MŰFORDÍTÁS, ÚJRAÍRÁS, RECEPCIÓ

Бочна страна чланка

PDF
Објављено: Feb 22, 2017
Кључне речи:
műfordítás, újraírás, hatás, identitás

Главни садржај чланка

Toldi Éva

Сажетак

Ivo Andrić jelentős helyet foglal el a magyar irodalmi gondolkodásban. Műveiről folyamatosan jelennek meg tanulmányok, tárcák sorának címében jelenik meg utalás a Nobel-díjas regényre, a Híd a Drinánra. Poétikája a mai középnemzedék irodalmi affinitásával találkozott, s ennek során mottók és intertextuális áthallások formájában jelentkezik az andrići szövegvilág hatása. Miközben a recepció jelenségeit regisztráljuk, nem téveszthetjük szem elől, hogy Ivo Andrić munkássága nem a szerb eredeti szövegek olvasásán, hanem a fordításokon keresztül fejti ki hatását. Alkotásait pályájának kezdetétől fogva rendszeresen fordították magyar nyelvre. Dolgozatomban arra keresem a választ, hogy a fordítás jellege hogyan határozta meg a recepciót, s vajon hatott-e és hogyan irodalmi hatásának kiteljesedésére. Munkám során André Lefevere elméletéből indulok ki, aki a fordítást – a szövegmanipuláció más formáival egyetemben – újraírásként határozza meg.

Downloads

Download data is not yet available.

Детаљи чланка

Како цитирати
Éva, T. (2017). MŰFORDÍTÁS, ÚJRAÍRÁS, RECEPCIÓ. Годишњак Филозофског факултета у Новом Саду, 41(1), 467–480. преузето од https://godisnjak.ff.uns.ac.rs/index.php/gff/article/view/1862
Bрој часописа
Год. 41 Бр. 1 (2016)
Секција
Хунгарологија
Author Biography

Toldi Éva

Odsek za hungarologiju
Filozofski fakultet Univerziteta u  Novom Sadu

Референце

Andrić, E. (2013). Prevod romana „Na Drini ćuprija” na mađarski jezik. In: Andrićeva ćuprija/Andrićs brücke. Andrić-Initiative. Graz‒Beograd‒Banjaluka: Institut fur Slawistik–Beogradska knjiga–Narodna i univerzitetska biblioteka Republike Srpske–Svet knjiga. 677‒694.
Andrić, I. (1956). Vihar a völgy felett (Travniki krónika). Csuka Zoltán fordítása. Budapest: Új Magyar Könyvkiadó.
Andrić, I. (1981). Omerpaša Latas. Sabrana dela Ive Andrića. Knjiga petnaesta. Szerk. Knjević, V. Udruženi izdavači – Beograd: Prosveta, Zagreb: Mladost, Sarajevo: Svjetlost, Ljubljana: Državna založba Slovenije, Skopje: Misla, Titograd: Pobjeda.
Andrić, I. (1984). Omér pasa. Csuka Zoltán fordítása. Budapest: Európa.
Aszlányi, K. (1928). Bazsalikom. Modern szerb költők antológiája. Debreczeni József és Szenteleki Kornél fordításában. Nyugat. 1. Preuzeto sa http://epa.oszk.hu/00000/00022/00434/13574.htm
Balázs, A. (2008). Kinek Észak, kinek Dél. Budapest: Új Palatinus Könyvesház.
Bori, I. (1975). Ivo Andrić művészete a magyar irodalom tükrében. Híd, 9. 799–811.
Bori, I. (1992). Ivo Andrić. Újvidék: Forum.
Cindori–Šinković, M. (2010). A Bazsalikom magyar–szerb kapcsolattörténeti vonatkozásairól. In: Debreczeni, J., & Szenteleky, K. Bazsalikom. Subotica: Szabadegyetem. 149–156.
Darvasi, L. (2009). Virágzabálók. Budapest: Magvető.
Dudás, K. (1962). Ivo Andrics, az új Nobel-díjas. Jelenkor, 2. 188–193.
Đorđević, B. (szerk.) (2006). Prepiska Ive Andrića i Zoltana Čuke. Sveske Zadužbine Ive Andrića 23. 93–106.
Hadrovics, L. (1962). Előszó. In: Andrić, Ivo. Vezírek és konzulok: travniki krónika. Prevod Zoltan Čuka. Újvidék: Forum.
Herceg, J. (1938). Ivo Andrić novellái. Kalangya, 8–9. 391–393.
Kemény, I. Magyar írók olasz olvasóknak. Lettre Internationale 47 (2002. Tél) http://epa.oszk.hu/00000/00012/00031/kemeny.html
Lefevere, A. (1992). Translation, Rewriting, and the Manipulation of Literary Fame. London and New York: Routledge.
Leskovac, M. (1988). Podvig Zoltana Čuke. In: Srpske književne teme Novi Sad: Matica srpska. 372–379.
Lévay, E. (1947). Andrics Ivo: Híd a Drinán. Híd, 7. 614–616.
Lőrinc, P. (1967). Franyó Zoltán és a jugoszláv költészet. Híd, 6. 548–555.
Márton, L. (2007). Regény a helyszínről. Jelenkor, 1. 70–76.
Orcsik, R. (2011). Befejezni és elkezdeni a regényt (Balázs Attila és Darvasi László Ivo Andrić-ot olvas). Alföld, 5. 63–72.
Papp, Gy. (1985). Omér pasa – az utolsó kézfogás. Híd, 12. 1632–1636.
Pastyik, L. (2011). Csuka Zoltán és a délszláv irodalom. Híd, 10. 40–46.
Rajsli, E. (2007). Jegyzetek a fordításról. Ex-Symposion, 61–62. www.ex-symposion.hu/cikk/1433.
Shuping, R. (2013). Translation as Rewriting. International Journal of Humanities and Social Science http://www.ijhssnet.com/journals/Vol_3_No_18_October_2013/6.pdf
Szegedy-Maszák, M. (1998). Fordítás és kánon. http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/lit/fordit.htm
Szenteleky, K. (1928). Elöljáró jegyzetek. In: Debreczeni, J., & Szenteleky, K. Bazsalikom. Subotica: Minerva R. T.
Szenteleky, K. (1999). Jovan Dučić. In: Új életformák felé. Bori, I. (szerk.) (148–150). Újvidék: Forum.
Thomka, B. (2009). Topográfia és retorika. Andrić másik Európája. In: Déli témák Zenta: zEtna. 53–68.
Thomka, B. (2010). Tobzódó látomásos képzelet. Jelenkor, 5. 535–539.
Toldi, É. (1993). Herceg János. Újvidék: Forum.
Zumbo, D. (2010). Književna slava i konstrukcija identiteta: italijanski prevodi delâ Ive Andrića. Mostovi, 1. 223–236.