PROPERTIES OF THE FEAST AND THE MYTHOLOGY OF CHRISTMAS IN NÁNDOR GION’S WORK ENTITLED AZ ANGYALI VIGASSÁG

Main Article Content

Hargita Horvat Futo

Abstract

The study examines the social cohesive and life-supporting group identity function of the feasts in Nándor Gion’s work entitled Az angyali vigasság, respectively the rites of Christmas, its interactions, forms of action different from the quotidian, the representative objects framing the special situation, cultural symbols of visual effects, as well as the space of the feast. The organizing principle of the design of the volume consisting of seven short stories follows the model of One Thousand and One Nights. The cohesive theme of the texts, also full of biblical relating, is storytelling as well as presenting one of the religious traditions of Christmas, the angelic feast, and the nativity play. Storytelling can help restore the balance, recover the personality that was broken and lonely (in the festive season), and the biblical Nativity story implies that humanity is salvable; people can become better through good deeds.

Downloads

Download data is not yet available.

Article Details

How to Cite
Horvat Futo, H. (2017). PROPERTIES OF THE FEAST AND THE MYTHOLOGY OF CHRISTMAS IN NÁNDOR GION’S WORK ENTITLED AZ ANGYALI VIGASSÁG. ANNUAL REVIEW OF THE FACULTY OF PHILOSOPHY, 41(1), 153–164. Retrieved from https://godisnjak.ff.uns.ac.rs/index.php/gff/article/view/1845
Section
Хунгарологија
Author Biography

Hargita Horvat Futo

Odsek za hungarologiju
Filozofski fakultet Univerziteta u  Novom Sadu

References

A százhatodik éjszaka (2000). U: Miklós Tamás (szerk.) (2000). Az Ezeregyéjszaka meséi I. 1–145. éjszaka. Budapest: Atlantisz Könyvkiadó. 597–598.
Andor Cs. (1998). Ünnep és kommunikáció. U: B. Gelencsér K. (szerk.) Művelődéstörténet I. Tanulmányok és kronológia a magyar nép művelődéstörténetének, életmódjának és mentalitásának történetéből Budapest: Mikszáth Kiadó. 79‒88.
Assmann, Jan (2005). Kulturno pamćenje. Pismo, sjećanje i politički identitet u ranim visokim kulturama. Zenica: Vrijeme.
Bašlar, G. (2005). Kuća – Od podruma do tavana – Smisao kolibe. U: Poetika prostora Beograd‒Čačak: B. Kukić‒Gradac. 27‒54.
Bence E. (2001). Szakaszok és törekvések а jugoszláviai/vajdasági magyar gyermekirodalomban. Híd, 1‒2. 29‒39.
Boldizsár I. (2004). Száznegyvenöt ígéretes éjszaka. Az Ezeregyéjszaka meséi I. kötet 1–145. éjszaka U: Mesepoétika. Írások mesékről, gyerekekről, könyvekről. Budapest: Akadémiai Kiadó. 78–83.
Boldizsár I. (2004). A mese mint gyógyító erő. = Mesepoétika. Írások mesékről, gyerekekről, könyvekről Akadémiai Kiadó, Budapest. 20–25.
Csernák L. (2002): Az ünnepek szerepe és előfordulása életünkben. eVilág, 8. Preuzeto 12. maja.2016, sa http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/evilag/2002-ev/08/20070313214450661000000549.html/
Dömötör T.–Katona I.–Ortutay Gy.–Voigt V. (1969). A magyar népköltészet. Budapest: Tankönyvkiadó.
Elek T. (2009): Az állandó úton levés vágya. Ifjúsági regények I. U: Gion Nándor írói világa. Budapest: Noran Könyvkiadó. 93‒112.
Elijade, M. (2003). Profano trajanje i sveto Vreme. U: Sveto i profano Novi Sad‒Sremski Karlovci: Izdavačka knjižarnica Zorana Stojanovića. 110‒113.
Friedman, N. (1967). The Theory of the Novel. New York: The Free Press.
Gion N. (2016). Anđeosko veselje. Novi Sad – Srbobran: Prometej – Spomen kuća Nandora Giona.
Görömbei A. (2001). Gion Nándor (Virágos Katona, Angyali vigasság). U: Kisebbségi magyar irodalmak (1945–2000). Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. 288–295.
Jung K. (2000). Régiek kalendáriuma. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Pásztor Kicsi M. (2015). Ünnep és lakoma. U: Csányi E. (szerk.) Ünnep. Újvidék: Bölcsészettudományi Kar ‒ Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium. 137‒158.
Pócs É. (2002). Tér és idő a néphitben. U: Magyar néphit Közép- és Kelet-Európa határán. Válogatott tanulmányok I. Budapest: L’ Harmattan. 9–39.
Radics V. (2002). Gyász: egy arcmás letisztul. Forrás, 12, 42–44.
Reuter L. (1988). Gion Nándor: Az angyali vigasság. Jelenkor, 7‒8. 758‒760.
Scholes, R.–Phelan, J.–Kellogg, R. (2006). The nature of narrative. New York: Oxford University Press.
Szacsvay É. (2010). „Elindulának és el is jutának…” U: Tömöry M. (szerk.) „…hanem vagyok Úristen követje…” A téli ünnepkör dramatikus szokásaiból – a Nemzetközi Betlehemes Találkozók játékszövegei Budapest: Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus. 9‒11.
Tokaji I. (2012). Az ünnepek látványa kommunikációelméleti megközelítésben. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, 1, 153–160.
Toldi É. (1998). Az író utcája. Gion Nándor: Jéghegyen, szalmakalapban. Forrás, 11, 34–38.
Újváry E. (2015). A nyári napforduló. Ünnepváltozatok szemantikai és pragmatikai megközelítésben. U: Újváry E. „Jelet hagyni”. Vizuális alkotások és rítusok szemiotikai elemzése Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó‒Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. 337‒351.
Vaillois, R. (1998). Az ünnep elmélete. U: B. Gelencsér K. (szerk.) (1998). Művelődéstörténet I. Tanulmányok és kronológia a magyar nép művelődéstörténetének, életmódjának és mentalitásának történetéből Budapest: Mikszáth Kiadó. 112‒122.