COUNT ISTVÁN SZÉCHENYI, SYMBOL OF PROGRESS AND PATRIOTISM
Main Article Content
Abstract
Count István Széchenyi was one of the greatest personages in the Hungarian history. He was the foundater of the liberal-national programm, and one of the leaders of the Hungarian refom era 1825-1848. Through his example he showed that unwavering patriotism, endless energy and persistence in political, economical and social problems will be profitable, and it will have positive results in development of the country. With his moral qualities, wide ranging social and political thoughts he became an emergent and hardly reachable example for his age, and for the next generations as well. He was the foundator of the Hungarian Academy of Sciences, the builder of the bridge, which connected the city of Buda with the city of Pest, he developed the traffic, expecially the steamshipment, he controlled the Danube River at defile of Đerdap. He also wanted to establish the railroad of Hungary, and he wanted to improve Budapest, so that the city would become the economic and cultural center of the country. Count Széchenyi also started top-quality horse breeding, horse races and he also established the cassinos in Hungary.
Downloads
Article Details
References
Gergely A., Spira Gy., & Sashegyi O. (1991). A magyar akadémia körül. In: Széchenyi István válogatott művei, II. kötet. Budapest, Szépirodalmi Kadó.
Nagy, J. (1983). Szöveggyűjtemény a magyar történelem forrásaiból (1790-1962). Budapest, Tankönyvkiadó.
Szentpéteri, J. (ed.) (2000). Írásos emlékek. In: Magyar Kódex 4. Reformkor és kiegyezés. Budapest, Kossuth Kiadó.
Bethlen, I. (1932). Széchenyi emlékbeszéd, Budapest, Nemzeti Casino.
Boleszny, A. (2010). Széchenyi munkálatai az Al-Dunán. In: Bordás, Gy. (ed.) (2010). Széchenyi István Szerbiában. Naplók, dokumentumok. 121-126. Újvidék, Forum Könyvkiadó.
Dobszay, T. (2000). A nemzettéválás kora (1790-1848). In: Szentpéteri J (ed.) (2000) Magyar Kódex 4. Reformkor és kiegyezés. Budapest, Kossuth Kiadó.
Fábián, E. (1992). Széchenyi István szabadeévű politikai modellje, Kolozsvár, Erdélyi Múzeum LIV. kötet, 1-4. Füzet.
Falk, M. (1868). Széchenyi István gróf és kora, Pest, Emich Gusztáv.
Fried, I. (1967). A szerb irodalom útja Magyarországon 1780-1841. Докторска дисертација, Универзитет у Сегедину. sa http://doktori.bibl.u-szeged.hu/2089/1/1967_fried_istvan.pdf
Gergely, A. (1998). Széchenyi István, Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó.
Gergely, A. (2009). A reformkor Magyarországon. In: Romsics, I. (ed.) Magyarország története. A nemzeti ébredés kora 1790-1848. Budapest, Kossuth Kiadó.
Görög, F. (2002). A magyar nemzet története. Budapest, Horizont Kiadó.
Gróf Széchenyi István „tévedései”, halálának 150 éves évfordulóján, Szekszárdon tartott ünnepi Széchenyi megemlékezésen elhangzott előadás, szerkesztett változata. Szekszárd sa.http://www.szechenyiemlekbizottsag.hu/files/Szechenyi_tevedesei.pdf
Grünwald, B. (1890). Az új Magyarország. Gróf Széchenyi István. Franklin Társulat, Budapest.
Györe, Z. (2009). Концепција „усаглашавања интереса“ као основа реформне политике мађарских либерала у vormärzu. Истраживања, .20, 73-107.
Györe, Z. (2009). Mađarski i srpski nacionalni preporod, Novi Sad, Vojvođanska akademija nauka i umetnosti.
Halász, G. (1. maj 1934). A fiatal Széchenyi. Nyugat, str.12.
Kecskeméty, A. (1987). Gróf Széchenyi István utolsó évei és halála. Budapest, Szépirodalmi.
Kemény, Zs. (1970). Portrék. In: Tóth, Gy. (ed.) (1970), Sorsok és vonzások (str. 125-125). Budapest, Szépirodalmi Kiadó
Kosáry, D. (1990). Újjáépítés és polgárosodás 1711-1867. Budapest, Háttérlap- és Könyvkiadó.
Kovács H., Körmendy K., Mázi B., Oplatka A. (2014) "Ezt köztünk! Isten áldja!" Изабрана писма Иштвана Сечењија, Budapest, MTA Művészettörténeti Intézet.
Krestić, P. (2003). Mađarsko-srpska prožimanja tokom prve polovine XIX veka: Primer Stefana Sečenjija. U: Kovaček, B. Lastić P. (ur.) (2003) Iz istorije srpsko-mađarskih kulturnih veza. (str. 101–106). Novi Sad–Budimpešta, Forum Könyvkiadó.
Mérei, Gy. (1983). Magyarország története 1790-1848. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Mustos, N. I. (1992). Széchenyi István időszerűsége. Fizikai Szemle, 41.
Németh, F. (2010). Boleszny Antal Széchenyi kutatásairól. In: Bordás, Gy. (ed.) (2010) Széchenyi István Szerbiában. Naplók, dokumentumok, Újvidék, Forum Könyvkiadó.
Nyári, K. (2014). Igy szerettek ők, Corvina kiadó, Budapest.
Ózer, Á. (2010). Széchenyi Istvánnak, a „legnagyobb magyar”-nak a helyea szerb történelmi tudatban. Létünk, 2010/4. 26–34.
Pándi, P. (196). A Magyar irodalom története 1772-1849, Budapest, Akadémiai Kiadó.
Spira, Gy. (1959). A magyar forradalom 1848-1849-ben. Budapest, Gondolat Kiadó.
Viszota, Gy. (1933). Gr. Széchenyi István elmeállapota és halála, Irodalomtörténeti Közlemények, XLIII, Budapest.
Vujicsics, Sz. (2010). Széchenyi István Szerbiában 1830. In: Bordás Gy. (ed.) (2010) Széchenyi István Szerbiában. Naplók, dokumentumok, Újvidék, Forum Könyvkiadó.
Zichy, A. (1896). Gróf Széchenyi István Életrajza, I. kötet 1791-1844, Budapest, Franklin Társulat, http://mek.oszk.hu/05800/05836/html/