A IRÓI NÉVADÁS ÉS A NEVEK FORDÍTÁSA GION NÁNDOR „BANDAREGÉNYEIBEN”

Бочна страна чланка

PDF
Објављено:
DOI: https://doi.org/10.19090/gff.2019.1.317-328
Кључне речи:
írói névadás, bandaregények, onomasztika, névtipológia, a nevek funkciója, a tulajdonnevek fordítása

Главни садржај чланка

Hargita Futo Horvat
Filozofski fakultet

Сажетак

A tanulmány Gion Nándor négykötetes, az ún. „bandaregények” műfajába is sorolható regényeiben vizsgálja az író névadás és a nevek fordításának problematikáját. A regények kronológiai sorrendben, négy évszakon keresztül beszélik el egy gyermekbanda kalandjait: a Kárókatonák még nem jöttek vissza vakációregény, a Sortűz egy fekete bivalyért ősszel folytatja a cselekményt, Az angyali vigasság télen, amikor a gyerekek a karácsonyi ünnepkör szokásait elevenítik fel, s az angyali vigasságot mondva keverednek bele a felnőttek dolgaiba, a Zongora a fehér kastélyból pedig tavasszal zárja a történetet. A négy regényt az azonos helyszínek, az előre- és visszautalások, az ismétlődő motívumok és szövegrészek mellett a visszatérő szereplők is összekötik. Az irodalmi művek interpretációjában a mű névrendszere gyakran kulcs az értelmezéshez. A tanulmány tipologizálja a regények névanyagát (személynevek, állatnevek), vizsgálja, a nevek milyen többletjelentéseket mozgósítanak, jellemábrázoló és stilisztikai szerepüket, hogyan tematizálódik a szövegekben a névadás folyamata (pl. egy-egy ragadványnév kialakulása) és milyen fordítói eljárások segítségével ültette át a regények szerb fordítója a neveket, hogy a célnyelvi olvasóban is ugyanolyan asszociációkat keltsenek, mint az eredeti szöveg befogadójában.

Downloads

Download data is not yet available.

Metrics

Metrics Loading ...

Детаљи чланка

Како цитирати
Horvat, H. F. A IRÓI NÉVADÁS ÉS A NEVEK FORDÍTÁSA GION NÁNDOR „BANDAREGÉNYEIBEN”. Годишњак Филозофског факултета у Новом Саду, 44(1), 317–328. https://doi.org/10.19090/gff.2019.1.317-328
Bрој часописа
Год. 44 Бр. 1 (2019)
Секција
Хунгарологија
Crossref
Scopus
Google Scholar
Europe PMC

Референце

Gion, N. (1982). Sortűz egy fekete bivalyért. Újvidék: Forum.
Gion, N. (1985). Az angyali vigasság. Novellák. Újvidék: Forum.
Gion, N. (1999). A kárókatonák még nem jöttek vissza. Budapest: Osiris.
Gion, N. (2003). Zongora a fehér kastélyból. Forrás, 4, 5–47.
Gion, N. (2016). Kormorani se još nisu vratili. Prev. Jolanka Kovač. Srbobran ‒ Novi Sad: Spomen kuća Nandora Giona – Prometej.
Gion, N. (2016). Anđeosko veselje. Prev. Jolanka Kovač. Srbobran ‒ Novi Sad: Spomen kuća Nandora Giona – Prometej.
Gion, N. (2018). Rafal za jednog crnog bivola. Prev. Jolanka Kovač. Srbobran ‒ Novi Sad: Spomen kuća Nandora Giona – Prometej.
Árpás, K. (2008). A Gion-művekben szereplő személyek listája. In: Az építő-teremtő ember. Gion Nándor életművéről. Szeged: Bába Kiadó, 235‒295.
Andrić, E. (2017). Átváltási műveletek Gion Nándor Virágos Katona című művének fordításában. In: Fordításkritka – kritika prevoda. Újvidék: Bölcsészettudományi Kar, 179‒208.
Bárczi, Zs. (2013). Alicek, Alizok és Évikék. In: Bauko, J.‒Benyovszky, K. (szerk.): Tulajdonnevek a fordítás és a kétnyelvűség kontextusában. Nyitra: Konstantin Filozófus Egyetem, 176‒183.
Benyovszky, K. (2013). Fordított névsorolvasás. Az Egyperces novellák irodalmi névadása a szlovák fordítás tükrében. In: Bauko, J.‒Benyovszky, K. (szerk.): Tulajdonnevek a fordítás és a kétnyelvűség kontextusában. Nyitra: Konstantin Filozófus Egyetem, 133‒146.
Elek, T. (2009). Ifjúsági regények felnőtteknek. Gion Nándor: Angyali vigasság, Zongora a fehér kastélyból. Forrás, 1, 52‒57.
Galuska, L. P. (2008). A Pál utcai fiúk értelmezésének kérdései a magyar gyermekirodalmi kutatásban. Könyv és nevelés, 3. http://epa.oszk.hu/01200/01245/00039/index.htm
Hegedűs, O. (2013). Tulajdonnév-használat Terry Pratchett Korongvilág-regényeiben. In: Bauko, J.‒Benyovszky, K. (szerk.): Tulajdonnevek a fordítás és a kétnyelvűség kontextusában. Nyitra: Konstantin Filozófus Egyetem, 167‒175.
Horváth Futó, H. (2013). A Keglovics utcai történetek továbbíródásai. Létünk, 2, 97–108.
Hózsa, É. (2012). Irodalmi névadás és műfordítás. In: Bene, A. (szerk.): A magyar nyelv a többnyelvű Vajdaságban. Állandó és változó a nyelvben. Szabadka: MTTK, 98‒111.
Jenei, T. (1998). Az ifjúsági nyelv mint stíluseszköz Gion Nándor A kárókatonák még nem jöttek vissza című regényében. Módszertani Közlemények, 2, 74–77.
Kabdebó L. (2011) Kárókatonák a megdicsőült éjben (Életkeresés köd-országban Gion Nándor szövegei segítségével). Forrás, 2, 18‒28.
Katona, E. (2005). Beszélő nevek, névhangulat és fordítás. Hungarológiai Közlemények, 2, 102‒109.
Kovalovszky, M. (1934). Az irodalmi névadás. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság.
Kurcz, Á. I. (2016). Sortűz egy elveszett országért. A kisebbségi lét szimbólumai Gion Nándor „ifjúsági” regényében. Hitel, 1, 114‒128.
Prieto, L. J. (2005). Funkcionális szemiológia. In: Horányi Ö.‒Szépe Gy. (szerk.): A jel tudománya. Budapest: General Press, 151‒159.
Slíz, M. (2006). A beszélő nevek mint a posztmodern eszközei. Magyar Nyelvőr, 3, 290‒301.
Slíz, M. (2014). Az irodalmi nevek mint szignálok üzeneteinek kiválasztása. In: Bauko, J.‒Benyovszky, K. (szerk.): A nevek szemiotikája. Nyitra‒Budapest: Konstantin Filozófus Egyetem, 217‒226.
T. Somogyi, M. (2015). Az írói névadás vizsgálata. In: Farkas, T.‒Slíz, M. (szerk.): Magyar névkutatás a 21. század elején. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság‒ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, 207‒226.
Soltész, K. (1979). A tulajdonnév funkciója és jelentése. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Szajbély, M. (1984). Gion Nándor: Sortűz egy fekete bivalyért. Életünk, 10, 1118–1119.
Tarján, T. (2001). Gion Nándor: A kárókatonák még nem jöttek vissza. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Kortárs gyermekkönyvek. Budapest: Ciceró, 128‒136.