A KÖZÖSSÉGI MÉDIA DISZTÓPIÁJA

DAVE EGGERS: A KÖR

  • Erzsébet F. Csányi redovni profesor
  • Ottó Beke
Кључне речи: Kulcsszavak:  Dave Eggers, A kör, közösségi média, disztópia, diktatúra, Ključne reči: Dejv Egers, Krug, internet, distopija, diktatura

Сажетак

A KÖZÖSSÉGI MÉDIA DISZTÓPIÁJA

(DAVE EGGERS: A KÖR)

            Dave Eggers A kör (The Circle, 2013) című regénye a közösségi média disztópiája. A szövegben ábrázolt online-számítógépes környezet által alapszerkezetében meghatározott regényvilágot az online és az offline térre egyaránt vonatkozó megfigyelés és normalizáció, továbbá a személyes adatok gyűjtése jellemzi. A műben a felejtés és a törlés joga senkit semmilyen körülmények között sem illet meg. Az információk felhalmozása, a megfigyelés és az online tér konstitutív szerepe együttesen az internetes látszattevékenység (pszeudoaktivitás) eszkalációját és fokozódását eredményezi, ily módon hozzájárulva a status quo fenntartásához. A regényből 2017-ben készült filmadaptáció, a téma időszerűségét pedig az egyre tömegesebb, penetráns közösségimédia-használat és a megfigyelő kultúra, illetve a kapitalizmus egyaránt kidomborítja.

 

 

Csányi Erzsébet, Univerzitet u Novom Sadu, Filozofski fakutet, Odsek za hungarologiju

Beke Ottó, Univerzitet u Novom Sadu, Učiteljski fakultet na mađarskom nastavnom jeziku

DISTOPIJA SOCIJALNIH MEDIJA

(DEJV EGERS: KRUG)

Sažetak

Svet romana Krug Dejva Egersa u površinskoj i dubinskoj strukturi podjednako određuju razne onlajn/digitalne platforme kolektivnih medija. U kontekstu u kom vlada informatičko/onlajn okruženje pojavljuju se pitanja posmatranja i kontrole, zaborava/arhiviranja  i pseudoaktivnosti. Važne su mogućnosti Interneta: multimedijalnost, brzina, anonimnost korisnika, uživljavajuća sposobnost korisnika (imerzija, flow-doživljaj), ukidanje jedinstva ličnosti i prisutnosti.  

Egersova antiutopija (kao i Orvelova) međutim funkcioniše kao markantna kritika tehnologije. Sa tom razlikom da kod Orvela primenjivanje diktatorske-totalitarne vladavine omogućuje zaborav, a kod Egersa baš obrnuto, večito (digitalno) sećanje.

U romanu Krug individualni život junaka se degradira, a vrednost kolektivnog postojanja - koje se meri u aktivnosti na Internetu - se podiže. Industrija sreće se gradi na povećanju digitalnog otiska stopala, a isti čin u međuvremenu prouzrokuje pseudoaktivnost, izloženost, eksploataciju čoveka. 

 

Ključne reči: Dejv Egers, Krug, internet, distopija, diktatura

 

 

       

Преузимања

Нема података

Референце

Aczél P. (2012): Médiaretorika. Budapest: Magyar Mercurius.
Assange, J. (2016). When Google Met WikiLeaks. New York: OR Books.
Assmann, A. (2009). Szövegek, nyomok, hulladékok: a kulturális emlékezet változó médiumai, fordította Görföl Balázs. In: Kisantal Tamás (szerk.) (2009). Narratívák 8. Elbeszélés, kultúra, történelem. Budapest: Kijárat Kiadó. 146–159.
Assmann, J. (2004). A kulturális emlékezet: Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban, fordította ford. Hidas Zoltán. Budapest: Atlantisz.
Bawden, D.–Robinson, L. (2009). The dark side of information: overload, anxiety and other paradoxes and pathologies. Journal of Information Science. 35 (2), 180–191.
Beke O.–Samu J. (2017). „Végtelen fény-, hang- és kapcsolatóceán”. A digitális ismeretszerzés és felejtés irodalmi előképei. Tanulmányok. Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Hungarológia Tanszak, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék. 1, 113–135.
Beke O. (2020). Ma Po-jung: A csend városa (Online önkényuralom). ACTA Milton Friedman, 1,
Bódi Z.–Veszelszki Á. (2006). Emotikonok: Érzelemkifejezés az internetes kommunikációban. Budapest: Magyar Szemiotikai Társaság.
Booker, M. K.–Thomas, A.-M. (2009). The Science Fiction Handbook. Chichester, West Sussex: Wiley-Blackwell.
Boros J. (1999). Kritika és szolgálat: Huszadik Filozófiai Világkongresszus, Boston, 1998. augusztus 10–16. Magyar Filozófiai Szemle, 1–3, 361–371.
Boros J. (2011). A telekommunikatív demokrácia felé – telekommunikációs konvergencia mint a társadalmi igazságosság lehetősége. In: Boros János (2011). Demokrácia és szabadság: Filozófiai írások a demokrácia megerősítéséhez. Veszprém: Iskolakultúra. 23–38.
Cabanas, E.–Illouz, E. (2019): Manufacturing Happy Citizens: How the Science and Industry of Happiness Control our Lives. Medford, MA: Polity Press.
Carr, N. (2014). Hogyan változtatja meg agyunkat az internet? A sekélyesek kora, fordította Németh Ádám. Budapest: HVG Könyvek.
Curl, R. (2001). A cyberpunk metaforái: ontológia, episztemológia és science fiction, ford. Barta Bandika. Prae, 1–2, 53–63.
Csányi E.–Beke O.–Samu J. (2019). Orwell 1984: A digitális diktatúrák irodalmi előképe. Godišnjak. Az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Évkönyve. XLIV-1, 303–315.
Csepeli Gy.–Prazsák G. (2010). Örök visszatérés? Társadalom az információs korban. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó.
Csíkszentmihályi M. (2016). Flow – Az áramlat: A tökéletes élmény pszichológiája, fordította Legéndyné Szabó Edit. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Csizner Z. (2019). Az OSINT határai. Nemzetbiztonsági Szemle, 2, 19–31.
Derrida, J. (2014). Grammatológia, fordította Marsó Paula. Budapest: Tipotex Kiadó.
Eco, U. (2008). A mobiltelefon és az igazság. Gyufalevél. In: Maurizio Ferraris (2008). Hol vagy? A mobiltelefon ontológiája, fordította Gál Judit. Budapest: Európa Könyvkiadó. 7–10.
Eco, U. (2018). Pape Satan. Hírek egy folyékony társadalomból, fordította Barna Imre. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Dewey, J. (1915). Democracy and Education. New York: Macmillan.
Eggers, D. (2016). A kör, fordította Nemes Anna. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Erhardt M. (2006). A fordító utószava. In: Guy Debord (2006). A spektákulum társadalma, fordította Erhardt Miklós. Budapest: Balassi Kiadó–BAE Tartóshullám. 63–70.
Esterbauer, R. (2003). Isten a cybertérben, fordította Mesés Péter. Vigilia, 1, 2–11.
Fehér K. (2016). Digitalizáció és új média. Trendek, stratégiák, illusztrációk. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Ferraris, M. (2008). Hol vagy? A mobiltelefon ontológiája, fordította Gál Judit. Budapest: Európa Könyvkiadó
Foucault, M. (1990). Felügyelet és büntetés: A börtön története, fordította Fázsy Anikó–Csűrös Klára. Budapest: Gondolat Kiadó.
Han, B.-Ch. (2019). A kiégés társadalma, fordította Miklódy Dóra, Simon-Szabó Ágnes. Budapest: Typotex Kiadó.
Harari, Y. N. (2018). 21 lecke a 21. századra, fordította Torma Péter. Budapest: Animus Kiadó.
Huber Z. (2016). Társadalmi kérdések a cyberpunkban. In: Kárpáti György–Schreiber András (szerk) (2016). A sci-fi: Válogatott tanulmányok. Budapest: Filmanatómia. 113–139.
Karácsony A. (2000). Elfelejtett emlékezés. Századvég, Új Folyam, tavasz (16), 111–121.
Keane, J. (2013). Democracy and Media Decadence. Cambridge University Press.
Koltay T. (2017). Egy „örökzöld téma”: az információs túlterhelés. Információs Társadalom. 3, 39–54.
Kovács G. (2014). A politikai demokrácia sorsa az internet-galaxisban. In: Lányi András–László M. (szerk.) (2014). Se vele, se nélküle? Tanulmányok a médiáról. Budapest: Wolters Kluwer. 105–125.
Kroker, A.–Weinstein, M. A. (1994). Data Trash. The Theory of the Virtual Class. Montreal: St. Martin’s Press.
Landon, B. (2001). Nem az, ami volt: memóriatúlcsordulás a digitális narratívákban, fordította Elekes Dóra. Prae, 1–2, 29–38.
Ma Po-jung (2019). A csend városa, fordította: kiskádár tamás. In: Ken Liu (szerk.) (2019). Láthatatlan bolygók: Kínai kortárs science fiction antológia, fordította Benkő Ferenc, Bosnyák Edit, Huszár András, Juhász Viktor, kiskádár tamás, Molnár Berta Eleonóra, Pék Zoltán. Budapest: Agave Könyvek. 133–171.
Marx, G. T. (2014). Mi új az „új felügyeletben”? Osztályozási kísérlet a változás és a folytonosság alapján, fordította Fáber Ágoston. Replika, 5, 21–42.
Mayer-Schönberger, V. (2009). Delete: the Virtue of Forgetting in the Digital Age. New Jersey: Princeton University Press.
Mayer-Schönberger, V.–Cukier, K. (2018). Forradalmi módszer, amely megváltoztatja munkánkat, gondolkodásunkat és egész életünket, fordította Dankó Zsolt. Budapest: HVG Könyvek.
Máriási D.–Vida K. (2015). Kritikai pszichológiát! A pszichológia intézményrendszere a kritikai pszichológia perspektívájából. Imágó, 2.
Nyeste P.–Szendrei F. (2019). Nyílt forrású információszerzés a bűnüldözésben. Nemzetbiztonsági Szemle, 2, 50–67.
Nyíri K. (2003). Információs társadalom. In: Kovács Gábor közreműködésével Nyíri Kristóf (szerk.) (2003). Virtuális egyetem Magyarországon. Budapest: Typotex. 207–219.
Orwell, G. (2019). 1984, fordította Szíjgyártó László. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Pariser, E. (2012). The Filter Bubble. London: Penguin Books.
Pfaller, R. (Hrsg.) (2000). Interpassivität: Studien über delegiertes Genießen. Berlin: Springer.
Pfaller, R. (2009). Ästhetik der Interpassivität. Wien, New York: Philo Fine Art.
Pintér R. (2007). Úton az információs társadalom megismerése felé. In: Pintér Róbert (szerk.) (2007). Az információs társadalom. Az elmélettől a politikai gyakorlatig. Budapest: Gondolat–Új Mandátum. 11–28.
Slusser, G. (2005). The Origins of Science Fiction. In: David Seed (edit) (2005). A Companion to Science Fiction. Oxford: Blackwell. 27–42.
Solti I. (2019). Az OSINT információgyűjtő eszközeiről. Nemzetbiztonsági Szemle, 2, 3–18.
Spitzer, M. (2012). Digitale Demenz. Wie wir uns und unsere Kinder um den Verstand bringen. München: Droemer Knaur.
Szabó K. (2019). Az OSINT – Gondolatok a tevékenységről és az alkalmazás közegéről. Nemzetbiztonsági Szemle, 2, 68–82.
Székely I. (2013). Jog ahhoz, hogy elfelejtsenek és töröljenek. Információs Társadalom. 3–4, 7–27.
Székely I. (2017). Kellenek-e archívumok a digitális korban? Információs Társadalom. 3, 55–70.
Szűts Z. (2018). Online. Az internetes kommunikáció és média története, elmélete és jelenségei. Budapest: Wolters Kluwer Kiadó.
Virilio, P. (2002). Az információs bomba, fordította Ádám Anikó. Budapest: Magus Design Stúdió.
Wegner, Ph. E. (2002). Imaginary Communities: Utopia, the Nation, and the Spatial Histories of Modernity. Berkeley, Los Angeles, London: University of California Press.
Z. Karvalics L. (2013). Data Hugging – a magunkhoz szorított adatokon innen és túl. TMT. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. Könyvtár- és információtudományi szakfolyóirat. 7, 300–303.
Zuboff, Sh. (2019). The Age of Surveillance Capitalism: The Fight for a Human Future at the New Frontier of Power. New York: Public Affairs.
Žižek, S. (2016). Zűr a Paradicsomban: A történelem végétől a kapitalizmus végéig, fordította Reich Vilmos. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Објављено
13. 05. 2021.
Bрој часописа
Секција
Хунгарологија