KÉPELMÉLETI KÉRDÉSEK ZRÍNYI MIKLÓS SYRENA-KÖTETÉBEN
Бочна страна чланка
Објављено:
Jan 9, 2018
Кључне речи:
Zrínyi Miklós, Syrena-kötet, enargeia, ut pictura poesis, Giambattista Marino, képelmélet, petrarkizmus, superatio
Главни садржај чланка
Сажетак
Giambattista Marino festményeket leíró verseiben az ut pictura poesis elméletre játszik rá. Zrínyi a Syrena-kötet sok helyén Marinót imitálja, de a képelmélet vonatkozásában nem követi az olasz költőt. Ugyanakkor egyik legjelentősebb költői eszköze a jelenségeket különös erővel megjelenítő kép, amelyet a retorikai hagyomány enargeiának vagy evidentiának nevez. A Marino-féle képelméleti gondolkodásról nem a szöveg, hanem a Syrena-kötet a díszcímlapja tanúskodik. A metszetet valószínűleg az Obsidio XIV. énekének kezdő reflexióját inspirálta: a címlapkép tengeri jelenete a vizuális kép eszközeivel ábrázolja a szövegben az eposzírást jelölő metaforát, a hajózást. Joggal tételezhetjük fel, hogy a metszet allegorikus alakjai közül a magát tükörben fésülő szirén Marino képelméletét idézi meg.
Downloads
Download data is not yet available.
Metrics
Metrics Loading ...
Детаљи чланка
Како цитирати
Utaši, Čila Č. (2018). KÉPELMÉLETI KÉRDÉSEK ZRÍNYI MIKLÓS SYRENA-KÖTETÉBEN. Годишњак Филозофског факултета у Новом Саду, 42(1), 171–181. https://doi.org/10.19090/gff.2017.1.171-181
Bрој часописа
Секција
Хунгарологија
Референце
Források
Hausner, G., Klaniczay, T., Kovács S. I., Monok, I., Orlovszky G. (1991). A Bibliotheka Zriniana története és állománya. Budapest: Argumentum Kiadó–Zrínyi Kiadó.
Marino, G. B. (1664 [1620]). La Galeria del cavalier Marino. Distinta in pitture, & sculture.
Venetia: Presso G.P. Brigonci.https://archive.org/details/lagaleriadelcav00marigoog (letöltve: 2017. május 20.)
Marino, G. B. (1621).La sampogna del caualier Marino, diuisa in idillij fauolosi, & pastorali. Venetia: apresso i Giunti.http://books.google.com/books?id=0AVi0vgj7VYC&hl=&source=gbs_api (letöltve: 2017. március 27.)
Preti, G. 2003. Invita l'anima sua a piagnere la morte di Cristo In Poesie. Biblioteca Italiana. http://ww2.bibliotecaitaliana.it/xtf/view?docId=bibit000364/bibit000364.xml&chunk.id=d3871e6346&toc.depth=1&toc.id=&brand=bibit (letöltve: 2017. július 7.)
Zrínyi, M. Zrínyi, (1980). Adriai tengernek Syreneaia (1651). Kovács Sándor Iván (utószó). Bécs: Cosmerovius. Hasonmás kiadás.
Irodalom
Alberti, L. B. (2013). On picture. Ed. and transl.by Sinisgalli, R. Cambridge, New York, Melbourne, Madrid, Cape Town, Singapore, São Paulo, Delhi, Mexico City: Cambridge University Press.
Belting, H. (2005). A hiteles kép:Képviták mint hitviták. Ford. Hidas, Z. Budapest: Atlantisz.
Flemming, V. von (2013). Was ist ein Bild?:Marinos Dicerie sacre. Stillers, R. und Kruse, Ch. (hrsg.) (2013). In: Barocke Bildkulturen: Dialog der Künste in Giovan Battista Marinos „Galeria”. Wiesbaden: Harrasowitz Verlag (Wolfenbütteler Arbeiten zur Barockforschung, 48). 15 ̶ 43.
Kőszeghy, P. (2014). Balassi Bálint. Magyar Amphión. Budapest: Balassi Kiadó.
Moenninghoff, B. (2008). Die Kunst des literarischen Schenkens: Über einige Widmungsregeln im barocken Buch. Von Ammon, F. und Vögel,H. (hrsg.) (2008). Die Pluralisierung des Paratexts in der Frühen Neuzeit: Theorie, Formen, Funktionen. Berlin-Münster-Wien-Zürich-London: LIT Verlag (Pluralisierung & Autorität). 337–352.
Peil, D. (2008). Titelkupfer/ Titelblatt ̶ ein Programm?: Beobachtungen zur Funktion von Titelkupfer und Titelblatt in ausgewählten Beispielen aus dem 17. Jahrhundert.Von Ammon, F. und Vögel , H. (hrsg.) (2008). Die Pluralisierung des Paratexts in der Frühen Neuzeit: Theorie, Formen, Funktionen. Berlin-Münster-Wien-Zürich-London: LIT Verlag (Pluralisierung & Autorität). 301 ̶ 336.
Pelc, M. (2015). „Georgius Subarich sculpsit Viennae – bakrorezac Juraj Šubarić u Beču oko 1650. godine: Djela i naručitelji”. Radovi Instituta za povijest umjetnosti, 39, 55–74.
Pfisterer, U. (2013). Iconologia Mariana: Marinos Selbst- und Fremdbilder. Stillers, R. und Kruse, Ch. (hrsg.) (2013).Barocke Bildkulturen: Dialog der Künste in Giovan Battista Marinos „Galeria”. Wiesbaden: Harrasowitz Verlag (Wolfenbütteler Arbeiten zur Barockforschung, 48). 433 ̶ 469.
Quintilianus, M. F. (2009). Szónoklattan. Ford. Adamik, T., Csehy, Z., Gonda, A., Kopeczky, R., Krupp, J., Polgár, A., Simon, L. Z., Tordai, É. Budapest: Pesti Kalligram.
Wesche, J. (2010). Petrarkismus. Herbert Jaumann, H. (hrsg.) (2010). Diskurse der Gelehrtenkultur in der Frühen Neuzeit: Ein Handbuch. Berlin: De Gruyter. 55 ̶ 84.
Hausner, G., Klaniczay, T., Kovács S. I., Monok, I., Orlovszky G. (1991). A Bibliotheka Zriniana története és állománya. Budapest: Argumentum Kiadó–Zrínyi Kiadó.
Marino, G. B. (1664 [1620]). La Galeria del cavalier Marino. Distinta in pitture, & sculture.
Venetia: Presso G.P. Brigonci.https://archive.org/details/lagaleriadelcav00marigoog (letöltve: 2017. május 20.)
Marino, G. B. (1621).La sampogna del caualier Marino, diuisa in idillij fauolosi, & pastorali. Venetia: apresso i Giunti.http://books.google.com/books?id=0AVi0vgj7VYC&hl=&source=gbs_api (letöltve: 2017. március 27.)
Preti, G. 2003. Invita l'anima sua a piagnere la morte di Cristo In Poesie. Biblioteca Italiana. http://ww2.bibliotecaitaliana.it/xtf/view?docId=bibit000364/bibit000364.xml&chunk.id=d3871e6346&toc.depth=1&toc.id=&brand=bibit (letöltve: 2017. július 7.)
Zrínyi, M. Zrínyi, (1980). Adriai tengernek Syreneaia (1651). Kovács Sándor Iván (utószó). Bécs: Cosmerovius. Hasonmás kiadás.
Irodalom
Alberti, L. B. (2013). On picture. Ed. and transl.by Sinisgalli, R. Cambridge, New York, Melbourne, Madrid, Cape Town, Singapore, São Paulo, Delhi, Mexico City: Cambridge University Press.
Belting, H. (2005). A hiteles kép:Képviták mint hitviták. Ford. Hidas, Z. Budapest: Atlantisz.
Flemming, V. von (2013). Was ist ein Bild?:Marinos Dicerie sacre. Stillers, R. und Kruse, Ch. (hrsg.) (2013). In: Barocke Bildkulturen: Dialog der Künste in Giovan Battista Marinos „Galeria”. Wiesbaden: Harrasowitz Verlag (Wolfenbütteler Arbeiten zur Barockforschung, 48). 15 ̶ 43.
Kőszeghy, P. (2014). Balassi Bálint. Magyar Amphión. Budapest: Balassi Kiadó.
Moenninghoff, B. (2008). Die Kunst des literarischen Schenkens: Über einige Widmungsregeln im barocken Buch. Von Ammon, F. und Vögel,H. (hrsg.) (2008). Die Pluralisierung des Paratexts in der Frühen Neuzeit: Theorie, Formen, Funktionen. Berlin-Münster-Wien-Zürich-London: LIT Verlag (Pluralisierung & Autorität). 337–352.
Peil, D. (2008). Titelkupfer/ Titelblatt ̶ ein Programm?: Beobachtungen zur Funktion von Titelkupfer und Titelblatt in ausgewählten Beispielen aus dem 17. Jahrhundert.Von Ammon, F. und Vögel , H. (hrsg.) (2008). Die Pluralisierung des Paratexts in der Frühen Neuzeit: Theorie, Formen, Funktionen. Berlin-Münster-Wien-Zürich-London: LIT Verlag (Pluralisierung & Autorität). 301 ̶ 336.
Pelc, M. (2015). „Georgius Subarich sculpsit Viennae – bakrorezac Juraj Šubarić u Beču oko 1650. godine: Djela i naručitelji”. Radovi Instituta za povijest umjetnosti, 39, 55–74.
Pfisterer, U. (2013). Iconologia Mariana: Marinos Selbst- und Fremdbilder. Stillers, R. und Kruse, Ch. (hrsg.) (2013).Barocke Bildkulturen: Dialog der Künste in Giovan Battista Marinos „Galeria”. Wiesbaden: Harrasowitz Verlag (Wolfenbütteler Arbeiten zur Barockforschung, 48). 433 ̶ 469.
Quintilianus, M. F. (2009). Szónoklattan. Ford. Adamik, T., Csehy, Z., Gonda, A., Kopeczky, R., Krupp, J., Polgár, A., Simon, L. Z., Tordai, É. Budapest: Pesti Kalligram.
Wesche, J. (2010). Petrarkismus. Herbert Jaumann, H. (hrsg.) (2010). Diskurse der Gelehrtenkultur in der Frühen Neuzeit: Ein Handbuch. Berlin: De Gruyter. 55 ̶ 84.