THE SERBIAN LANGUAGE IN EARLY CHILDHOOD: FIRST WORDS, SENTENCES, RHYMES, FAVOURITE CARTOONS AND ANIMATED FILMS
Article Sidebar
Published:
Keywords:
attitudes towards the Serbian language, Vojvodina, Hungarian L1 secondary school students, childhood bilingualism, usage-oriented, functional language teaching
Main Article Content
Abstract
This study presents some fundamental linguistic attitudes towards becoming a Serbian-Hungarian bilingual among third- and fourth-grade grammar and vocational school students, who are native speakers of Hungarian in Vojvodina. In our study, we address some of the issues of early bilingualism: in our previous studies, we showed at what time, from whom and where our informants learned Serbian (see Introduction). Now we are analyzing which Serbian words, phrases and rhymes were learned first in Serbian by third- and fourth-grade secondary school students who are native speakers of Hungarian. Another important stage in the process of becoming bilingual in childhood is watching cartoons and animated films, as the vocabulary and phrases used in the favorite story are also one of the starting points for becoming bilingual in childhood. This was also addressed in our study. The frequency of the learned Serbian words, phrases, and rhymes in reference to grammar and vocational schools is also presented in addition to the whole sample. Based on the results, we can state that the students in Vojvodina, who are native speakers of Hungarian,first acquired the words for family members and the vocabulary related to forms of greetings. Also, “Eci peci pec” was the most common rhyme. The most frequently watched cartoon was Sunđer Bob Kockalone. All of these can be the starting point for Serbian language learning.
Downloads
Metrics
No metrics found.
Article Details
How to Cite
Kovács Rácz, E. THE SERBIAN LANGUAGE IN EARLY CHILDHOOD: FIRST WORDS, SENTENCES, RHYMES, FAVOURITE CARTOONS AND ANIMATED FILMS. ANNUAL REVIEW OF THE FACULTY OF PHILOSOPHY, 45(1), 307–322. https://doi.org/10.19090/gff.2020.1.307-322
Issue
Section
Хунгарологија
References
Andrić, E. (2002). A szerb nyelv hatása a kétnyelvű gyerekek magyar nyelvhasználatára Vajdaságban. In: Dr. Lengyel Zsolt – Dr. Navracsics Judit (szerk.): V. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem 2002. május 26–30. – Jubileumi kötet CD-n. Balatonalmádi: VE Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék.
Andrić, E. (2003). A szerb nyelv hatása a magyar általános iskolás tanulók nyelvére a Vajdaságban. In: Gábrityné dr. Molnár Irén – Mirnics Zsuzsa (szerk.): Kisebbségi létjelenségek. Szórvány- és szocio¬ling¬vi¬sz¬tikai kutatások. Szabadka: MTT Könyvtár 7. 193–213.
Andrić, E. (2004a). A vajdasági magyar gyerekek nyelvhasználatában tapasztalható környezetnyelvi hatásokról. In: P. Lakatos Ilona – T. Károlyi Margit (szerk.): Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 153–162.
Andrić, E. (2004b). Iskoláskori kétnyelvűség Vajdaságban. In: Papp György (szerk.): Mi ilyen nyelvben élünk. Szabadka: MTT Könyvtár 9. 249–267.
Andrić, E. (2005). Szerb lexikai hatások a vajdasági magyar nyelvben. In: Anyanyelvünk szolgálatában. Ada: A Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület jubileumi kiadványa. 44–54.
Andrić, E. (2006). A vajdasági diákok kétnyelvűsége. In: Hungarológiai Közlemények. 37. é. 1. sz. 99–115.
Andrić, E. (2007a). A vajdasági diákok kétnyelvűsége. In: Nyelv, nemzet, identitás – VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus. Debrecen – Budapest: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság. 209–220.
Andrić, E. (2007b). A szabadkai diákok kétnyelvűsége és magyar nyelvhasználatuk jellemzői. In: Hungarológiai Közlemények. 38. é. 2. sz. 52–70.
Andrić, E. (2008). Az ürményházi diákok kétnyelvűsége és magyar nyelvhasználatuk jellemzői. In: Hungarológiai Közlemények. 39. é. 4. sz. 62–73.
Andrić, E. (2009a). Dvojezičnost mađarskih đaka u Vojvodini. In: Melanije Mikeš: Višejezični svet. Novi Sad: Filozofski fakultet. 37–55.
Andrić, E. (2009b). A szenttamási gyerekek kétnyelvűsége és magyar nyelvhasználata. In: Hungarológiai Közlemények. 40. é. 4. sz. 75–99.
Andrić Edit 2010. Az újvidéki magyar általános iskolások kétnyelvűsége In: Hungarológiai Közlemények. 41. é. 4. sz. 94–114.
Andrić, E. (2012). Az újvidéki középiskolások magyar nyelvi tudatáról. In: Hungarológiai Közlemények. 42. é. 1. sz. 69–84.
Barlai, J. – Gábrity Molnár, I. (szerk.) (2008). Hazaérsz. Esély és egyenlőség a Vajdaságban. Szabadka: Grafoprodukt, Vajdasági Módszertani Központ.
Bene, A. (2012). A vajdasági magyarok nyelvhasználati szokásairól. Szocio- és pszicho-lingvisztikai tanulmányok. Óbecse: Lux Color Printing.
Čudić, M. (2003). Prilog izučavanju mađarsko-srpskih jezičkih interferencija u severnoj Vojvodini. In: Filološki pregled. 30. é. 2 sz. 187–205.
Gábrity Molnár, I. (2007). Vajdasági fiatal magyar diplomások karrierje, migrációja, felnőttoktatási igényei. In. Karrierutak vagy parkolópályák? Friss diplomások karrierje, migrációja, felnőttoktatási igényei a Kárpát-medencében. MTA Etnikai-Nemzeti Kissebségkutató Intézet , Bp. 132–173.
Göncz, L. (1985). A kétnyelvűség pszichológiája. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Göncz, L. (1991). A vajdasági magyar-szerbhorvát kétnyelvűség pszichológiai kutatásai. In Győri-Nagy Sándor – Kelemen Janka (szerk.): Kétnyelvűség a Kárpát-medencében II. Budapest: Széchenyi Társaság. 88–99.
Göncz, L. (1995). A tannyelv hatása a tanulók személyiségfejlődésére többnyelvű környezetben. In Kassai Ilona (szerk.): Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat. Budapest: Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Élőnyelvi Osztálya. 65–81.
Göncz, L. (1999). A magyar nyelv Jugoszláviában (Vajdaságban). Budapest–Újvidék: Osiris Kiadó, Forum Könyvkiadó, MTA Kisebbségkutató Műhely.
Göncz, L. (2004). Újabb nyelvi adalékok a vajdasági magyar beszélők nyelvhasználati szokásaihoz. In. P. Lakatos Ilona – T. Károlyi Margit (szerk.): Nyelvjárásvesztés és attitűdváltás a vajdasági magyar fiatalok körében. Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere. A 13. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 13–25.
Grabovac, B. (2005). Emlékezeti szerveződés, nyelvtanulás, fordítás. Társadalom és tudomány.(Organizacija pamćenja, učenje jezika, prevođenja. Društvo i nauka.) Újvidék: Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium. 159–173.
Grabovac, B. (2009). Egynyelvű és kétnyelvű kognitív működés. Integrálás, felzárkóztatás, esélyegyenlőség. Az esélyegyenlőség és felzárkóztatás vetületei az oktatásban III. (Jednojezično i dvojezično kognitivno funkcionisanje, Integrisanje, sustizanje, jednake mogućnosti. Aspekti jednakih mogućnosti i sustizanja) Újvidék: Forum Könyvkiadó, Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka, 200–212.
Grabovac Beáta 2010. Hasonlóságok és különbségek – egynyelvű és kétnyelvű nyelvi fejlődés és működés. Korszerű módszertani kihívások. (Sličnosti i razlike – jednojezični i dvojezični jednojezičnii jezički razvoj i funkcionisanje. Savremeni metodološki izazovi) E-book. Szabadka: Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, 1–9.
Grabovac, B. (2011). Kétnyelvűség a szemantikus differenciál és a Stroop-teszt tükrében. A magyar nyelv a többnyelvű Vajdaságban, a korszerű európai régiómodellben 1. (Dvojezičnost u svetlu semantičkog diferencijala i Strup testa. Mađarski jezik u višejezičnoj Vojvodini, u savremenom evropskom regionalnom modelu), 60–73.
Grabovac, B. (2012). Kétszavas érzelmi Stroоp-feladat egynyelvű és kétnyelvű vajdasági közegben. A magyar nyelv a többnyelvű Vajdaságban II. (Strupov emocionalni zadatak od dve reči u jednojezičnom i dvojezičnom vojvođanskom okruženju. Mađarski jezik u višejezičnoj Vojvodini II.) Szabadka: Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Kar, 56–69.
Grabovac, B. (2013). Mérési módozatok a kétnyelvűség-kutatásban és az affektív tudományokban. Tudományos diszkurzusok. (Načini merenja u istraživanju dvojezičnosti i u afektivnim naukama. Naučni diskursi.) Szabadka: Vajdasági Magyar Tudóstalálkozó Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, 83–86.
Grabovac, B. – Pléh, Cs. (2014). Emotional activation measured using the emotional Stroop task in early Hungarian–Serbian bilinguals from Serbia. (Editor in Chief László Dávid) Acta Linguistica Hungarica. Sapientia Hungarian University of Transylvania. Scientia Publishing House.Vol. 61, Number 4. 423–441.
Kovács Rácz, E. – Halupka-Rešetar, Sz. (2017a). Szerb és angol nyelvi attitűdök a vajdasági magyar tannyelvű 3. és 4. osztályos gimnáziumi tanulók körében. Godišnjak Filozofskog fakulteta u Novom Sadu XLII-1, 149–169.
Kovács Rácz, E. – Halupka-Rešetar, Sz. (2017b). Stavovi prema srpskom jeziku među ucenicima vojvođanskih srednjih škola na mađarskom nastavnom jeziku. Nasleđe 38, 141–161.
Láncz Irén 1996. A köznyelvűsödés útján. In: Láncz Irén: Nyelvünk – nyelvhasználatunk. Budapest: Betli Bt. 43–53.
Mikes, M. (1995). A szerbhorvát-magyar kétnyelvűséget érintő szociolingvisztikai kutatások a Vajdaságban. Kassai Ilona (ured.). Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat. A 6. Élőnyelvi Konferencia előadásai. – Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézete 27–36.
Mirnics, K. (2003). Nemzeti kisebbségből szórványnépesség. In: Gábrity dr. Molnár Irén–Mirnics Zsuzsa (szerk.): Kisebbségi létjelenségek. Szabadka: MTT Könyvtár 7. 25–84.
Molnár Csikós, L. (1974). Szociolingvisztikai vizsgálatok a Dunatájon. In: Létünk. 4. é. 5–6 sz. 76–83.
Molnár Csikós, L. (1995). A vajdasági magyar diáknyelv napjainkban. In: Híd. 59. é. 347–351.
Molnár Csikós, L. (1998). Az anyanyelven való tanítás a jugoszláviai magyarok körében. In: Vajdasági útkereső. Szabadka: Magyarságkutató Tudományos Társaság. 191–196.
Molnár Csikós, L. (2000). Vajdasági diákok nyelvhasználati viselkedése. In: Borbély Anna (szerk.): Nyelvek és kultúrák érintkezése a Kárpát-medencében. A 10. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 157–163.
Papp, Gy. (2004). Szólásinterferencia és szólásvesztés. In: Papp György (szerk.): Mi ilyen nyelvben élünk. Újvidék–Szabadka: Verzal. 269–282.
Rajsli, I. (1995). Nyelvi adaptálódás és kódváltás a megváltozott körülmények között. In: Kassai Ilona (szerk.): Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat. A 6. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest: Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Élőnyelvi Osztálya. 299–305.
Rajsli, I. (1996). A kódváltás jelensége a fiatalok nyelvhasználatában. Ada: Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok. 68–73.
Takács, I. (2011). A vajdasági magyar diákok környezetnyelvhez és idegen nyelvhez való viszonyulása. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények. Miskolc: 6/1., 215–182. >http://www.matarka.hu/koz/ISSN_1788-9979/BTK_MFI_1_2011/ISSN_1788-9979_BTK_MFI_1_2011_215-231.pdf< 5.04. 2015.
Vukov Raffai, É. (2009). A kétnyelvűség megítélése kétnyelvű környezetben. In: Borbély Anna – Vančóné Kremmer Ildikó – Hattyár Helga (szerk.): Nyelvideológiák, attitűdök és sztereotípiák. 15. Élőnyelvi Konferencia. Budapest–Dunaszerdahely–Nyitra: Tinta Könyvkiadó.
Vukov Raffai, É. (2012). Az örökíró, a hémijszka, és ami körülöttük van. Szabadka: Grafoprodukt.
Andrić, E. (2003). A szerb nyelv hatása a magyar általános iskolás tanulók nyelvére a Vajdaságban. In: Gábrityné dr. Molnár Irén – Mirnics Zsuzsa (szerk.): Kisebbségi létjelenségek. Szórvány- és szocio¬ling¬vi¬sz¬tikai kutatások. Szabadka: MTT Könyvtár 7. 193–213.
Andrić, E. (2004a). A vajdasági magyar gyerekek nyelvhasználatában tapasztalható környezetnyelvi hatásokról. In: P. Lakatos Ilona – T. Károlyi Margit (szerk.): Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 153–162.
Andrić, E. (2004b). Iskoláskori kétnyelvűség Vajdaságban. In: Papp György (szerk.): Mi ilyen nyelvben élünk. Szabadka: MTT Könyvtár 9. 249–267.
Andrić, E. (2005). Szerb lexikai hatások a vajdasági magyar nyelvben. In: Anyanyelvünk szolgálatában. Ada: A Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület jubileumi kiadványa. 44–54.
Andrić, E. (2006). A vajdasági diákok kétnyelvűsége. In: Hungarológiai Közlemények. 37. é. 1. sz. 99–115.
Andrić, E. (2007a). A vajdasági diákok kétnyelvűsége. In: Nyelv, nemzet, identitás – VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus. Debrecen – Budapest: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság. 209–220.
Andrić, E. (2007b). A szabadkai diákok kétnyelvűsége és magyar nyelvhasználatuk jellemzői. In: Hungarológiai Közlemények. 38. é. 2. sz. 52–70.
Andrić, E. (2008). Az ürményházi diákok kétnyelvűsége és magyar nyelvhasználatuk jellemzői. In: Hungarológiai Közlemények. 39. é. 4. sz. 62–73.
Andrić, E. (2009a). Dvojezičnost mađarskih đaka u Vojvodini. In: Melanije Mikeš: Višejezični svet. Novi Sad: Filozofski fakultet. 37–55.
Andrić, E. (2009b). A szenttamási gyerekek kétnyelvűsége és magyar nyelvhasználata. In: Hungarológiai Közlemények. 40. é. 4. sz. 75–99.
Andrić Edit 2010. Az újvidéki magyar általános iskolások kétnyelvűsége In: Hungarológiai Közlemények. 41. é. 4. sz. 94–114.
Andrić, E. (2012). Az újvidéki középiskolások magyar nyelvi tudatáról. In: Hungarológiai Közlemények. 42. é. 1. sz. 69–84.
Barlai, J. – Gábrity Molnár, I. (szerk.) (2008). Hazaérsz. Esély és egyenlőség a Vajdaságban. Szabadka: Grafoprodukt, Vajdasági Módszertani Központ.
Bene, A. (2012). A vajdasági magyarok nyelvhasználati szokásairól. Szocio- és pszicho-lingvisztikai tanulmányok. Óbecse: Lux Color Printing.
Čudić, M. (2003). Prilog izučavanju mađarsko-srpskih jezičkih interferencija u severnoj Vojvodini. In: Filološki pregled. 30. é. 2 sz. 187–205.
Gábrity Molnár, I. (2007). Vajdasági fiatal magyar diplomások karrierje, migrációja, felnőttoktatási igényei. In. Karrierutak vagy parkolópályák? Friss diplomások karrierje, migrációja, felnőttoktatási igényei a Kárpát-medencében. MTA Etnikai-Nemzeti Kissebségkutató Intézet , Bp. 132–173.
Göncz, L. (1985). A kétnyelvűség pszichológiája. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Göncz, L. (1991). A vajdasági magyar-szerbhorvát kétnyelvűség pszichológiai kutatásai. In Győri-Nagy Sándor – Kelemen Janka (szerk.): Kétnyelvűség a Kárpát-medencében II. Budapest: Széchenyi Társaság. 88–99.
Göncz, L. (1995). A tannyelv hatása a tanulók személyiségfejlődésére többnyelvű környezetben. In Kassai Ilona (szerk.): Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat. Budapest: Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Élőnyelvi Osztálya. 65–81.
Göncz, L. (1999). A magyar nyelv Jugoszláviában (Vajdaságban). Budapest–Újvidék: Osiris Kiadó, Forum Könyvkiadó, MTA Kisebbségkutató Műhely.
Göncz, L. (2004). Újabb nyelvi adalékok a vajdasági magyar beszélők nyelvhasználati szokásaihoz. In. P. Lakatos Ilona – T. Károlyi Margit (szerk.): Nyelvjárásvesztés és attitűdváltás a vajdasági magyar fiatalok körében. Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere. A 13. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 13–25.
Grabovac, B. (2005). Emlékezeti szerveződés, nyelvtanulás, fordítás. Társadalom és tudomány.(Organizacija pamćenja, učenje jezika, prevođenja. Društvo i nauka.) Újvidék: Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium. 159–173.
Grabovac, B. (2009). Egynyelvű és kétnyelvű kognitív működés. Integrálás, felzárkóztatás, esélyegyenlőség. Az esélyegyenlőség és felzárkóztatás vetületei az oktatásban III. (Jednojezično i dvojezično kognitivno funkcionisanje, Integrisanje, sustizanje, jednake mogućnosti. Aspekti jednakih mogućnosti i sustizanja) Újvidék: Forum Könyvkiadó, Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka, 200–212.
Grabovac Beáta 2010. Hasonlóságok és különbségek – egynyelvű és kétnyelvű nyelvi fejlődés és működés. Korszerű módszertani kihívások. (Sličnosti i razlike – jednojezični i dvojezični jednojezičnii jezički razvoj i funkcionisanje. Savremeni metodološki izazovi) E-book. Szabadka: Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, 1–9.
Grabovac, B. (2011). Kétnyelvűség a szemantikus differenciál és a Stroop-teszt tükrében. A magyar nyelv a többnyelvű Vajdaságban, a korszerű európai régiómodellben 1. (Dvojezičnost u svetlu semantičkog diferencijala i Strup testa. Mađarski jezik u višejezičnoj Vojvodini, u savremenom evropskom regionalnom modelu), 60–73.
Grabovac, B. (2012). Kétszavas érzelmi Stroоp-feladat egynyelvű és kétnyelvű vajdasági közegben. A magyar nyelv a többnyelvű Vajdaságban II. (Strupov emocionalni zadatak od dve reči u jednojezičnom i dvojezičnom vojvođanskom okruženju. Mađarski jezik u višejezičnoj Vojvodini II.) Szabadka: Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Kar, 56–69.
Grabovac, B. (2013). Mérési módozatok a kétnyelvűség-kutatásban és az affektív tudományokban. Tudományos diszkurzusok. (Načini merenja u istraživanju dvojezičnosti i u afektivnim naukama. Naučni diskursi.) Szabadka: Vajdasági Magyar Tudóstalálkozó Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, 83–86.
Grabovac, B. – Pléh, Cs. (2014). Emotional activation measured using the emotional Stroop task in early Hungarian–Serbian bilinguals from Serbia. (Editor in Chief László Dávid) Acta Linguistica Hungarica. Sapientia Hungarian University of Transylvania. Scientia Publishing House.Vol. 61, Number 4. 423–441.
Kovács Rácz, E. – Halupka-Rešetar, Sz. (2017a). Szerb és angol nyelvi attitűdök a vajdasági magyar tannyelvű 3. és 4. osztályos gimnáziumi tanulók körében. Godišnjak Filozofskog fakulteta u Novom Sadu XLII-1, 149–169.
Kovács Rácz, E. – Halupka-Rešetar, Sz. (2017b). Stavovi prema srpskom jeziku među ucenicima vojvođanskih srednjih škola na mađarskom nastavnom jeziku. Nasleđe 38, 141–161.
Láncz Irén 1996. A köznyelvűsödés útján. In: Láncz Irén: Nyelvünk – nyelvhasználatunk. Budapest: Betli Bt. 43–53.
Mikes, M. (1995). A szerbhorvát-magyar kétnyelvűséget érintő szociolingvisztikai kutatások a Vajdaságban. Kassai Ilona (ured.). Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat. A 6. Élőnyelvi Konferencia előadásai. – Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézete 27–36.
Mirnics, K. (2003). Nemzeti kisebbségből szórványnépesség. In: Gábrity dr. Molnár Irén–Mirnics Zsuzsa (szerk.): Kisebbségi létjelenségek. Szabadka: MTT Könyvtár 7. 25–84.
Molnár Csikós, L. (1974). Szociolingvisztikai vizsgálatok a Dunatájon. In: Létünk. 4. é. 5–6 sz. 76–83.
Molnár Csikós, L. (1995). A vajdasági magyar diáknyelv napjainkban. In: Híd. 59. é. 347–351.
Molnár Csikós, L. (1998). Az anyanyelven való tanítás a jugoszláviai magyarok körében. In: Vajdasági útkereső. Szabadka: Magyarságkutató Tudományos Társaság. 191–196.
Molnár Csikós, L. (2000). Vajdasági diákok nyelvhasználati viselkedése. In: Borbély Anna (szerk.): Nyelvek és kultúrák érintkezése a Kárpát-medencében. A 10. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 157–163.
Papp, Gy. (2004). Szólásinterferencia és szólásvesztés. In: Papp György (szerk.): Mi ilyen nyelvben élünk. Újvidék–Szabadka: Verzal. 269–282.
Rajsli, I. (1995). Nyelvi adaptálódás és kódváltás a megváltozott körülmények között. In: Kassai Ilona (szerk.): Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat. A 6. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest: Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Élőnyelvi Osztálya. 299–305.
Rajsli, I. (1996). A kódváltás jelensége a fiatalok nyelvhasználatában. Ada: Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok. 68–73.
Takács, I. (2011). A vajdasági magyar diákok környezetnyelvhez és idegen nyelvhez való viszonyulása. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények. Miskolc: 6/1., 215–182. >http://www.matarka.hu/koz/ISSN_1788-9979/BTK_MFI_1_2011/ISSN_1788-9979_BTK_MFI_1_2011_215-231.pdf< 5.04. 2015.
Vukov Raffai, É. (2009). A kétnyelvűség megítélése kétnyelvű környezetben. In: Borbély Anna – Vančóné Kremmer Ildikó – Hattyár Helga (szerk.): Nyelvideológiák, attitűdök és sztereotípiák. 15. Élőnyelvi Konferencia. Budapest–Dunaszerdahely–Nyitra: Tinta Könyvkiadó.
Vukov Raffai, É. (2012). Az örökíró, a hémijszka, és ami körülöttük van. Szabadka: Grafoprodukt.