ÖNREFLEXIÓ ÉS SZÁMVETÉS JUHÁSZ ERZSÉBET PRÓZÁJÁBAN

Главни садржај чланка

Cila C Utasi
Julianna I Ispanovics Csapo

Сажетак

Juhász Erzsébet a huszadik század kilencvenes éveiben három kötetet bocsátott ki: esszéi gyűjteménye, az Esti följegyzések 1993-ban, tanulmánykötete, a Tükörképek labirintusa 1997-ben, az Úttalan utaim című esszégyűjteménye pedig 1998-ban látott napvilágot. Pályáját töredékben maradt prózai alkotása, a 2001-ben megjelent Határregény zárja. Esszéiben az alkotó ember szemszögéből veszi szemügyre a balkáni háborúkkal előállt helyzetet, a nemzeti kisebbségként való létezés állapotát, a közép-európaiság kérdését, a remény esélyeit kutatja. Tükorképek labirintusa című tanulmánygyűjteményében a Monarchia irodalmát értelmezi. A Határregény cselekménye, a balkán háborúk jelenében és az Osztrák‒Magyar Monarchia felbomlására következő időszakban játszódik, az elbeszélés az Osztrák‒Magyar Monarchia és Nagyjugoszlávia felbomlását állítja egymással párhuzamba. A regény értelmezői figyelmeztettek arra, hogy a Határregény megközelítésekor a Juhász Erzsébet tanulmányaiban és esszéiben megfogalmazott állításokat is érdemes volna figyelembe. A dolgozat azt vizsgálja, hogy a Juhász Erzsébet értekező prózájának felismerései hogyan épülnek be a Határregény epikai szerkezetébe.


 

Downloads

Download data is not yet available.

Metrics

Metrics Loading ...

Детаљи чланка

Како цитирати
Utasi, C. C., & Ispanovics Csapo, J. I. ÖNREFLEXIÓ ÉS SZÁMVETÉS JUHÁSZ ERZSÉBET PRÓZÁJÁBAN. Годишњак Филозофског факултета у Новом Саду, 43(2), 91–100. https://doi.org/10.19090/gff.2018.2.91-100
Bрој часописа
Секција
Хунгарологија

Референце

A tanulmány a Szerb Köztársaság Oktatás- és Tudományügyi Minisztériuma 178017. számú projektuma keretében készült.