SZERB ÉS ANGOL NYELVI ATTITŰDÖK A VAJDASÁGI MAGYAR TANNYELVŰ 3. ÉS 4. GIMNÁZIUMI TANULÓK KÖRÉBEN

  • Sabina Halupka-Rešetar Filozofski fakultet, Univerzitet u Novom Sadu
  • Eleonóra Kovács Rácz
Кључне речи: szociolingvisztika, nyelvi attitűd, funkcionális-szituatív kétnyelvűség, additív nyelvszemlélet, vajdasági magyar

Сажетак

A szociolingvisztikai kutatás a nagybecskereki (28 fő), a törökkanizsai (12 fő), az újvidéki  (18 fő), valamint a zentai (74 fő) 3. és 4. osztályos tanulók szerb és angol nyelvi attitűdjét elemzi (összesen 132 fő) . A kérdőíves kutatással végzett felmérés célja, hogy részben bemutassa a kapott eredményeket, másrészt viszont a rétegzett mintavétel nyomán szeretnénk feltárni a vajdasági magyar tannyelvű középiskolás diákok szerb és angol nyelvi attitűdje közötti különbségeket. A kutatás további célja, hogy a kapott eredmények felhasználhatók legyenek az angol és a szerb nyelv középiskolai oktatásmódszertanának fejlesztésében, a funkcionális-szituatív két- és többnyelvűség fejlesztésében, az additív nyelvszemlélet kialakításában, a két vagy több nyelvre kiterjedő kódváltás tudatosításában. Jelen tanulmányunkban tanulmányozzuk mindazokat a nyelvi attitűdjegyeket, amelyek mentén az iskolai angol és szerb nyelvi oktatás színvonala és minősége javítható.

Референце

Andrić, E. (2002). A szerb nyelv hatása a kétnyelvű gyerekek magyar nyelvhasználatára Vajdaságban. Dr. Lengyel Zsolt – Dr. Navracsics Judit (szerk.) (2002). V. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem 2002. május 26–30. – Jubileumi kötet CD-n. Balatonalmádi: VE Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék.
Andrić, E. (2003). A szerb nyelv hatása a magyar általános iskolás tanulók nyelvére a Vajdaságban. Gábrityné dr. Molnár Irén – Mirnics Zsuzsa (szerk.) (2003). Kisebbségi létjelenségek. Szórvány- és szocio¬ling¬vi¬sz¬tikai kutatások. Szabadka: MTT Könyvtár 7. 193–213.
Andrić, E. (2004a). A vajdasági magyar gyerekek nyelvhasználatában tapasztalható környezetnyelvi hatásokról. P. Lakatos Ilona – T. Károlyi Margit (szerk.) (2004). Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 153–162.
Andrić, E. (2004b). Iskoláskori kétnyelvűség Vajdaságban. Papp György (szerk.) (2004). Mi ilyen nyelvben élünk. Szabadka: MTT Könyvtár 9. 249–267.
Andrić, E. (2005). Szerb lexikai hatások a vajdasági magyar nyelvben. Anyanyelvünk szolgálatában. Ada: A Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület jubileumi kiadványa. 44–54.
Andrić, E. (2006). A vajdasági diákok kétnyelvűsége. Hungarológiai Közlemények, 37/1, 99–115.
Andrić, E. (2007a). A vajdasági diákok kétnyelvűsége. Nyelv, nemzet, identitás – VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus. Debrecen – Budapest: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság. 209–220.
Andrić, E. (2007b). A szabadkai diákok kétnyelvűsége és magyar nyelvhasználatuk jellemzői. Hungarológiai Közlemények, 38/2, 52–70.
Andrić, E. (2008). Az ürményházi diákok kétnyelvűsége és magyar nyelvhasználatuk jellemzői. Hungarológiai Közlemények, 39/4, 62–73.
Andrić, E. (2009a). Dvojezičnost mađarskih đaka u Vojvodini. Plamenka Vlahović – Ranko Bugarski – Vera Vasić (szerk.) (2009). Višejezični svet Melanije Mikeš. Novi Sad: Filozofski fakultet. 37–55.
Andrić, E. (2009b). A szenttamási gyerekek kétnyelvűsége és magyar nyelvhasználata. Hungarológiai Közlemények, 40/4, 75–99.
Andrić, E. (2010). Az újvidéki magyar általános iskolások kétnyelvűsége. Hungarológiai Közlemények, 41/4, 94–114.
Andrić, E. (2012). Az újvidéki középiskolások magyar nyelvi tudatáról. Hungarológiai Közlemények, 42/1, 69–84.
Baker, C. (1992). Attitudes and Language. Clevedon – Philadelphia – Adelaide: Multilingual Matters.
Barlai, J. – Gábrity Molnár, I. (szerk.) (2008). Hazaérsz. Esély és egyenlőség a Vajdaságban. Szabadka: Vajdasági Módszertani Központ, Grafoprodukt.
Brudner, L. A. – Douglas, R. W. (1979). Language attitudes, behavior and intervening variables . In W. F. Mackey and J. Ornstein (Eds.), Psycholinguistic studies in Language contact. Methods and Cases. The Hague – Paris – New York: Mouton Publishers. 51–68.
Čudić, M. (2003). Prilog izučavanju mađarsko-srpskih jezičkih interferencija u severnoj Vojvodini. Filološki pregled, 30/2, 187–205.
Deprez, K. – Persoons, Y. (1987): Attitude. In Ammon, U. – Dittmar, N. – Mattheier, K. J. (Eds.) (1987). Sociolinguistics. An International Handbook of the Science of Language and Society. New York – Berlin: Walter de Gruyter. 399-404-
Fóris, Á. (2008). Kutatásról nyelvészeknek. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Giddens, A. (1995). Szociológia. Budapest: Osiris.
Göncz, L. (1991). A vajdasági magyar-szerbhorvát kétnyelvűség pszichológiai kutatásai. Győri-Nagy, S. – Kelemen, J. (szerk.) (1991). Kétnyelvűség a Kárpát-medencében II. Budapest: Széchenyi Társaság. 88–99.
Göncz, L. (1995). A tannyelv hatása a tanulók személyiségfejlődésére többnyelvű környezetben. Kassai, I. (szerk.) (1995). Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat. Budapest: Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Élőnyelvi Osztálya. 65–81.
Göncz, L. (1999). A magyar nyelv Jugoszláviában (Vajdaságban). Budapest–Újvidék: Osiris Kiadó, Forum Könyvkiadó, MTA Kisebbségkutató Műhely.
Göncz, L. (2004). Újabb nyelvi adalékok a vajdasági magyar beszélők nyelvhasználati szokásaihoz. P. Lakatos, I. – T. Károlyi, M. (szerk.) (2004). Nyelvjárásvesztés és attitűdváltás a vajdasági magyar fiatalok körében. Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere. A 13. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 13–25.
Gréczi-Zsoldos, E. (2011). A nyelvi attitűd. http://www.avorospostakocsi.hu/2011/12/16/a-nyelvi-attitud-2/ (2015. 09. 03.)
Kiss, J. (1995). Társadalom és nyelvhasználat. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Kovács Rácz, E. (2011). Nyelvi attitűdök a vajdasági magyarság körében. Újvidék: Sajnos.
Kovács Rácz, E. (2013). Nyelvjárási attitűdök. Újvidék: Sajnos.
Kovács Rácz, E.–Halupka Resetar, Sz. (előkészületben, 2017). Szerb és angol nyelvi attitűdök a tömbben és szórványban élő vajdasági magyar tannyelvű 3. és 4. osztályos gimnáziumi tanulók körében. Kézirat.
Lambert, W. E. (1967). A social psychology of bilingualism. Journal of Social Issues, 23, 91–109.
Láncz, I. (1996). A köznyelvűsödés útján. Láncz, I. (szerk.) (1996). Nyelvünk – nyelvhasználatunk. Budapest: Betli Bt. 43–53.
Mirnics, K. (2003). Nemzeti kisebbségből szórványnépesség. Gábrity Molnár, I. – Mirnics, Zs. (szerk.) (2003). Kisebbségi létjelenségek. Szabadka: MTT Könyvtár 7. 25–84.
Molnár Csikós, L. (1974). Szociolingvisztikai vizsgálatok a Dunatájon. Létünk, 4/5–6, 76–83.
Molnár Csikós, L. (1995). A vajdasági magyar diáknyelv napjainkban. Híd, 59, 347–351.
Molnár Csikós, L. (1998). Az anyanyelven való tanítás a jugoszláviai magyarok körében. Gábrity Molnár, I. (szerk.) (1998). Vajdasági útkereső. Szabadka: Magyarságkutató Tudományos Társaság. 191–196.
Molnár Csikós, L. (2000). Vajdasági diákok nyelvhasználati viselkedése. Borbély, Anna (szerk.) (2000). Nyelvek és kultúrák érintkezése a Kárpát-medencében. A 10. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 157–163.
Pap, L. (1979). Language attitudes and minority status. W. F. Mackey – J. Ornstein (Eds.) (1979). Sociolinguistic studies in Language contact. Methods and Cases. The Hague – Paris – New York: Mouton Publishers. 197–207.
Papp, Gy. (szerk.) (2004). Mi ilyen nyelvben élünk. MTT Könyvtár 9. Szabadka.
Péntek, J. (2005). Tanulságok – szentencia nélkül. Kontra, M. (szerk.) (2005). Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Somorja – Dunaszerdahely: Fórum Kisebbségkutató Intézet, Lilium Aurum Könyvkiadó. 239–247.
Péntek, J. (2011). Többségi? Kisebbségi? Horváth, I. – Tódor, E. (szerk.) (2011). Nyelvhasználat, tannyelv és két(több)nyelvű lét. Somorja: Nemzeti Kisebbségkutató Intézet–Kriterion, 11–27.
Petterei, L. (2015). A nyelvoktatás elmélete és gyakorlata ma: betekintés a finn oktatásba és azon túl. Vanco, I. – Kozmács, I. (szerk.) (2015). Nyelvtanulás – nyelvtanítás. Fókuszban az államnyelv oktatása kisebbségek számára. Nyitra: Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem.
Rajsli, I. (1995). Nyelvi adaptálódás és kódváltás a megváltozott körülmények között. Kassai, I. (szerk.) (1995). Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat. A 6. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest: Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Élőnyelvi Osztálya. 299–305.
Rajsli, I. (1996). A kódváltás jelensége a fiatalok nyelvhasználatában. Ada: Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok. 68–73.
Szilágyi, N. S. (1998). De ce nu-si pot insusi copiii maghiari limba romana in scola? (Miért nem tudhatják megtanulni a magyar gyermekek a román nyelvet az iskolában?). Altera, 7, 131–148.
Tódor, E. M. (2015). A román nyelv oktatása magyar tannyelvű iskolákban: tapasztalatok, tanulságok és kérdések. Vanco, I. – Kozmács, I. (szerk.) (2015). Nyelvtanulás–nyelvtanítás. Fókuszban az államnyelv oktatása kisebbségek számára. Nyitra: Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem. Bölcsészettudományi Kar. 23–31.
Trudgill, P. (1997). Bevezetés a nyelv és társadalom tanulmányozásába. Szeged: JGyTF.
Vukov Raffai, É. (2009). A kétnyelvűség megítélése kétnyelvű környezetben. Borbély, A. – Vančóné Kremmer, I. – Hattyár, H. (szerk.) (2009). Nyelvideológiák, attitűdök és sztereotípiák. 15. Élőnyelvi Konferencia. Budapest–Dunaszerdahely–Nyitra: Tinta Könyvkiadó.
Vukov Raffai, É. (2012). Az örökíró, a hémijszka, és ami körülöttük van. Szabadka: Grafoprodukt.
Woolard, K. A. – Gahng, T. J. (1990). Changing Language policies and attitudes in Catalonia. Language in Society, 19, 311–330.
Објављено
11. 01. 2018.
Bрој часописа
Секција
Хунгарологија