SZERB ÉS ANGOL NYELVI ATTITŰDÖK A VAJDASÁGI MAGYAR TANNYELVŰ 3. ÉS 4. GIMNÁZIUMI TANULÓK KÖRÉBEN
Бочна страна чланка
Објављено:
Jan 9, 2018
Кључне речи:
szociolingvisztika, nyelvi attitűd, funkcionális-szituatív kétnyelvűség, additív nyelvszemlélet, vajdasági magyar
Главни садржај чланка
Сажетак
A szociolingvisztikai kutatás a nagybecskereki (28 fő), a törökkanizsai (12 fő), az újvidéki (18 fő), valamint a zentai (74 fő) 3. és 4. osztályos tanulók szerb és angol nyelvi attitűdjét elemzi (összesen 132 fő) . A kérdőíves kutatással végzett felmérés célja, hogy részben bemutassa a kapott eredményeket, másrészt viszont a rétegzett mintavétel nyomán szeretnénk feltárni a vajdasági magyar tannyelvű középiskolás diákok szerb és angol nyelvi attitűdje közötti különbségeket. A kutatás további célja, hogy a kapott eredmények felhasználhatók legyenek az angol és a szerb nyelv középiskolai oktatásmódszertanának fejlesztésében, a funkcionális-szituatív két- és többnyelvűség fejlesztésében, az additív nyelvszemlélet kialakításában, a két vagy több nyelvre kiterjedő kódváltás tudatosításában. Jelen tanulmányunkban tanulmányozzuk mindazokat a nyelvi attitűdjegyeket, amelyek mentén az iskolai angol és szerb nyelvi oktatás színvonala és minősége javítható.
Downloads
Download data is not yet available.
Metrics
Metrics Loading ...
Детаљи чланка
Како цитирати
Halupka-Rešetar, S., & Kovács Rácz, E. (2018). SZERB ÉS ANGOL NYELVI ATTITŰDÖK A VAJDASÁGI MAGYAR TANNYELVŰ 3. ÉS 4. GIMNÁZIUMI TANULÓK KÖRÉBEN. Годишњак Филозофског факултета у Новом Саду, 42(1), 149–169. https://doi.org/10.19090/gff.2017.1.149-169
Bрој часописа
Секција
Хунгарологија
Референце
Andrić, E. (2002). A szerb nyelv hatása a kétnyelvű gyerekek magyar nyelvhasználatára Vajdaságban. Dr. Lengyel Zsolt – Dr. Navracsics Judit (szerk.) (2002). V. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem 2002. május 26–30. – Jubileumi kötet CD-n. Balatonalmádi: VE Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék.
Andrić, E. (2003). A szerb nyelv hatása a magyar általános iskolás tanulók nyelvére a Vajdaságban. Gábrityné dr. Molnár Irén – Mirnics Zsuzsa (szerk.) (2003). Kisebbségi létjelenségek. Szórvány- és szocio¬ling¬vi¬sz¬tikai kutatások. Szabadka: MTT Könyvtár 7. 193–213.
Andrić, E. (2004a). A vajdasági magyar gyerekek nyelvhasználatában tapasztalható környezetnyelvi hatásokról. P. Lakatos Ilona – T. Károlyi Margit (szerk.) (2004). Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 153–162.
Andrić, E. (2004b). Iskoláskori kétnyelvűség Vajdaságban. Papp György (szerk.) (2004). Mi ilyen nyelvben élünk. Szabadka: MTT Könyvtár 9. 249–267.
Andrić, E. (2005). Szerb lexikai hatások a vajdasági magyar nyelvben. Anyanyelvünk szolgálatában. Ada: A Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület jubileumi kiadványa. 44–54.
Andrić, E. (2006). A vajdasági diákok kétnyelvűsége. Hungarológiai Közlemények, 37/1, 99–115.
Andrić, E. (2007a). A vajdasági diákok kétnyelvűsége. Nyelv, nemzet, identitás – VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus. Debrecen – Budapest: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság. 209–220.
Andrić, E. (2007b). A szabadkai diákok kétnyelvűsége és magyar nyelvhasználatuk jellemzői. Hungarológiai Közlemények, 38/2, 52–70.
Andrić, E. (2008). Az ürményházi diákok kétnyelvűsége és magyar nyelvhasználatuk jellemzői. Hungarológiai Közlemények, 39/4, 62–73.
Andrić, E. (2009a). Dvojezičnost mađarskih đaka u Vojvodini. Plamenka Vlahović – Ranko Bugarski – Vera Vasić (szerk.) (2009). Višejezični svet Melanije Mikeš. Novi Sad: Filozofski fakultet. 37–55.
Andrić, E. (2009b). A szenttamási gyerekek kétnyelvűsége és magyar nyelvhasználata. Hungarológiai Közlemények, 40/4, 75–99.
Andrić, E. (2010). Az újvidéki magyar általános iskolások kétnyelvűsége. Hungarológiai Közlemények, 41/4, 94–114.
Andrić, E. (2012). Az újvidéki középiskolások magyar nyelvi tudatáról. Hungarológiai Közlemények, 42/1, 69–84.
Baker, C. (1992). Attitudes and Language. Clevedon – Philadelphia – Adelaide: Multilingual Matters.
Barlai, J. – Gábrity Molnár, I. (szerk.) (2008). Hazaérsz. Esély és egyenlőség a Vajdaságban. Szabadka: Vajdasági Módszertani Központ, Grafoprodukt.
Brudner, L. A. – Douglas, R. W. (1979). Language attitudes, behavior and intervening variables . In W. F. Mackey and J. Ornstein (Eds.), Psycholinguistic studies in Language contact. Methods and Cases. The Hague – Paris – New York: Mouton Publishers. 51–68.
Čudić, M. (2003). Prilog izučavanju mađarsko-srpskih jezičkih interferencija u severnoj Vojvodini. Filološki pregled, 30/2, 187–205.
Deprez, K. – Persoons, Y. (1987): Attitude. In Ammon, U. – Dittmar, N. – Mattheier, K. J. (Eds.) (1987). Sociolinguistics. An International Handbook of the Science of Language and Society. New York – Berlin: Walter de Gruyter. 399-404-
Fóris, Á. (2008). Kutatásról nyelvészeknek. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Giddens, A. (1995). Szociológia. Budapest: Osiris.
Göncz, L. (1991). A vajdasági magyar-szerbhorvát kétnyelvűség pszichológiai kutatásai. Győri-Nagy, S. – Kelemen, J. (szerk.) (1991). Kétnyelvűség a Kárpát-medencében II. Budapest: Széchenyi Társaság. 88–99.
Göncz, L. (1995). A tannyelv hatása a tanulók személyiségfejlődésére többnyelvű környezetben. Kassai, I. (szerk.) (1995). Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat. Budapest: Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Élőnyelvi Osztálya. 65–81.
Göncz, L. (1999). A magyar nyelv Jugoszláviában (Vajdaságban). Budapest–Újvidék: Osiris Kiadó, Forum Könyvkiadó, MTA Kisebbségkutató Műhely.
Göncz, L. (2004). Újabb nyelvi adalékok a vajdasági magyar beszélők nyelvhasználati szokásaihoz. P. Lakatos, I. – T. Károlyi, M. (szerk.) (2004). Nyelvjárásvesztés és attitűdváltás a vajdasági magyar fiatalok körében. Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere. A 13. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 13–25.
Gréczi-Zsoldos, E. (2011). A nyelvi attitűd. http://www.avorospostakocsi.hu/2011/12/16/a-nyelvi-attitud-2/ (2015. 09. 03.)
Kiss, J. (1995). Társadalom és nyelvhasználat. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Kovács Rácz, E. (2011). Nyelvi attitűdök a vajdasági magyarság körében. Újvidék: Sajnos.
Kovács Rácz, E. (2013). Nyelvjárási attitűdök. Újvidék: Sajnos.
Kovács Rácz, E.–Halupka Resetar, Sz. (előkészületben, 2017). Szerb és angol nyelvi attitűdök a tömbben és szórványban élő vajdasági magyar tannyelvű 3. és 4. osztályos gimnáziumi tanulók körében. Kézirat.
Lambert, W. E. (1967). A social psychology of bilingualism. Journal of Social Issues, 23, 91–109.
Láncz, I. (1996). A köznyelvűsödés útján. Láncz, I. (szerk.) (1996). Nyelvünk – nyelvhasználatunk. Budapest: Betli Bt. 43–53.
Mirnics, K. (2003). Nemzeti kisebbségből szórványnépesség. Gábrity Molnár, I. – Mirnics, Zs. (szerk.) (2003). Kisebbségi létjelenségek. Szabadka: MTT Könyvtár 7. 25–84.
Molnár Csikós, L. (1974). Szociolingvisztikai vizsgálatok a Dunatájon. Létünk, 4/5–6, 76–83.
Molnár Csikós, L. (1995). A vajdasági magyar diáknyelv napjainkban. Híd, 59, 347–351.
Molnár Csikós, L. (1998). Az anyanyelven való tanítás a jugoszláviai magyarok körében. Gábrity Molnár, I. (szerk.) (1998). Vajdasági útkereső. Szabadka: Magyarságkutató Tudományos Társaság. 191–196.
Molnár Csikós, L. (2000). Vajdasági diákok nyelvhasználati viselkedése. Borbély, Anna (szerk.) (2000). Nyelvek és kultúrák érintkezése a Kárpát-medencében. A 10. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 157–163.
Pap, L. (1979). Language attitudes and minority status. W. F. Mackey – J. Ornstein (Eds.) (1979). Sociolinguistic studies in Language contact. Methods and Cases. The Hague – Paris – New York: Mouton Publishers. 197–207.
Papp, Gy. (szerk.) (2004). Mi ilyen nyelvben élünk. MTT Könyvtár 9. Szabadka.
Péntek, J. (2005). Tanulságok – szentencia nélkül. Kontra, M. (szerk.) (2005). Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Somorja – Dunaszerdahely: Fórum Kisebbségkutató Intézet, Lilium Aurum Könyvkiadó. 239–247.
Péntek, J. (2011). Többségi? Kisebbségi? Horváth, I. – Tódor, E. (szerk.) (2011). Nyelvhasználat, tannyelv és két(több)nyelvű lét. Somorja: Nemzeti Kisebbségkutató Intézet–Kriterion, 11–27.
Petterei, L. (2015). A nyelvoktatás elmélete és gyakorlata ma: betekintés a finn oktatásba és azon túl. Vanco, I. – Kozmács, I. (szerk.) (2015). Nyelvtanulás – nyelvtanítás. Fókuszban az államnyelv oktatása kisebbségek számára. Nyitra: Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem.
Rajsli, I. (1995). Nyelvi adaptálódás és kódváltás a megváltozott körülmények között. Kassai, I. (szerk.) (1995). Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat. A 6. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest: Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Élőnyelvi Osztálya. 299–305.
Rajsli, I. (1996). A kódváltás jelensége a fiatalok nyelvhasználatában. Ada: Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok. 68–73.
Szilágyi, N. S. (1998). De ce nu-si pot insusi copiii maghiari limba romana in scola? (Miért nem tudhatják megtanulni a magyar gyermekek a román nyelvet az iskolában?). Altera, 7, 131–148.
Tódor, E. M. (2015). A román nyelv oktatása magyar tannyelvű iskolákban: tapasztalatok, tanulságok és kérdések. Vanco, I. – Kozmács, I. (szerk.) (2015). Nyelvtanulás–nyelvtanítás. Fókuszban az államnyelv oktatása kisebbségek számára. Nyitra: Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem. Bölcsészettudományi Kar. 23–31.
Trudgill, P. (1997). Bevezetés a nyelv és társadalom tanulmányozásába. Szeged: JGyTF.
Vukov Raffai, É. (2009). A kétnyelvűség megítélése kétnyelvű környezetben. Borbély, A. – Vančóné Kremmer, I. – Hattyár, H. (szerk.) (2009). Nyelvideológiák, attitűdök és sztereotípiák. 15. Élőnyelvi Konferencia. Budapest–Dunaszerdahely–Nyitra: Tinta Könyvkiadó.
Vukov Raffai, É. (2012). Az örökíró, a hémijszka, és ami körülöttük van. Szabadka: Grafoprodukt.
Woolard, K. A. – Gahng, T. J. (1990). Changing Language policies and attitudes in Catalonia. Language in Society, 19, 311–330.
Andrić, E. (2003). A szerb nyelv hatása a magyar általános iskolás tanulók nyelvére a Vajdaságban. Gábrityné dr. Molnár Irén – Mirnics Zsuzsa (szerk.) (2003). Kisebbségi létjelenségek. Szórvány- és szocio¬ling¬vi¬sz¬tikai kutatások. Szabadka: MTT Könyvtár 7. 193–213.
Andrić, E. (2004a). A vajdasági magyar gyerekek nyelvhasználatában tapasztalható környezetnyelvi hatásokról. P. Lakatos Ilona – T. Károlyi Margit (szerk.) (2004). Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 153–162.
Andrić, E. (2004b). Iskoláskori kétnyelvűség Vajdaságban. Papp György (szerk.) (2004). Mi ilyen nyelvben élünk. Szabadka: MTT Könyvtár 9. 249–267.
Andrić, E. (2005). Szerb lexikai hatások a vajdasági magyar nyelvben. Anyanyelvünk szolgálatában. Ada: A Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület jubileumi kiadványa. 44–54.
Andrić, E. (2006). A vajdasági diákok kétnyelvűsége. Hungarológiai Közlemények, 37/1, 99–115.
Andrić, E. (2007a). A vajdasági diákok kétnyelvűsége. Nyelv, nemzet, identitás – VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus. Debrecen – Budapest: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság. 209–220.
Andrić, E. (2007b). A szabadkai diákok kétnyelvűsége és magyar nyelvhasználatuk jellemzői. Hungarológiai Közlemények, 38/2, 52–70.
Andrić, E. (2008). Az ürményházi diákok kétnyelvűsége és magyar nyelvhasználatuk jellemzői. Hungarológiai Közlemények, 39/4, 62–73.
Andrić, E. (2009a). Dvojezičnost mađarskih đaka u Vojvodini. Plamenka Vlahović – Ranko Bugarski – Vera Vasić (szerk.) (2009). Višejezični svet Melanije Mikeš. Novi Sad: Filozofski fakultet. 37–55.
Andrić, E. (2009b). A szenttamási gyerekek kétnyelvűsége és magyar nyelvhasználata. Hungarológiai Közlemények, 40/4, 75–99.
Andrić, E. (2010). Az újvidéki magyar általános iskolások kétnyelvűsége. Hungarológiai Közlemények, 41/4, 94–114.
Andrić, E. (2012). Az újvidéki középiskolások magyar nyelvi tudatáról. Hungarológiai Közlemények, 42/1, 69–84.
Baker, C. (1992). Attitudes and Language. Clevedon – Philadelphia – Adelaide: Multilingual Matters.
Barlai, J. – Gábrity Molnár, I. (szerk.) (2008). Hazaérsz. Esély és egyenlőség a Vajdaságban. Szabadka: Vajdasági Módszertani Központ, Grafoprodukt.
Brudner, L. A. – Douglas, R. W. (1979). Language attitudes, behavior and intervening variables . In W. F. Mackey and J. Ornstein (Eds.), Psycholinguistic studies in Language contact. Methods and Cases. The Hague – Paris – New York: Mouton Publishers. 51–68.
Čudić, M. (2003). Prilog izučavanju mađarsko-srpskih jezičkih interferencija u severnoj Vojvodini. Filološki pregled, 30/2, 187–205.
Deprez, K. – Persoons, Y. (1987): Attitude. In Ammon, U. – Dittmar, N. – Mattheier, K. J. (Eds.) (1987). Sociolinguistics. An International Handbook of the Science of Language and Society. New York – Berlin: Walter de Gruyter. 399-404-
Fóris, Á. (2008). Kutatásról nyelvészeknek. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Giddens, A. (1995). Szociológia. Budapest: Osiris.
Göncz, L. (1991). A vajdasági magyar-szerbhorvát kétnyelvűség pszichológiai kutatásai. Győri-Nagy, S. – Kelemen, J. (szerk.) (1991). Kétnyelvűség a Kárpát-medencében II. Budapest: Széchenyi Társaság. 88–99.
Göncz, L. (1995). A tannyelv hatása a tanulók személyiségfejlődésére többnyelvű környezetben. Kassai, I. (szerk.) (1995). Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat. Budapest: Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Élőnyelvi Osztálya. 65–81.
Göncz, L. (1999). A magyar nyelv Jugoszláviában (Vajdaságban). Budapest–Újvidék: Osiris Kiadó, Forum Könyvkiadó, MTA Kisebbségkutató Műhely.
Göncz, L. (2004). Újabb nyelvi adalékok a vajdasági magyar beszélők nyelvhasználati szokásaihoz. P. Lakatos, I. – T. Károlyi, M. (szerk.) (2004). Nyelvjárásvesztés és attitűdváltás a vajdasági magyar fiatalok körében. Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere. A 13. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 13–25.
Gréczi-Zsoldos, E. (2011). A nyelvi attitűd. http://www.avorospostakocsi.hu/2011/12/16/a-nyelvi-attitud-2/ (2015. 09. 03.)
Kiss, J. (1995). Társadalom és nyelvhasználat. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Kovács Rácz, E. (2011). Nyelvi attitűdök a vajdasági magyarság körében. Újvidék: Sajnos.
Kovács Rácz, E. (2013). Nyelvjárási attitűdök. Újvidék: Sajnos.
Kovács Rácz, E.–Halupka Resetar, Sz. (előkészületben, 2017). Szerb és angol nyelvi attitűdök a tömbben és szórványban élő vajdasági magyar tannyelvű 3. és 4. osztályos gimnáziumi tanulók körében. Kézirat.
Lambert, W. E. (1967). A social psychology of bilingualism. Journal of Social Issues, 23, 91–109.
Láncz, I. (1996). A köznyelvűsödés útján. Láncz, I. (szerk.) (1996). Nyelvünk – nyelvhasználatunk. Budapest: Betli Bt. 43–53.
Mirnics, K. (2003). Nemzeti kisebbségből szórványnépesség. Gábrity Molnár, I. – Mirnics, Zs. (szerk.) (2003). Kisebbségi létjelenségek. Szabadka: MTT Könyvtár 7. 25–84.
Molnár Csikós, L. (1974). Szociolingvisztikai vizsgálatok a Dunatájon. Létünk, 4/5–6, 76–83.
Molnár Csikós, L. (1995). A vajdasági magyar diáknyelv napjainkban. Híd, 59, 347–351.
Molnár Csikós, L. (1998). Az anyanyelven való tanítás a jugoszláviai magyarok körében. Gábrity Molnár, I. (szerk.) (1998). Vajdasági útkereső. Szabadka: Magyarságkutató Tudományos Társaság. 191–196.
Molnár Csikós, L. (2000). Vajdasági diákok nyelvhasználati viselkedése. Borbély, Anna (szerk.) (2000). Nyelvek és kultúrák érintkezése a Kárpát-medencében. A 10. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 157–163.
Pap, L. (1979). Language attitudes and minority status. W. F. Mackey – J. Ornstein (Eds.) (1979). Sociolinguistic studies in Language contact. Methods and Cases. The Hague – Paris – New York: Mouton Publishers. 197–207.
Papp, Gy. (szerk.) (2004). Mi ilyen nyelvben élünk. MTT Könyvtár 9. Szabadka.
Péntek, J. (2005). Tanulságok – szentencia nélkül. Kontra, M. (szerk.) (2005). Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Somorja – Dunaszerdahely: Fórum Kisebbségkutató Intézet, Lilium Aurum Könyvkiadó. 239–247.
Péntek, J. (2011). Többségi? Kisebbségi? Horváth, I. – Tódor, E. (szerk.) (2011). Nyelvhasználat, tannyelv és két(több)nyelvű lét. Somorja: Nemzeti Kisebbségkutató Intézet–Kriterion, 11–27.
Petterei, L. (2015). A nyelvoktatás elmélete és gyakorlata ma: betekintés a finn oktatásba és azon túl. Vanco, I. – Kozmács, I. (szerk.) (2015). Nyelvtanulás – nyelvtanítás. Fókuszban az államnyelv oktatása kisebbségek számára. Nyitra: Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem.
Rajsli, I. (1995). Nyelvi adaptálódás és kódváltás a megváltozott körülmények között. Kassai, I. (szerk.) (1995). Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat. A 6. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest: Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Élőnyelvi Osztálya. 299–305.
Rajsli, I. (1996). A kódváltás jelensége a fiatalok nyelvhasználatában. Ada: Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok. 68–73.
Szilágyi, N. S. (1998). De ce nu-si pot insusi copiii maghiari limba romana in scola? (Miért nem tudhatják megtanulni a magyar gyermekek a román nyelvet az iskolában?). Altera, 7, 131–148.
Tódor, E. M. (2015). A román nyelv oktatása magyar tannyelvű iskolákban: tapasztalatok, tanulságok és kérdések. Vanco, I. – Kozmács, I. (szerk.) (2015). Nyelvtanulás–nyelvtanítás. Fókuszban az államnyelv oktatása kisebbségek számára. Nyitra: Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem. Bölcsészettudományi Kar. 23–31.
Trudgill, P. (1997). Bevezetés a nyelv és társadalom tanulmányozásába. Szeged: JGyTF.
Vukov Raffai, É. (2009). A kétnyelvűség megítélése kétnyelvű környezetben. Borbély, A. – Vančóné Kremmer, I. – Hattyár, H. (szerk.) (2009). Nyelvideológiák, attitűdök és sztereotípiák. 15. Élőnyelvi Konferencia. Budapest–Dunaszerdahely–Nyitra: Tinta Könyvkiadó.
Vukov Raffai, É. (2012). Az örökíró, a hémijszka, és ami körülöttük van. Szabadka: Grafoprodukt.
Woolard, K. A. – Gahng, T. J. (1990). Changing Language policies and attitudes in Catalonia. Language in Society, 19, 311–330.