor és kiegyezés. Budapest, Kossuth Kiadó.
Fábián, E. (1992). Széchenyi István szabadeévű politikai modellje, Kolozsvár, Erdélyi Múzeum LIV. kötet, 1-4. Füzet.
Falk, M. (1868). Széchenyi István gróf és kora, Pest, Emich Gusztáv.
Fried, I. (1967). A szerb irodalom útja Magyarországon 1780-1841. Докторска дисертација, Универзитет у Сегедину. sa http://doktori.bibl.u-szeged.hu/2089/1/1967_fried_istvan.pdf
Gergely, A. (1998). Széchenyi István, Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó.
Gergely, A. (2009). A reformkor Magyarországon. In: Romsics, I. (ed.) Magyarország története. A nemzeti ébredés kora 1790-1848. Budapest, Kossuth Kiadó.
Görög, F. (2002). A magyar nemzet története. Budapest, Horizont Kiadó.
Gróf Széchenyi István „tévedései”, halálának 150 éves évfordulóján, Szekszárdon tartott ünnepi Széchenyi megemlékezésen elhangzott előadás, szerkesztett változata. Szekszárd sa.http://www.szechenyiemlekbizottsag.hu/files/Szechenyi_tevedesei.pdf
Grünwald, B. (1890). Az új Magyarország. Gróf Széchenyi István. Franklin Társulat, Budapest.
Györe, Z. (2009). Концепција „усаглашавања интереса“ као основа реформне политике мађарских либерала у vormärzu. Истраживања, .20, 73-107.
Györe, Z. (2009). Mađarski i srpski nacionalni preporod, Novi Sad, Vojvođanska akademija nauka i umetnosti.
Halász, G. (1. maj 1934). A fiatal Széchenyi. Nyugat, str.12.
Kecskeméty, A. (1987). Gróf Széchenyi István utolsó évei és halála. Budapest, Szépirodalmi.
Kemény, Zs. (1970). Portrék. In: Tóth, Gy. (ed.) (1970), Sorsok és vonzások (str. 125-125). Budapest, Szépirodalmi Kiadó
Kosáry, D. (1990). Újjáépítés és polgárosodás 1711-1867. Budapest, Háttérlap- és Könyvkiadó.
Kovács H., Körmendy K., Mázi B., Oplatka A. (2014) "Ezt köztünk! Isten áldja!" Изабрана писма Иштвана Сечењија, Budapest, MTA Művészettörténeti Intézet.
Krestić, P. (2003). Mađarsko-srpska prožimanja tokom prve polovine XIX veka: Primer Stefana Sečenjija. U: Kovaček, B. Lastić P. (ur.) (2003) Iz istorije srpsko-mađarskih kulturnih veza. (str. 101–106). Novi Sad–Budimpešta, Forum Könyvkiadó.
Mérei, Gy. (1983). Magyarország története 1790-1848. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Mustos, N. I. (1992). Széchenyi István időszerűsége. Fizikai Szemle, 41.
Németh, F. (2010). Boleszny Antal Széchenyi kutatásairól. In: Bordás, Gy. (ed.) (2010) Széchenyi István Szerbiában. Naplók, dokumentumok, Újvidék, Forum Könyvkiadó.
Nyári, K. (2014). Igy szerettek ők, Corvina kiadó, Budapest.
Ózer, Á. (2010). Széchenyi Istvánnak, a „legnagyobb magyar”-nak a helyea szerb történelmi tudatban. Létünk, 2010/4. 26–34.
Pándi, P. (196). A Magyar irodalom története 1772-1849, Budapest, Akadémiai Kiadó.
Spira, Gy. (1959). A magyar forradalom 1848-1849-ben. Budapest, Gondolat Kiadó.
Viszota, Gy. (1933). Gr. Széchenyi István elmeállapota és halála, Irodalomtörténeti Közlemények, XLIII, Budapest.
Vujicsics, Sz. (2010). Széchenyi István Szerbiában 1830. In: Bordás Gy. (ed.) (2010) Széchenyi István Szerbiában. Naplók, dokumentumok, Újvidék, Forum Könyvkiadó.
Zichy, A. (1896). Gróf Széchenyi István Életrajza, I. kötet 1791-1844, Budapest, Franklin Társulat, http://mek.oszk.hu/05800/05836/html/
Објављено
23. 02. 2017.
Како цитирати
GYÖRE, Zoltán; PFEIFFER, Attila. ГРОФ ИШТВАН СЕЧЕЊИ, СИМБОЛ ПРОГРЕСА И РОДОЉУБЉА. Годишњак Филозофског факултета у Новом Саду, [S.l.], v. 41, n. 2, p. 79-101, feb. 2017. ISSN 2334-7236. Доступно на: <http://godisnjak.ff.uns.ac.rs/index.php/gff/article/view/1872>. Датум приступа: 22 aug. 2017 doi: https://doi.org/10.19090/gff.2016.2.79-101.
Bрој часописа
Секција
Историја