Ekspanzija kiberpanka Poetike i diskursi
Главни садржај чланка
Сажетак
U naučnoj fantastici susretanje sa Stranim se uvek događa u intergalaktičnom prostoru. U žanru kiberpanka ovaj prostor postaje unutrašnji i (kompjuterizovano) konstruiran. Interiorizacijom ogromnih prostora priča avanturističkog romana u naučnoj fantastici ovi prostori ne gube dimenzije i time ostaje moguć širok spektar narativnih zahvata. Prikazane alternativne konstrukcije prostora karakterišu postalfabetičke pokretne slike. Studija ukazuje na moguć pristup kiberpanku u kome je svojstvo žanra upravo narativizacija kiber- i drugih alternativnih konstrukcija prostora. Pri tome se vrši interpretacija klasika kao što su Neuromanser Vilijema Gibsona, tekstovi Filipa K. Dika i Dena Simonsa kao i relevantne novije filmske adaptacije.
Ključne reči: naučna fantastika, kiberpank, kiberprostor, interiorizacija, ikonika, Neuromanser, Filip K. Dik, Den Simons
Downloads
Metrics
Детаљи чланка
Референце
Altered Carbon, 2018–, rendező: Laeta Kalogridis
Fekete tükör (Black Mirror), 2011–, rendező: Charlie Brooker
Feltámad a Vadnyugat (Westworld), 1973, rendező: Michael Crichton
Hasonmás (Surrogates), 2009, rendező: Jonathan Mostow
Humans, 2015–, rendező: Sam Vincent, Jonathan Brackley
Mátrix (The Matrix), 1999, rendező: Andy Wachowski, Larry Wachowski
Mátrix – Forradalmak (The Matrix Revolutions), 2003, rendező: Andy Wachowski, Larry Wachowski
Mátrix – Újratöltve (The Matrix Reloaded), 2003, rendező: Andy Wachowski, Larry Wachowski
Páncélba zárt szellem (Ghost in the Shell), 2017, rendező: Rupert Sanders
Philip K. Dick's Electric Dreams, 2017–, rendező: Ronald D. Moore, Michael Dinner
Ready Player One, 2018, rendező: Steven Spielberg
Real Humans – Az új generáció (Äkta människor), 2012–2014, rendező: Harald Hamrell, Levan Akin
Szárnyas fejvadász (Blade Runner), 1982, rendező: Ridley Scott
Szárnyas fejvadász 2049 (Blade Runner 2049), 2017, rendező: Denis Villeneuve
Videodrome, 1983, rendező: David Cronenberg
Westworld, 2016–, rendező: Jonathan Nolan, Lisa Joy
IRODALOM
Aczél P. (2012). Médiaretorika. Budapest: Magyar Mercurius.
Bene A. (2010). Az ítélet felfüggesztve. Dick metalepszisei. In: Szilárdi Réka (szerk.) (2010). Ütköző világok: Tanulmányok Philip K. Dick műveiről. Dunaszerdahely: Lilium Aurum. 235–262.
Botz-Bornstein, T. (2008). Style and Substance in The Matrix. Film-Philosophy, april, 12 (1), 107–116.
Cline, E. (2015). Ready Player One. Budapest: Agave.
Curl, R. (2001). A cyberpunk metaforái: ontológia, episztemológia és science fiction. Prae, 1–2, 53–63.
Csepeli Gy.–Prazsák G. (2010). Örök visszatérés? Társadalom az információs korban. Budapest: Jószöveg Műhely.
Csicsery-Ronay, I. (1988). Cyberpunk and Neuromanticism. Mississippi Review, 47–48 (Summer), 266–278.
Csicsery-Ronay, Jr., I. (1992). Futuristic Flu, or The Revenge of the Future. In: Slusser, George–Shippey, Tom (eds.) (1992). Fiction 2000: Cyberpunk and the Future of Narrative. Athens, London: The University of Georgia Press. 39–44.
Csicsery-Ronay, Jr., I. (2008). The Seven Beauties of Science Fiction. Middletown, Connecticut: Wesleyan University Press.
Csönge T. (2011). Szörnyű látványok. A horrortestek változásai a filmművészetben. Filológiai Közlöny, 2, 175–193.
Dick, P. K. (2013). Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?. Budapest: Agave.
Esterbauer, R. (2003). Isten a cybertérben. Vigilia, 1, 2–11.
Flusser, V. (2011). Képeink. In: Peternák Miklós–Szegedy-Maszák Zoltán (szerk.) (2011). Médiatörténeti szöveggyűjtemény. Budapest: Magyar Képzőművészeti Egyetem, Intermédia Tanszék. 124–125.
Foucault, M. (1991). A diskurzus rendje. Holmi, 7, 868–889.
Gibson, W. (1992). Neurománc. Budapest: Valhalla Páholy.
Grace, D. M. (2003). From Videodrome to Virtual Light. David Cronenberg and William Gibson. Extrapolation, 44 (3), 344–355.
Hayles, N. K. (2004). A nyomtatvány sík, a kód mély: a médiaspecifikus kutatások jelentősége. Filológiai Közlöny, 3–4, 151–170.
H. Nagy P. (2001). Imaginárium III.: Gibson. Prae, 1–2, 5–11.
H. Nagy P. (2005). Dick és a paratér. In: = H. Nagy Péter (2005). Féregjáratok. Dunaszerdahely: NAP. 97–107.
Hollinger, V. (2005). Science Fiction and Postmodernism. In: Seed, David (ed.) (2005). A Companion to Science Fiction. Oxford: Blackwell. 232–247.
Huber Z. (2016). Társadalmi kérdések a cyberpunkban. In: Kárpáti György–Schreiber András (szerk.) (2016). A sci-fi: Válogatott tanulmányok. Budapest: Filmanatómia. 113–139.
Gillis, S. (ed.) (2005). The Matrix Triology: Cyberpunk Reloaded. London–New York: Wallflower Press.
Harari, Y. N. (2017). Homo deus. Budapest: Animus.
Kárpáti Gy. (2016). A sci-fi filmek társadalomtörténete. In: Kárpáti György–Schreiber András (szerk.) (2016). A sci-fi: Válogatott tanulmányok. Budapest: Filmanatómia. 9–38.
Király J. (2010). A film szimbolikája. Második kötet. A fantasztikus film formái. 2. rész. Kaposvár–Budapest: Kaposvári Egyetem, Művészeti Kar Mozgóképkultúra Tanszék–Magyar Televízió.
Kroker, A. (2004). A posztalfabetikus jövő. DNS Médium, 1–2, 11.
Landon, B. (2001). Nem az, ami volt: memóriatúlcsordulás a digitális narratívákban. Prae, 1–2, 29–38.
Matos L. (1987). Vigyázat! Jön a habverő! Filmvilág, 4, 22–24.
Mersch, D. (2004). Medialitás és ábrázolhatatlanság. Bevezetés egy „negatív” médiaelméletbe (részlet). Filológiai Közlöny, 3–4, 171–186.
Mészáros I. (1988). Feltámad a Vadnyugat. Filmvilág, 2, 57.
Mitchell, W. J. T. (2007). A képi fordulat. Balkon, 11–12, 2–6.
Orlovszky G. (2003). Túl a szövegen? Vigilia, 1, 23–28.
Pléh Cs. (2001a). A kognitív architektúra módosulásai és a mai információtechnológia. In: Nyíri Kristóf (szerk.) (2001). Mobil információs társadalom. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete. 63–74.
Pléh Cs. (2001b). Új kommunikáció – új gondolkodás?. Iskolakultúra, 3, 65–68.
Rabkin, E. S. (2001). Eldönthetetlenség és oxymoronizmus. Prae, 1–2, 39–52.
Reynolds, A. (2012). Space Opera. This Galaxy Ain't Big Enough for the Both of Us. In: Brooke, K. (ed.) (2012). Strange Divisions and Alien Territories: the Sub-genres of Science Fiction. New York: Palgrave Macmillan. 12–25.
Rétfalvi Gy. (2012). Kiberpunk értelmezések. Az irodalmi és filmes kiberpunk elméleti kontextusa: science fiction, populáris kultúra és posztmodern. Kultúra és Közösség, I–II, 73–91.
Sánta Sz. (2011). Új űropera. Prae, 3, 15–20.
Sárközy Cs. (2010). Újraírt jövő. PKD a moziban. In: Szilárdi Réka (szerk.) (2010). Ütköző világok: Tanulmányok Philip K. Dick műveiről. Dunaszerdahely: Lilium Aurum. 179–204.
Shaviro, S. (2002). The Erotic Life of Machines. Parallax, 8 (4), 21–31.
Simmons, D. (2010). Hyperion. Budapest: Agave.
Simmons, D. (2011). Hyperion bukása. Budapest: Agave.
Simmons, D. (2012). Endymion. Budapest: Agave.
Simmons, D. (2013). Endymion felemelkedése. Budapest: Agave.
Simmons, D. (2015). Ílion. Budapest: Agave.
Simmons, D. (2017). Olümposz I-II. Budapest: Agave.
Slusser, G. (2005). The Origins of Science Fiction. In: Seed, David (ed.) (2005). A Companion to Science Fiction. Oxford: Blackwell. 27–42.
Stephens, M. (1998). The Rise of the Image and the Fall of the Word. New York: Oxford University Press.
Szabó István Z. (Steve) (2013). Szürke égbolt alatt – dekonstruktív szövegműködések William Gibson Neurománc című regényében. Szövegek között, 17, 140–156.
Szűts Z. (2003). Bytokba zárva lenni. Vigilia, 1, 29–34.
Szűts Z. (2013). A világháló metaforái. Bevezetés az új média művészetébe. Budapest: Osiris.
Živković, Z. (1985). Motiv prvog kontakta u SF delima Artura Klarka. In: Klark, A. (1985). Prvi kontakt. Beograd: NIRO „Književne novine”. 81–138.