KÖZÖTT: A KÜLÖNBSÉG KRÍZISE ÉS VÁGYA NEMES NAGY ÁGNES KÖLTÉSZETÉBEN

Бочна страна чланка

PDF
Објављено:
DOI: https://doi.org/10.19090/gff.2020.1.293-306
Кључне речи:
Nemes Nagy Ágnes, a jelentés válsága, tanúságtétel, trauma, befogadástörténet

Главни садржај чланка

Julianna I. Ispánovics Csapó
Újvidéki Egyetem, BTK, Magyar Tanszak
Kinga Samu-Koncsos
Pécsi Tudományegyetem, BTK, Irodalomtudományi Doktori Iskola
János Samu
Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka

Сажетак

Nemes Nagy Ágnes a 20. század második felének kiemelkedő magyar költője. Költészete a század történelmi kataklizmáiról tesz tanúságot, annak a társadalmi/erkölcsi/nyelvi rendnek a válságáról, amit Jacques Lacan pszichoanalitikus szubjektumelmélete Szimbolikusnak nevez.


A tanulmány Nemes Nagy lírájának emblematikus darabját, a Közöttet elemzi. Megközelítése szerint a vers alakzatai a jelentés költői elbizonytalanítása-kijátszása révén a jelentés traumatikus összeomlásáig vezetnek, azaz a jelölő és a jelölt, az én és a másik, a test és a nyelv közti határ sérüléseit viszik színre. Ezt a köztesség-tapasztalatot Julia Kristeva az abjekt teorémájával ragadja meg. Az abjekt az a határsértő nem-tárgy, amely veszélybe sodorja a szubjektum integritását, mert odavezeti a szubjektumot, ahol szubjektum még/már nincs – hiszen az említett határ/különbség a jelentés és bármiféle identitás alapja, lehetőségi feltétele.


Nemes Nagy Ágnes érett költészete éppen ezért nem valamiféle jelentésre, sokkal inkább a jelentés (illetve az identifikáció) feltételére irányul, egyszerre hangot adva a különbség krízisének és vágyának. 


A dolgozat teoretikus alapját Julia Kristeva, Jacques Derrida, Georges Didi-Huberman és Kiss Attila Attila szubjektum- és művészetfilozófiai munkái adják, melyek felől az elemzés gondolatmenete a Nemes Nagy-líra befogadástörténetének kurrens meglátásaihoz is kapcsolódik. 

Downloads

Download data is not yet available.

Metrics

Metrics Loading ...

Детаљи чланка

Како цитирати
Ispánovics Csapó, J. I., Samu-Koncsos, K., & Samu, J. KÖZÖTT: A KÜLÖNBSÉG KRÍZISE ÉS VÁGYA NEMES NAGY ÁGNES KÖLTÉSZETÉBEN. Годишњак Филозофског факултета у Новом Саду, 45(1), 293–306. https://doi.org/10.19090/gff.2020.1.293-306
Bрој часописа
Год. 45 Бр. 1 (2020)
Секција
Хунгарологија
Crossref
Scopus
Google Scholar
Europe PMC

Референце

Derrida, J. (2006). Hit és tudás. A „vallás” a puszta ész határain. Ford. Boros János és Orbán Jolán. Pécs: Brambauer Kiadó
Didi-Huberman, G. (2013). Csillagrepedés. Beszélgetés Hantaival. Ford. Seregi Tamás. Budapest: Műcsarnok Nonprofit Kft.
Gyimesi, T. (1995). Az abjekt Julia Kristeva szubjektumfelfogásában. Helikon, 41, (1–2): 140–142.
Hernádi, M. (2012). A névre szóló és a megnevezhetetlen. Kortárs, http://www.kortarsonline.hu/archivum/2012/07/a-nevre-szolo-es-a-megnevezhetetlen.html (2018. 06. 23.)
Kiss, A. A. (1999). Betűrés (Posztszemiotikai írások). Szeged: Ictus.
Kiss, A. A. (1995). A szubjektumelméletek néhány kulcsfogalma. Helikon, 41, (1–2): 155–158.
Kristeva, J. (2007). A szerelem abjektje. Ford. Gyimesi Júlia. Thalassa, 18, (2–3): 3–27.
Kristeva, J. (1982). Powers of Horror: An Essay on Abjection. New York: Columbia University Press.
Samu-Koncsos, K. (2017). Az elhallgatás poétikája. A tárgyiasság öndekonstrukciója Nemes Nagy Ágnes költészetében. In: (szerk.) [Kiss Ferenc]. Tudomány és erő: Vajdasági Magyar Tudóstalálkozó 2016. Újvidék: VMAT. 25–30. http://vmat.rs/wordpress/wp-content/uploads/2017/02/VMT_2016-Tudomany_es_ero-Kotet-Teljes-dolgozatok.pdf (2018. 07. 22.)
Urbán, P., Z. (2015). Az önreflexió mintázatai Nemes Nagy Ágnes költészetében. Budapest: Ráció Kiadó.