A KÖZÖSSÉGI MÉDIA DISZTÓPIÁJA DAVE EGGERS: A KÖR
Article Sidebar
Published:
Keywords:
Keywords: Dave Eggers, The Circle, Internet, dystopia, dictatorship
Main Article Content
Abstract
DYSTOPIA OF THE SOCIAL MEDIA
(DAVE EGGERS: THE CIRCLE)
Summary
In the novel The Circle the world of Dave Eggers is defined by various online digital platforms of social media in both its surface and deep structure. In a context dominated by an information-technology-online surrounding issues of observation and control, obliviscence/archiving and pseudoactivity emerge. The opportunities offered by the World Wide Web are important: multimediality, transmission speed, user anonymity, user experience (immersion, flow experience), the disintegration of the unity of personality and presence.
However, Eggers’s anti-utopia (like Orwell’s) functions as a sharp critique of technology. With the difference that while in Orwell’s work the exercise of dictatorial-totalitarian power is made possible by oblivion, in Eggers’s work it is, on the contrary, eternal (digital) remembrance.
In The Circle, the individual lives of the heroes are degraded, and the communal existence as measured by Internet activity is appreciated. The happiness industry is built on increasing the size of the digital footprint, meanwhile causing human pseudoactivity, vulnerability and exploitation.
Keywords: Dave Eggers, The Circle, Internet, dystopia, dictatorship
Downloads
Download data is not yet available.
Metrics
Metrics Loading ...
Article Details
How to Cite
Csányi, E. F., & Beke, O. A KÖZÖSSÉGI MÉDIA DISZTÓPIÁJA: DAVE EGGERS: A KÖR. ANNUAL REVIEW OF THE FACULTY OF PHILOSOPHY, 45(2), 269–283. https://doi.org/10.19090/gff.2020.2.269-283
Issue
Section
Хунгарологија
References
Aczél P. (2012): Médiaretorika. Budapest: Magyar Mercurius.
Assange, J. (2016). When Google Met WikiLeaks. New York: OR Books.
Assmann, A. (2009). Szövegek, nyomok, hulladékok: a kulturális emlékezet változó médiumai, fordította Görföl Balázs. In: Kisantal Tamás (szerk.) (2009). Narratívák 8. Elbeszélés, kultúra, történelem. Budapest: Kijárat Kiadó. 146–159.
Assmann, J. (2004). A kulturális emlékezet: Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban, fordította ford. Hidas Zoltán. Budapest: Atlantisz.
Bawden, D.–Robinson, L. (2009). The dark side of information: overload, anxiety and other paradoxes and pathologies. Journal of Information Science. 35 (2), 180–191.
Beke O.–Samu J. (2017). „Végtelen fény-, hang- és kapcsolatóceán”. A digitális ismeretszerzés és felejtés irodalmi előképei. Tanulmányok. Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Hungarológia Tanszak, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék. 1, 113–135.
Beke O. (2020). Ma Po-jung: A csend városa (Online önkényuralom). ACTA Milton Friedman, 1,
Bódi Z.–Veszelszki Á. (2006). Emotikonok: Érzelemkifejezés az internetes kommunikációban. Budapest: Magyar Szemiotikai Társaság.
Booker, M. K.–Thomas, A.-M. (2009). The Science Fiction Handbook. Chichester, West Sussex: Wiley-Blackwell.
Boros J. (1999). Kritika és szolgálat: Huszadik Filozófiai Világkongresszus, Boston, 1998. augusztus 10–16. Magyar Filozófiai Szemle, 1–3, 361–371.
Boros J. (2011). A telekommunikatív demokrácia felé – telekommunikációs konvergencia mint a társadalmi igazságosság lehetősége. In: Boros János (2011). Demokrácia és szabadság: Filozófiai írások a demokrácia megerősítéséhez. Veszprém: Iskolakultúra. 23–38.
Cabanas, E.–Illouz, E. (2019): Manufacturing Happy Citizens: How the Science and Industry of Happiness Control our Lives. Medford, MA: Polity Press.
Carr, N. (2014). Hogyan változtatja meg agyunkat az internet? A sekélyesek kora, fordította Németh Ádám. Budapest: HVG Könyvek.
Curl, R. (2001). A cyberpunk metaforái: ontológia, episztemológia és science fiction, ford. Barta Bandika. Prae, 1–2, 53–63.
Csányi E.–Beke O.–Samu J. (2019). Orwell 1984: A digitális diktatúrák irodalmi előképe. Godišnjak. Az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Évkönyve. XLIV-1, 303–315.
Csepeli Gy.–Prazsák G. (2010). Örök visszatérés? Társadalom az információs korban. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó.
Csíkszentmihályi M. (2016). Flow – Az áramlat: A tökéletes élmény pszichológiája, fordította Legéndyné Szabó Edit. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Csizner Z. (2019). Az OSINT határai. Nemzetbiztonsági Szemle, 2, 19–31.
Derrida, J. (2014). Grammatológia, fordította Marsó Paula. Budapest: Tipotex Kiadó.
Eco, U. (2008). A mobiltelefon és az igazság. Gyufalevél. In: Maurizio Ferraris (2008). Hol vagy? A mobiltelefon ontológiája, fordította Gál Judit. Budapest: Európa Könyvkiadó. 7–10.
Eco, U. (2018). Pape Satan. Hírek egy folyékony társadalomból, fordította Barna Imre. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Dewey, J. (1915). Democracy and Education. New York: Macmillan.
Eggers, D. (2016). A kör, fordította Nemes Anna. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Erhardt M. (2006). A fordító utószava. In: Guy Debord (2006). A spektákulum társadalma, fordította Erhardt Miklós. Budapest: Balassi Kiadó–BAE Tartóshullám. 63–70.
Esterbauer, R. (2003). Isten a cybertérben, fordította Mesés Péter. Vigilia, 1, 2–11.
Fehér K. (2016). Digitalizáció és új média. Trendek, stratégiák, illusztrációk. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Ferraris, M. (2008). Hol vagy? A mobiltelefon ontológiája, fordította Gál Judit. Budapest: Európa Könyvkiadó
Foucault, M. (1990). Felügyelet és büntetés: A börtön története, fordította Fázsy Anikó–Csűrös Klára. Budapest: Gondolat Kiadó.
Han, B.-Ch. (2019). A kiégés társadalma, fordította Miklódy Dóra, Simon-Szabó Ágnes. Budapest: Typotex Kiadó.
Harari, Y. N. (2018). 21 lecke a 21. századra, fordította Torma Péter. Budapest: Animus Kiadó.
Huber Z. (2016). Társadalmi kérdések a cyberpunkban. In: Kárpáti György–Schreiber András (szerk) (2016). A sci-fi: Válogatott tanulmányok. Budapest: Filmanatómia. 113–139.
Karácsony A. (2000). Elfelejtett emlékezés. Századvég, Új Folyam, tavasz (16), 111–121.
Keane, J. (2013). Democracy and Media Decadence. Cambridge University Press.
Koltay T. (2017). Egy „örökzöld téma”: az információs túlterhelés. Információs Társadalom. 3, 39–54.
Kovács G. (2014). A politikai demokrácia sorsa az internet-galaxisban. In: Lányi András–László M. (szerk.) (2014). Se vele, se nélküle? Tanulmányok a médiáról. Budapest: Wolters Kluwer. 105–125.
Kroker, A.–Weinstein, M. A. (1994). Data Trash. The Theory of the Virtual Class. Montreal: St. Martin’s Press.
Landon, B. (2001). Nem az, ami volt: memóriatúlcsordulás a digitális narratívákban, fordította Elekes Dóra. Prae, 1–2, 29–38.
Ma Po-jung (2019). A csend városa, fordította: kiskádár tamás. In: Ken Liu (szerk.) (2019). Láthatatlan bolygók: Kínai kortárs science fiction antológia, fordította Benkő Ferenc, Bosnyák Edit, Huszár András, Juhász Viktor, kiskádár tamás, Molnár Berta Eleonóra, Pék Zoltán. Budapest: Agave Könyvek. 133–171.
Marx, G. T. (2014). Mi új az „új felügyeletben”? Osztályozási kísérlet a változás és a folytonosság alapján, fordította Fáber Ágoston. Replika, 5, 21–42.
Mayer-Schönberger, V. (2009). Delete: the Virtue of Forgetting in the Digital Age. New Jersey: Princeton University Press.
Mayer-Schönberger, V.–Cukier, K. (2018). Forradalmi módszer, amely megváltoztatja munkánkat, gondolkodásunkat és egész életünket, fordította Dankó Zsolt. Budapest: HVG Könyvek.
Máriási D.–Vida K. (2015). Kritikai pszichológiát! A pszichológia intézményrendszere a kritikai pszichológia perspektívájából. Imágó, 2.
Nyeste P.–Szendrei F. (2019). Nyílt forrású információszerzés a bűnüldözésben. Nemzetbiztonsági Szemle, 2, 50–67.
Nyíri K. (2003). Információs társadalom. In: Kovács Gábor közreműködésével Nyíri Kristóf (szerk.) (2003). Virtuális egyetem Magyarországon. Budapest: Typotex. 207–219.
Orwell, G. (2019). 1984, fordította Szíjgyártó László. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Pariser, E. (2012). The Filter Bubble. London: Penguin Books.
Pfaller, R. (Hrsg.) (2000). Interpassivität: Studien über delegiertes Genießen. Berlin: Springer.
Pfaller, R. (2009). Ästhetik der Interpassivität. Wien, New York: Philo Fine Art.
Pintér R. (2007). Úton az információs társadalom megismerése felé. In: Pintér Róbert (szerk.) (2007). Az információs társadalom. Az elmélettől a politikai gyakorlatig. Budapest: Gondolat–Új Mandátum. 11–28.
Slusser, G. (2005). The Origins of Science Fiction. In: David Seed (edit) (2005). A Companion to Science Fiction. Oxford: Blackwell. 27–42.
Solti I. (2019). Az OSINT információgyűjtő eszközeiről. Nemzetbiztonsági Szemle, 2, 3–18.
Spitzer, M. (2012). Digitale Demenz. Wie wir uns und unsere Kinder um den Verstand bringen. München: Droemer Knaur.
Szabó K. (2019). Az OSINT – Gondolatok a tevékenységről és az alkalmazás közegéről. Nemzetbiztonsági Szemle, 2, 68–82.
Székely I. (2013). Jog ahhoz, hogy elfelejtsenek és töröljenek. Információs Társadalom. 3–4, 7–27.
Székely I. (2017). Kellenek-e archívumok a digitális korban? Információs Társadalom. 3, 55–70.
Szűts Z. (2018). Online. Az internetes kommunikáció és média története, elmélete és jelenségei. Budapest: Wolters Kluwer Kiadó.
Virilio, P. (2002). Az információs bomba, fordította Ádám Anikó. Budapest: Magus Design Stúdió.
Wegner, Ph. E. (2002). Imaginary Communities: Utopia, the Nation, and the Spatial Histories of Modernity. Berkeley, Los Angeles, London: University of California Press.
Z. Karvalics L. (2013). Data Hugging – a magunkhoz szorított adatokon innen és túl. TMT. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. Könyvtár- és információtudományi szakfolyóirat. 7, 300–303.
Zuboff, Sh. (2019). The Age of Surveillance Capitalism: The Fight for a Human Future at the New Frontier of Power. New York: Public Affairs.
Žižek, S. (2016). Zűr a Paradicsomban: A történelem végétől a kapitalizmus végéig, fordította Reich Vilmos. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Assange, J. (2016). When Google Met WikiLeaks. New York: OR Books.
Assmann, A. (2009). Szövegek, nyomok, hulladékok: a kulturális emlékezet változó médiumai, fordította Görföl Balázs. In: Kisantal Tamás (szerk.) (2009). Narratívák 8. Elbeszélés, kultúra, történelem. Budapest: Kijárat Kiadó. 146–159.
Assmann, J. (2004). A kulturális emlékezet: Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban, fordította ford. Hidas Zoltán. Budapest: Atlantisz.
Bawden, D.–Robinson, L. (2009). The dark side of information: overload, anxiety and other paradoxes and pathologies. Journal of Information Science. 35 (2), 180–191.
Beke O.–Samu J. (2017). „Végtelen fény-, hang- és kapcsolatóceán”. A digitális ismeretszerzés és felejtés irodalmi előképei. Tanulmányok. Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Hungarológia Tanszak, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék. 1, 113–135.
Beke O. (2020). Ma Po-jung: A csend városa (Online önkényuralom). ACTA Milton Friedman, 1,
Bódi Z.–Veszelszki Á. (2006). Emotikonok: Érzelemkifejezés az internetes kommunikációban. Budapest: Magyar Szemiotikai Társaság.
Booker, M. K.–Thomas, A.-M. (2009). The Science Fiction Handbook. Chichester, West Sussex: Wiley-Blackwell.
Boros J. (1999). Kritika és szolgálat: Huszadik Filozófiai Világkongresszus, Boston, 1998. augusztus 10–16. Magyar Filozófiai Szemle, 1–3, 361–371.
Boros J. (2011). A telekommunikatív demokrácia felé – telekommunikációs konvergencia mint a társadalmi igazságosság lehetősége. In: Boros János (2011). Demokrácia és szabadság: Filozófiai írások a demokrácia megerősítéséhez. Veszprém: Iskolakultúra. 23–38.
Cabanas, E.–Illouz, E. (2019): Manufacturing Happy Citizens: How the Science and Industry of Happiness Control our Lives. Medford, MA: Polity Press.
Carr, N. (2014). Hogyan változtatja meg agyunkat az internet? A sekélyesek kora, fordította Németh Ádám. Budapest: HVG Könyvek.
Curl, R. (2001). A cyberpunk metaforái: ontológia, episztemológia és science fiction, ford. Barta Bandika. Prae, 1–2, 53–63.
Csányi E.–Beke O.–Samu J. (2019). Orwell 1984: A digitális diktatúrák irodalmi előképe. Godišnjak. Az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Évkönyve. XLIV-1, 303–315.
Csepeli Gy.–Prazsák G. (2010). Örök visszatérés? Társadalom az információs korban. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó.
Csíkszentmihályi M. (2016). Flow – Az áramlat: A tökéletes élmény pszichológiája, fordította Legéndyné Szabó Edit. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Csizner Z. (2019). Az OSINT határai. Nemzetbiztonsági Szemle, 2, 19–31.
Derrida, J. (2014). Grammatológia, fordította Marsó Paula. Budapest: Tipotex Kiadó.
Eco, U. (2008). A mobiltelefon és az igazság. Gyufalevél. In: Maurizio Ferraris (2008). Hol vagy? A mobiltelefon ontológiája, fordította Gál Judit. Budapest: Európa Könyvkiadó. 7–10.
Eco, U. (2018). Pape Satan. Hírek egy folyékony társadalomból, fordította Barna Imre. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Dewey, J. (1915). Democracy and Education. New York: Macmillan.
Eggers, D. (2016). A kör, fordította Nemes Anna. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Erhardt M. (2006). A fordító utószava. In: Guy Debord (2006). A spektákulum társadalma, fordította Erhardt Miklós. Budapest: Balassi Kiadó–BAE Tartóshullám. 63–70.
Esterbauer, R. (2003). Isten a cybertérben, fordította Mesés Péter. Vigilia, 1, 2–11.
Fehér K. (2016). Digitalizáció és új média. Trendek, stratégiák, illusztrációk. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Ferraris, M. (2008). Hol vagy? A mobiltelefon ontológiája, fordította Gál Judit. Budapest: Európa Könyvkiadó
Foucault, M. (1990). Felügyelet és büntetés: A börtön története, fordította Fázsy Anikó–Csűrös Klára. Budapest: Gondolat Kiadó.
Han, B.-Ch. (2019). A kiégés társadalma, fordította Miklódy Dóra, Simon-Szabó Ágnes. Budapest: Typotex Kiadó.
Harari, Y. N. (2018). 21 lecke a 21. századra, fordította Torma Péter. Budapest: Animus Kiadó.
Huber Z. (2016). Társadalmi kérdések a cyberpunkban. In: Kárpáti György–Schreiber András (szerk) (2016). A sci-fi: Válogatott tanulmányok. Budapest: Filmanatómia. 113–139.
Karácsony A. (2000). Elfelejtett emlékezés. Századvég, Új Folyam, tavasz (16), 111–121.
Keane, J. (2013). Democracy and Media Decadence. Cambridge University Press.
Koltay T. (2017). Egy „örökzöld téma”: az információs túlterhelés. Információs Társadalom. 3, 39–54.
Kovács G. (2014). A politikai demokrácia sorsa az internet-galaxisban. In: Lányi András–László M. (szerk.) (2014). Se vele, se nélküle? Tanulmányok a médiáról. Budapest: Wolters Kluwer. 105–125.
Kroker, A.–Weinstein, M. A. (1994). Data Trash. The Theory of the Virtual Class. Montreal: St. Martin’s Press.
Landon, B. (2001). Nem az, ami volt: memóriatúlcsordulás a digitális narratívákban, fordította Elekes Dóra. Prae, 1–2, 29–38.
Ma Po-jung (2019). A csend városa, fordította: kiskádár tamás. In: Ken Liu (szerk.) (2019). Láthatatlan bolygók: Kínai kortárs science fiction antológia, fordította Benkő Ferenc, Bosnyák Edit, Huszár András, Juhász Viktor, kiskádár tamás, Molnár Berta Eleonóra, Pék Zoltán. Budapest: Agave Könyvek. 133–171.
Marx, G. T. (2014). Mi új az „új felügyeletben”? Osztályozási kísérlet a változás és a folytonosság alapján, fordította Fáber Ágoston. Replika, 5, 21–42.
Mayer-Schönberger, V. (2009). Delete: the Virtue of Forgetting in the Digital Age. New Jersey: Princeton University Press.
Mayer-Schönberger, V.–Cukier, K. (2018). Forradalmi módszer, amely megváltoztatja munkánkat, gondolkodásunkat és egész életünket, fordította Dankó Zsolt. Budapest: HVG Könyvek.
Máriási D.–Vida K. (2015). Kritikai pszichológiát! A pszichológia intézményrendszere a kritikai pszichológia perspektívájából. Imágó, 2.
Nyeste P.–Szendrei F. (2019). Nyílt forrású információszerzés a bűnüldözésben. Nemzetbiztonsági Szemle, 2, 50–67.
Nyíri K. (2003). Információs társadalom. In: Kovács Gábor közreműködésével Nyíri Kristóf (szerk.) (2003). Virtuális egyetem Magyarországon. Budapest: Typotex. 207–219.
Orwell, G. (2019). 1984, fordította Szíjgyártó László. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Pariser, E. (2012). The Filter Bubble. London: Penguin Books.
Pfaller, R. (Hrsg.) (2000). Interpassivität: Studien über delegiertes Genießen. Berlin: Springer.
Pfaller, R. (2009). Ästhetik der Interpassivität. Wien, New York: Philo Fine Art.
Pintér R. (2007). Úton az információs társadalom megismerése felé. In: Pintér Róbert (szerk.) (2007). Az információs társadalom. Az elmélettől a politikai gyakorlatig. Budapest: Gondolat–Új Mandátum. 11–28.
Slusser, G. (2005). The Origins of Science Fiction. In: David Seed (edit) (2005). A Companion to Science Fiction. Oxford: Blackwell. 27–42.
Solti I. (2019). Az OSINT információgyűjtő eszközeiről. Nemzetbiztonsági Szemle, 2, 3–18.
Spitzer, M. (2012). Digitale Demenz. Wie wir uns und unsere Kinder um den Verstand bringen. München: Droemer Knaur.
Szabó K. (2019). Az OSINT – Gondolatok a tevékenységről és az alkalmazás közegéről. Nemzetbiztonsági Szemle, 2, 68–82.
Székely I. (2013). Jog ahhoz, hogy elfelejtsenek és töröljenek. Információs Társadalom. 3–4, 7–27.
Székely I. (2017). Kellenek-e archívumok a digitális korban? Információs Társadalom. 3, 55–70.
Szűts Z. (2018). Online. Az internetes kommunikáció és média története, elmélete és jelenségei. Budapest: Wolters Kluwer Kiadó.
Virilio, P. (2002). Az információs bomba, fordította Ádám Anikó. Budapest: Magus Design Stúdió.
Wegner, Ph. E. (2002). Imaginary Communities: Utopia, the Nation, and the Spatial Histories of Modernity. Berkeley, Los Angeles, London: University of California Press.
Z. Karvalics L. (2013). Data Hugging – a magunkhoz szorított adatokon innen és túl. TMT. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. Könyvtár- és információtudományi szakfolyóirat. 7, 300–303.
Zuboff, Sh. (2019). The Age of Surveillance Capitalism: The Fight for a Human Future at the New Frontier of Power. New York: Public Affairs.
Žižek, S. (2016). Zűr a Paradicsomban: A történelem végétől a kapitalizmus végéig, fordította Reich Vilmos. Budapest: Európa Könyvkiadó.