NAMING CUSTOMS IN MIXED MARRIAGES IN PAČIR
Main Article Content
Abstract
This study examines the characteristics of given name selection and naming customs among people living in Hungarian-Serbian mixed marriages in Pačir, a settlement in northern Bačka, Vojvodina. The research was conducted by means of a questionnaire survey and an interview. Among other aspects, the study explores the factors considered by those in mixed marriages when choosing names, whether naming customs and the tradition of name inheritance differ in mixed marriages compared to ethnically homogeneous marriages, as well as issues related to language use.
Among individuals in mixed marriages, the use of universal names, common to both ethnic groups, was seen as characteristic for both male and female names across both older and younger generations. The tradition of name inheritance plays a diminishing role in contemporary name selection. The Hungarian name inheritance tradition dominates in families where the father is Hungarian, whereas in cases where the mother is Hungarian, the Serbian name inheritance tradition tends to prevail. Regarding mother tongue, intra-family communication, and the language of education, mixed marriages serve as agents of social cohesion between different ethnic groups and as settings for bilingualism. However, they may also contribute to linguistic assimilation to some extent.
Downloads
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-ShareAlike 4.0 International License.
References
Badis R. (2012). Látlelet a vajdasági magyarok demográfiai helyzetéről. Pro Minoritate, 3, 27–38.
Bauko J. (2019). Társadalom és névhasználat. Magyar névtani kutatások Szlovákiában. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság – ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszéke. DOI: https://doi.org/10.29178/NevtErt.2018.12
Fercsik E.–Raátz J. (2009). Keresztnevek enciklopédiája. A leggyakoribb női és férfinevek. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Hajdú M. (2003). Általános és magyar névtan. Budapest: Osiris Kiadó.
Hoffmann I. (2010). Név és identitás. Magyar Nyelvjárások, 48, 49–58.
Ladancsik T. (2021). A nemzeti identitás átörökítése a délvidéki magyar–szerb házasságokban. Kisebbségi szemle, 1, 51–71.
Laki (2014). Pacsér névadási szokásai a betelepítéstől napjainkig. Hungarológiai Közlemények, 1, 13–33.
Pénovátz A. (2017). Pacsér történelme, dalai, szótára és más emlékei a múltból. Zenta: Vajdasági Magyar Művelődési Intézet.
Rajsli I. (2006a). A nyelvi önazonosság tükröződése a vajdasági magyarok névadásában. Hungarológiai Közlemények, 2, 36–46.
Rajsli I. (2006b). Név és identitás. Gondolatok idegen keresztneveink helyesírásáról és kiejtéséről. Hungarológiai Közlemények, 3, 75−82.
Rajsli I. (2007a). A keresztnévadási szokások változása Bácskában. Névtani Értesítő, 29, 235–241. DOI: https://doi.org/10.29178/NevtErt.2007.20
Rajsli I. (2007b). Attitűdvizsgálatok a vajdasági keresztnévadás területén. Hungarológiai Közlemények, 2, 40−51.
Rajsli I. (2008). Etimológia és identitás összefüggései a vajdasági magyarok utónévadásában. Hungarológiai Közlemények, 4, 49–61.
Rajsli I. (2009). Divatjelenségek a vajdasági magyarok utónévadásában. Hungarológiai Közlemények, 4, 31–44.
J. Soltész K. (1979). A tulajdonnév funkciója és jelentése. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Takáts L. (1942). Százötvenöt év. A pacséri református egyház története 1786–1941. Budapest: Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság nyomása.