SOME CONSIDERATIONS ON MEDIEVAL NOVI SAD
Main Article Content
Abstract
The paper examines medieval past of the present—day Novi Sad. The history of the city, under Arabized named Ibrandis/Abrandis begins in the mid—twelfth century with notes of Arab geographer Idrisi. There are further sporadic notes in the medieval Hungarian charters on the Petrovaradin or Old—Petrovaradin, as Novi Sad was known. During the medieval period there were some other settlements on the soil of modern—day Novi Sad, among which the most important was an oppidum called Saint Martin (Szentmarton).
Approaching the end of the medieval period, one can notice that there are important sources about Petrovaradin on the left side of the Danube. There is a first conscription of Vasaros Varads, i. e. present—day Novi Sad from 1522, and Bistrica is found on the one of the oldest maps of Hungary, that by Lazar from 1528. During the early Ottoman period the city has declined, and started to flourish in the 18th century.
Downloads
Metrics
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-ShareAlike 4.0 International License.
References
Al-Idrīsī (1978): Opus geographicum: sive "Liber ad eorum delectationem qui terras peragrare studeant.", E. Cerulli, A. Bombaci (eds.), Napoli
Annales marbacenses qui dicuntur: (Cronica hohenburgensis cum continuatione et additamentis neoburgensibus) (1907), rec. H. Bloch, Hannoverae e Lipsiae
Andrić Ѕ (2005): Samostan Svetoga Križa u Frankavili (Manđelosu). Istorijski časopis LII: 33-82.
J. Buturac (1981): Marija Bistrica : 1209-1980 : povijest župe i prošteništva, Zagreb.
C. Tóth N (2012), Bátori (III.) István politikai pályafutásának kezdete (1503–1511), Az ecsedi Báthoriak a XV−XVII.században, Szerkesztette Szabó S− C. Tóth N, Nyírbátor, 121–140.
Csánki D (1894): Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. Budapest
R. Deutinger (2000): Zur Entstehung der Marbacher Annalen, Deutsches Archiv für Erforschung des Mittelalters 56, 505–523.
Elter I. (1985): Magyarország Idrīsī Földrajzi művében, Acta universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae, Acta historica LXXXII, 53–63.
Érdúljhelyi M (2002): Újvidék története, Újvidék
Fejér, G (1830): Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Tomi VI. Vol. 1. Budae
Gyárfás I (1873): A jász-kunok története II. kötet, Kecskemét
Györe Z. (2014): Именски фонд бачког кметовског властелинства 1522. Нови Сад: Филозофски факултет.
Györffy Gy. (1987): Az Árpád-kor Magyarország történeti földrajza, Budapest
Káldy-Nagy Gy (2008): A szegedi szandzsák települései, lakosai és török birtokosai 1570-ben, Szeged
T. Lewicki (1945): Polska i kraje śąsiednie w swietle ''Księgi Rogera'', Kraków
Lukcsics P. (1931): A XV. század pápák oklevelei I. kötet, Budapest
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára. Diplomatikai levél—és fényképgyűjtemény (DL/DF)
Mályusz E (1958): Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410): Második rész (1407–1410). Budapest:
G. Oman (1986): al-Idrīsī, H. A. R. Gibb et al. (eds.), Encyclopedia of Islam Vol. 3, Leiden-Boston, 1032–1035
Plihál K. (2013): A Tabula Hungariae... : Ingolstadt, 1528 : térkép és utóélete az eddigi és a jelenlegi kutatások tükrében, Budapest
Steltzer F (1885): Bácskai adatok a török defterekben, A Bács-Bodrog Megyei Történelmi Társulat Évkönyve, 1 évf., II. füzet
B. Stojkovski (2020): Southern Hungary and Serbia in al-Idrisi’s Geography, Voyages and Travel Accounts in Historiography and Literature VOLUME I Voyages and Travelogues from Antiquity to the Late Middle Ages, ed by Boris Stojkovski, Budapest-Novi Sad: Trivent-Faculty of Philosophy, 118—140. DOI: https://doi.org/10.2307/jj.18377006.8
Stojkovski B. (2021): Újvidék a középkorban Adatok a város korábbi történetéhez, Szalma József (sz.) A Magyar Tudomány Napja a Délvidéken, 2019. Csatlakozás az Európai Unióhoz- felkészülés a társadalomban és a tudományban, szerkesztő, Újvidék: Vajdasági Magyar Tudományos Társaság, 242—264.
Szabó I (1954): Bács, Bodrog és Csongrád megye dézsmalajstromai 1522-ből, Budapest.
Szakály F (1980). Nándorfehérvár, 1521: a vég kezdete, in: Zay F: Az Lándorfejírvár elveszésének oka e vót, és így esött, sajtó alá rendezte Kovács I. az Utószót Szakály F. írta, Budapest, 83–163.
F. Szakály (1994), Nándorfehérvár 1521: The Beginning of the End of the Medieval Kingdom of Hungary, Hungarian-Ottoman Military and Diplomatic Relations in the Age of Süleyman the Magnificent, ed. G. Dávid and P. Fodor, Budapest, 1994, 47–75.
R. Şeşen (2000): Idrȋsȋ Şerȋf, S. N. Akçeşme (hzr.), Türkiye Diyanet Vakfı İslâm Ansiklopedisi İbnü’l-Cezzâr-İhvân-ı Müslimîn. Ankara,493–495.
Takács M (2002): Az újvidéki táj középkori településtörténete és müemlékei, In: Bosnyák I. (sz.) A honfoglalástól Mohácsig. Millenniumi visszapillantás a délvidéki magyar kultúra első félezredére, Újvidék: Jugoszláviai magyar művelődési társaság, 45—79.
A. Theiner (1859): Vetera monumenta historica Hungariam sacram illustrantia, Volume 1, Romae
Urbaria et conscriptiones HU Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára
Varga F. (1877): Szeged Város története I. rész. Szeged: Burger Zsigmond Õzvegye Könyv és Könyvnyomdája
Verancsics A (1857): Összes munkai II. kötet, Pest.
Wenzel G. (1869): Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. VII. 1235–1260. Pest
Zay F (1980): Az Lándorfejírvár elveszésének oka e vót, és így esött, sajtó alá rendezte Kovács I. az Utószót Szakály F. írta, Budapest.
Т. Гаудењи—М. Јовановић. Лазарева карта Угарске, Зборник радова Географског института САНУ „Јован Цвијић“ 62/2: 117–131.
Ј. Калић (1986): Најстарија карта Угарске. Зборник радова Византолошког института XXIV-XXV: 423—435.
Б. Недков (1960): България и съседните и земи през XII век според ''Географията'' на Идриси. София
П. Рокаи (1975). Из средњовековне историје Новог Сада, Зборник Матице српске за историју, 11, 105–110.
Ђ. Србуловић (2011): Кратка историја Новог Сада, Нови Сад.
П. Станојевић (1992): Пре Новог Сада српска Бистрица, Свеске за историју Новог Сада - 2, aвгуст.
Б. Стојковски (2009): Арапски географ Идризи о Јужној Угарској и Србији, Зборник за историју Матице српске 79-80, 59–69.