A LÍRAI KÖLTEMÉNYEK ÉS AZ EPOSZ VISZONYA ZRÍNYI MIK- LÓS SYRENA-KÖTETÉBEN

  • Utasi Csilla Filozofski fakultet Univerziteta u Novom Sadu
Кључне речи: Nikola Zrinski, Zrínyi Miklós, zbirka „Syrena”, Syrena-kötet, takmičenje pesničkih žanrova, költői műfajok versengése, Orfej, morális megtisztulás-történet, priča o moralnom pročišćenju, Orpheusz, himna, himnusz, paradigma identiteta, identitásminta

Сажетак

Zrínyi Miklós, Adriai tengernek Syreneaia: groff Zrini Miklos című, 1651-ben, Bécsben megjelent kötetében bukolikus költemények előzik meg és követik az eposzt, a gyűjteményt király- és hősepigrammák, a Feszületre című himnusz és a Peroratio zárja. Szörényi László szerint a magyar Syrena-kötet szervezőelve a bukolikus, erotikus, elégikus költői világok küzdelme a heroikussal. A költői műfajok versengését a heroikus javára a himnusz dönti el, majd a záróvers a heroikus hangot is semmisnek nyilvánítja a valóságos hősi halál dicsőségéhez képest. Bene Sándor egy lélek történetét rekonstruálja a Syrena-kötetben, a kisebb versekből kibontakozó morális megtisztulás-történetet pedig az eposznál fontosabbnak tartja. Mindkét értelmező az Orpheusz-versek, az epigrammák és a himnusz tájékára helyezi a kötet fordulópontját. Az Orpheusz-versekben Zrínyi Miklós első feleségét, Draskovics Mária Eusébiát siratta el. A dolgozat szerzője szerint e versek lírai énje nem fordul el a szenvedélytől, éppen ellenkezőleg, önmagát a mértéktelen szenvedéllyel határozza meg. Az Orpheusz- versekben a szerelem a halál léte miatt nem ad elég biztosítékot az emberi identitás megalapozásához. A megfeszített Krisztust megszólító himnusz beszélője Isten megváltó tettében az emberi önazonosságnak mintát és formát adó cselekedetet ismeri fel. A dolgozat végkövetkeztetése szerint a kisebb verseknek az a kötetbeli funkciója, hogy az eposz által fölkínált identitásmintát egyedül hitelesként mutassák fel.

Преузимања

Нема података

Референце

Balassi, Bálint. Összes költeményei. http.//mek.oszk.hu/00600/00609/0069.htm Bethlen, Miklós (1980). Bethlen Miklós élete leírása magától. In: Kemény János és Bethlen Miklós művei (399 ̶ 982). Bp.: Szépirodalmi Könykiadó.

P. Vergilius, Maro (1829). Bucolica et Georgica. Martyn, John F.R.S. Oxford: Vincent, J.

P. Vergilius, Maro. Georgica. In: Vergilius összes művei. Lakatos, István (ford.) http:// mek.oszk.hu/06500/06540/06540.htm

Zrínyi, Miklós ( 1980). Adriai tengernek Syreneaia (1651). Kovács Sándor Iván (utószó). Bécs: Cosmerovius. Hasonmás kiadás.

Zrínyi, Miklós. [Elégia]. In: Zrínyi Miklós összes költeménye. hu/01100/01137/01137.htm

Henkel, Arthur, Schöne, Albrecht (hrsg.) (1996). Emblemata: Handbuch zur Sinnbildkunst des XVI. und XVII. Jahrhunderts (2., Taschenauflage). Stuttgart. Weimar: J.B. Metzler.

Bene, Sándor (2014). A vadász és Viola. Zrínyi Miklós első házassága. Irodalmi Magazin, 4: 40–43.

Bene, Sándor (2014a). A költői művek keletkezésének időrendje. Irodalmi Magazin, 4: 44–46. Bene, Sándor (2014b). Adriai tengernek Syreneaia Groff Zrini Miklos – a kötetkompozíció. Irodalmi Magazin, 4: 47 ̶ 50.

Bene, Sándor (2014c). Júlia ̶ avagy az „első vers” legendája. Irodalmi Magazin, 4:55–58.

Brajović, Saša (2009). Renesansno sopstvo i portret. Beograd: Filozofski fakultet. Univerzitet u Beogradu.

Király, Erzsébet (1989). Tasso és Zrínyi. A „Szigeti veszedelem” olasz epikai modelljei. Bp.: Akadémiai Kiadó (Humanizmus és Reformáció, 16)

Kiss Farkas, Gábor (2006). Képalkotás és imagináció a Szigeti veszedelem címlapján. In: Ó szelence. Magyar barokk költészet (88–107). Orlovszky, Géza. Szilasi, László (szerk). gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Magyar/55 Orlovszy/tan/cimlap.pdf

Klaniczay, Tibor (1964). Zrínyi Miklós. Bp.: Akadémiai Kiadó.

KOVÁCS, Sándor Iván (1980), Utószó az Adriai tengernek Syrenaia hasonmás kiadásához, Bp.: Akadémiai Kiadó (Magyar Helikon). 1–79.

Kovács, Sándor Iván (1985). A lírikus Zrínyi. Bp.: Szépirodalmi Kiadó. Kőszeghy, Péter (2014). Magyar Amphión. Bp.: Balassi Kiadó.

Krems, Eva-Bettina (2009). Das Drama des Sehens und der Musik. Zur Darstellung des Orpheus-Mythos in bildender Kunst und Oper der Frühen Neuzeit. Marburger Jahrbuch für Kunstwissenschaft 36: 269–300.

Nelting, David (2007). Frühneuzeitliche Pluralisierung im Spiegel italienischer Bukolik. Tübingen: Günter Narr Verlag (Romanica Monacensia, 74).

Müller, Jan-Dirk, Oesterreicher, Wulf, Vollhardt, Friedrich (Hrsg.) (2010). Pluralisierungen. Konzepte zur Erfassung der Frühen Neuzeit. Berlin, New York: De Gruyter (Pluralisierung & Autorität, 21).

Ricoeur, Paul. André, LaCocque (2003). Bibliai gondolkodás. Ford. Enyedi, Jenő. Bp.: Európa Kiadó

Szörényi, László (2004). Zrínyi és Vida, avagy a neolatin vergiliusi eposzmodell. In: Religió, retorika, nemzettudat régi irodalmunkban (297–315). Bitskey, István, Görömbei András (szerk.). Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó (Csokonai Könyvtár, Bibliotheca Studiorum Litterarium, 31).

Szörényi, László (2007). A szerkesztett versekötet mint a szerző ifjúkori önarcképe. In: A magyar irodalom történetei a kezdetektől 1800-ig (467 ̶ 486) Szegedy ̶ Maszák Mihály (szerk.) Bp.: Gondolat.
Објављено
10. 12. 2015.
Bрој часописа
Секција
Српски језик и лингвистика