KÉPELMÉLETI KÉRDÉSEK ZRÍNYI MIKLÓS SYRENA-KÖTETÉBEN

  • Čila Č. Utaši Filozofski fakultet Univerziteta u Novom Sadu
Кључне речи: Zrínyi Miklós, Syrena-kötet, enargeia, ut pictura poesis, Giambattista Marino, képelmélet, petrarkizmus, superatio

Сажетак

Giambattista Marino festményeket leíró verseiben az ut pictura poesis elméletre játszik rá. Zrínyi a Syrena-kötet sok helyén Marinót imitálja, de a képelmélet vonatkozásában nem követi az olasz költőt. Ugyanakkor egyik legjelentősebb költői eszköze a jelenségeket különös erővel megjelenítő kép, amelyet a retorikai hagyomány enargeiának vagy evidentiának nevez. A Marino-féle képelméleti gondolkodásról nem a szöveg, hanem a Syrena-kötet a díszcímlapja tanúskodik. A metszetet valószínűleg az Obsidio XIV. énekének kezdő reflexióját inspirálta: a címlapkép tengeri jelenete a vizuális kép eszközeivel ábrázolja a szövegben az eposzírást jelölő metaforát, a hajózást. Joggal tételezhetjük fel, hogy a metszet allegorikus alakjai közül a magát tükörben fésülő szirén Marino képelméletét idézi meg.

Референце

Források
Hausner, G., Klaniczay, T., Kovács S. I., Monok, I., Orlovszky G. (1991). A Bibliotheka Zriniana története és állománya. Budapest: Argumentum Kiadó–Zrínyi Kiadó.

Marino, G. B. (1664 [1620]). La Galeria del cavalier Marino. Distinta in pitture, & sculture.

Venetia: Presso G.P. Brigonci.https://archive.org/details/lagaleriadelcav00marigoog (letöltve: 2017. május 20.)

Marino, G. B. (1621).La sampogna del caualier Marino, diuisa in idillij fauolosi, & pastorali. Venetia: apresso i Giunti.http://books.google.com/books?id=0AVi0vgj7VYC&hl=&source=gbs_api (letöltve: 2017. március 27.)

Preti, G. 2003. Invita l'anima sua a piagnere la morte di Cristo In Poesie. Biblioteca Italiana. http://ww2.bibliotecaitaliana.it/xtf/view?docId=bibit000364/bibit000364.xml&chunk.id=d3871e6346&toc.depth=1&toc.id=&brand=bibit (letöltve: 2017. július 7.)

Zrínyi, M. Zrínyi, (1980). Adriai tengernek Syreneaia (1651). Kovács Sándor Iván (utószó). Bécs: Cosmerovius. Hasonmás kiadás.

Irodalom
Alberti, L. B. (2013). On picture. Ed. and transl.by Sinisgalli, R. Cambridge, New York, Melbourne, Madrid, Cape Town, Singapore, São Paulo, Delhi, Mexico City: Cambridge University Press.

Belting, H. (2005). A hiteles kép:Képviták mint hitviták. Ford. Hidas, Z. Budapest: Atlantisz.

Flemming, V. von (2013). Was ist ein Bild?:Marinos Dicerie sacre. Stillers, R. und Kruse, Ch. (hrsg.) (2013). In: Barocke Bildkulturen: Dialog der Künste in Giovan Battista Marinos „Galeria”. Wiesbaden: Harrasowitz Verlag (Wolfenbütteler Arbeiten zur Barockforschung, 48). 15 ̶ 43.

Kőszeghy, P. (2014). Balassi Bálint. Magyar Amphión. Budapest: Balassi Kiadó.
Moenninghoff, B. (2008). Die Kunst des literarischen Schenkens: Über einige Widmungsregeln im barocken Buch. Von Ammon, F. und Vögel,H. (hrsg.) (2008). Die Pluralisierung des Paratexts in der Frühen Neuzeit: Theorie, Formen, Funktionen. Berlin-Münster-Wien-Zürich-London: LIT Verlag (Pluralisierung & Autorität). 337–352.

Peil, D. (2008). Titelkupfer/ Titelblatt ̶ ein Programm?: Beobachtungen zur Funktion von Titelkupfer und Titelblatt in ausgewählten Beispielen aus dem 17. Jahrhundert.Von Ammon, F. und Vögel , H. (hrsg.) (2008). Die Pluralisierung des Paratexts in der Frühen Neuzeit: Theorie, Formen, Funktionen. Berlin-Münster-Wien-Zürich-London: LIT Verlag (Pluralisierung & Autorität). 301 ̶ 336.

Pelc, M. (2015). „Georgius Subarich sculpsit Viennae – bakrorezac Juraj Šubarić u Beču oko 1650. godine: Djela i naručitelji”. Radovi Instituta za povijest umjetnosti, 39, 55–74.


Pfisterer, U. (2013). Iconologia Mariana: Marinos Selbst- und Fremdbilder. Stillers, R. und Kruse, Ch. (hrsg.) (2013).Barocke Bildkulturen: Dialog der Künste in Giovan Battista Marinos „Galeria”. Wiesbaden: Harrasowitz Verlag (Wolfenbütteler Arbeiten zur Barockforschung, 48). 433 ̶ 469.

Quintilianus, M. F. (2009). Szónoklattan. Ford. Adamik, T., Csehy, Z., Gonda, A., Kopeczky, R., Krupp, J., Polgár, A., Simon, L. Z., Tordai, É. Budapest: Pesti Kalligram.

Wesche, J. (2010). Petrarkismus. Herbert Jaumann, H. (hrsg.) (2010). Diskurse der Gelehrtenkultur in der Frühen Neuzeit: Ein Handbuch. Berlin: De Gruyter. 55 ̶ 84.
Објављено
20. 01. 2018.
Bрој часописа
Секција
Хунгарологија