ÖNREFLEXIÓ ÉS SZÁMVETÉS JUHÁSZ ERZSÉBET PRÓZÁJÁBAN

  • Cila C Utasi Filozofski fakultet u Novom Sadu
  • Julianna I Ispanovics Csapo Filozofski fakultet u Novom Sadu
Кључне речи: Kulcsszavak: identitáskérdések, balkán háborúk, Közép-Európa, kisebbségi lét, tapasztalat.

Сажетак

Juhász Erzsébet a huszadik század kilencvenes éveiben három kötetet bocsátott ki: esszéi gyűjteménye, az Esti följegyzések 1993-ban, tanulmánykötete, a Tükörképek labirintusa 1997-ben, az Úttalan utaim című esszégyűjteménye pedig 1998-ban látott napvilágot. Pályáját töredékben maradt prózai alkotása, a 2001-ben megjelent Határregény zárja. Esszéiben az alkotó ember szemszögéből veszi szemügyre a balkáni háborúkkal előállt helyzetet, a nemzeti kisebbségként való létezés állapotát, a közép-európaiság kérdését, a remény esélyeit kutatja. Tükorképek labirintusa című tanulmánygyűjteményében a Monarchia irodalmát értelmezi. A Határregény cselekménye, a balkán háborúk jelenében és az Osztrák‒Magyar Monarchia felbomlására következő időszakban játszódik, az elbeszélés az Osztrák‒Magyar Monarchia és Nagyjugoszlávia felbomlását állítja egymással párhuzamba. A regény értelmezői figyelmeztettek arra, hogy a Határregény megközelítésekor a Juhász Erzsébet tanulmányaiban és esszéiben megfogalmazott állításokat is érdemes volna figyelembe. A dolgozat azt vizsgálja, hogy a Juhász Erzsébet értekező prózájának felismerései hogyan épülnek be a Határregény epikai szerkezetébe.

 

Преузимања

Нема података

Референце

A tanulmány a Szerb Köztársaság Oktatás- és Tudományügyi Minisztériuma 178017. számú projektuma keretében készült.
Објављено
15. 10. 2019.
Bрој часописа
Секција
Хунгарологија