OSNOVNE DEMOGRAFSKE ODLIKE UGARSKE PREMA POPISU STANOVNIŠTVA IZ 1910. GODINE

Бочна страна чланка

PDF
Објављено: Jan 15, 2018
DOI: https://doi.org/10.19090/gff.2017.2.89-116
Кључне речи:
popisi, stanovništvo, 1910, Ugarska, Austrougarska, Vojvodina, demografija, statistika, migracije, identitet

Главни садржај чланка

Zoltan Đere
Filozofski fakultet Univerziteta u Novom Sadu
Atila Fajfer
Filozofski fakultet Univerziteta u Novom Sadu

Сажетак

Apstrakt: Predmet istraživanja bio je opšti popis stanovništva Ugarske iz 1910. g., a cilj da se na osnovu rezultata popisa prikažu osnovne demografske značajke stanovništva. Sem sadržajnosti popisa važna je činjenica, da se radi o najsavremenijem ugarskom popisu, koji je ujedno bio i poslednji pred njen raspad 1920. godine. Popis je simultano vršen u celoj Austrougarskoj. Autor je posebnu pažnju posvetio teritorijama današnje Vojvodine. Pri izradi studije korišćeni su prvenstveno sumarni i detaljni rezultati popisa za Ugarsku, podaci za austrijske krunovine, kao i relevantna stručna literatura. Pri obradi podataka upotrebljene su osnovne statističke metode, a u prezentaciji rezultata dijagrami, tabele i jedna karta. Popis oslikava Ugarsku u razvoju, uz rast stanovništva, sa dinamičnim migratornim kretanjima, sve izraženijim procesom urbanizacije, jačanjem građanskih elemenata društva i procesa industrijalizacije, rastom obrazovnog nivoa, određenim promenama u etničkoj strukturi i slično. Uz to, uočene su pojave koje su zabrinjavale savremenika: snažna ekonomska emigracija i rast broja porodica s jednim detetom – odnosno smanjenje nataliteta u odnosu na prethodna vremena. Popis iz 1910.g. je vanredno vredan istorijski izvor za izučavanje demografske, društvene i privredne istorije Vojvodine i Ugarske u doba dualizma (1867-1918).

Downloads

Download data is not yet available.

Metrics

Metrics Loading ...

Детаљи чланка

Како цитирати
Đere, Z., & Fajfer, A. (2018). OSNOVNE DEMOGRAFSKE ODLIKE UGARSKE PREMA POPISU STANOVNIŠTVA IZ 1910. GODINE. Годишњак Филозофског факултета у Новом Саду, 42(2), 89–116. https://doi.org/10.19090/gff.2017.2.89-116
Bрој часописа
Год. 42 Бр. 2 (2017)
Секција
Историја
Биографије аутора

Zoltan Đere, Filozofski fakultet Univerziteta u Novom Sadu

Odsek za istoriju

Atila Fajfer, Filozofski fakultet Univerziteta u Novom Sadu

Odsek za istoriju

Crossref
Scopus
Google Scholar
Europe PMC

Референце

Népszámlálások története. U: A népszámlálásokról. Központi Statisztikai Hivatal. Preuzeto 18.06.2017. sa sajta http://www.ksh.hu/nepszamlalas/nepszamlalasok_tortenete.
Népszámlálási Digitális Adattár. Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára preuzeto 6. 6. 2017. sa sajta: https://library.hungaricana.hu/hu/collection/kozponti_statisztikai_hivatal_nepszamlalasi_digitalis_adattar/
A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Magyar Stairsztikai Közlemények, Új sorozat, 42. Budapest: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Atheneum, 1912. U citatima: Msk, 1912.
A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása. Ötödik rész. Részletes demográfia. Magyar Statisztikai Közlemények Új Sorozat, 61. Budapest: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Atheneum, 1916. U citatima: Msk 1916.
Die Ergebnisse der Volkszählung vom 31. Dezember 1910 in den Reichsraten vertretenen, 1. Heft, Die summarische Ergebnisse der Volkszählung mit 6 Kartogrammen. Wien: Bureau der K.K.Statistischen, 1912. U citatima: Kks 1912.
Die Ergebnisse der Volkszählung in Bosnien und Herzegovina vom 10. Oktober 1910. Sarajevo: Statistischen Department der Landesregierung. 1912. U citatima: Sdl 1912.
Buday, L. (Ed.) (1911). Az 1910-es népszámlálás. A Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal munkássága 1871-1911. Magyar Statisztikai Közlemények Új Sorozat, 36. Budapest: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Atheneum. 463-503.
Bánszki, H. (2011). Népösszeírások, népszámlálások és statisztikák. Magyar Nemzeti Levéltár SzSzB megyei Levéltára. Preuzeto 29. 06. 2017. sa sajta: http://www.olvass-sokat.hu/leveltar/?q=content/n%C3%A9p%C3%B6ssze%C3%ADr%C3%A1sok-n%C3%A9psz%C3%A1ml%C3%A1l%C3%A1sok-%C3%A9s-statisztik%C3%A1k.
Faragó, T. (2008). A magyarországi történeti demográfiai kutatás vázlatos története a kezdetektől 1945-ig. Történeti Demográfiai Évkönyv, 6, 5-40.
Györe, Z. (1992). Kivándorlás Bács-Bodrog, Torontál és Szerém megyéből 1900-1910 között. Létünk, 1992, 843-853.
Katus László (2015). Lex Apponyi. Rubicon, 2, 35-36.
Lakatos, M. (2003). A magyar népszámlálások kommunikációja. Statisztikai Szemle, 2, 171-190.
Pomogyi L. (ed.) (2003), Az 1910. évi népszámlálásról. Ezer év törvényei. Preuzeto 18.06.2017. sa sajta, https://1000ev.hu/index.php?a=3¶m=7087.
Tóth P.P. Magyarország népessége 1850-től napjainkig. Korunk, 2002, 2, 23-47.
Rédei, M. (2006). Demográfiai ismeretek, Budapest: ELTE Eötvös.
Macura, M. (ured.) (1953). Stanovništvo Narodne Republike Srbije 1834-1953. Serija B sveska 1. Beograd: Zavod za statistiku i evidenciju N.R. Srbije.
Hanák P. (1983). Magyarország társadalma a századforduló idején. U: Pach Zsigmond Pál (ed.) Magyarország története 1890-1918. Budapest: Akadémiai Kiadó, 412-506.