SZERBIAI MAGYAR-SZERB ÉS SZLOVÁK-SZERB KÉTNYELVŰ SZEMÉLYEK NYELVI MŰKÖDÉSÉNEK MÉRÉSE A KÉTNYELVŰ NYELVI PROFIL KÉRDŐÍVVEL
Бочна страна чланка
Објављено:
Кључне речи:
kétnyelvűség, nyelvi dominancia, Kétnyelvű nyelvi profil kérdőív (Bilingual Language Profile), magyar-szerb-kétnyelvűek, szlovák-szerb kétnyelvűek
Главни садржај чланка
Сажетак
A dolgozat célja két szerbiai kétnyelvű csoport – egy magyar-szerb és egy szlovák-szerb – összehasonlítása a Kétnyelvű nyelvi profil kérdőív (Bilingual Language Profile, BLP, Birdsong–Gertken, & Amengual, 2012) használatával.
A BLP kérdőív megfelelő önbeszámolós eszköz arra, hogy két kétnyelvű csoportot összehasonlítsunk a nyelvi hátterüket illetően: a nyelvtörténetet, a nyelvhasználatot, nyelvtudást és a nyelvi attitűdöket mérve. A globális nyelvi pontszám a kétnyelvűek nyelvi dominanciájának meghatározására ad lehetőséget, a nyelvek pontszámokban értékelhetők.
A felmérés az Újvidéki Egyetemen valósult meg, a magyar-szerb kétnyelvű csoportban 23 személy, a szlovák-szerb csoportban pedig 19 résztvevővel. A két kétnyelvű csoportot összehasonlítva nem találtunk jelentős különbségeket sem az anyanyelvi, sem a második nyelvi tudásban. A magyar-szerb csoportban a nyelvtörténet, a nyelvtudás és a nyelvi attitűdök mutattak jelentős különbséget összevetve az első és a második nyelvet. A szlovák-szerb csoportban nem találtunk ilyen különbségeket.
A második nyelvet figyelembe véve a nyelvi attitűdök korreláltak a nyelvtudás szintjével és a (pozitívabb) másodnyelvi attitűdökkel mindkét csoportban, míg a szlovák-szerb kétnyelvűeknél a nyelvtörténet − a korai kezdet és a minél hosszabb kapcsolat a második nyelvvel − és a használat gyakorisága is pozitív kapcsolatban állt a pozitív hozzáállással.
Downloads
Download data is not yet available.
Metrics
Metrics Loading ...
Детаљи чланка
Како цитирати
Halupka-Rešetar, S., & Grabovac, B. SZERBIAI MAGYAR-SZERB ÉS SZLOVÁK-SZERB KÉTNYELVŰ SZEMÉLYEK NYELVI MŰKÖDÉSÉNEK MÉRÉSE A KÉTNYELVŰ NYELVI PROFIL KÉRDŐÍVVEL. Годишњак Филозофског факултета у Новом Саду, 43(2), 43–62. https://doi.org/10.19090/gff.2018.2.43-62
Bрој часописа
Секција
Хунгарологија
Референце
Amengual, M. (2016). Cross-Linguistic Influence in the Bilingual Mental Lexicon: Evidence of Cognate Effects in the Phonetic Production and Processing of a Vowel Contrast. Frontiers in Psychology, 7, 1-17. doi: 10.3389/fpsyg.2016.00617
Andrić, E. (2002). A szerb nyelv hatása a kétnyelvű gyerekek magyar nyelvhasználatára Vajdaságban. In: Lengyel, Zs.–Navracsics, J. (szerk.) (2002), V. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem 2002. május 26–30. – Jubileumi kötet CD-n. Balatonalmádi: VE Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék.
Andrić, E. (2003). A szerb nyelv hatása a magyar általános iskolás tanulók nyelvére a Vajdaságban. In: Gábrityné Molnár, I.–Mirnics, Zs. (szerk.) (2003), Kisebbségi létjelenségek. Szórvány- és szocio¬ling¬vi¬sz¬tikai kutatások. Szabadka: MTT Könyvtár 7, 193–213.
Andrić, E. (2004a). A vajdasági magyar gyerekek nyelvhasználatában tapasztalható környezetnyelvi hatásokról. In: Lakatos, P. I.–Károlyi T. M. (szerk.) (2004), Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 153–162.
Andrić, E. (2004b). Iskoláskori kétnyelvűség Vajdaságban. In: Papp, Gy. (szerk.) (2004), Mi ilyen nyelvben élünk. Szabadka: MTT Könyvtár 9., 249–267.
Andrić, E. (2005). Szerb lexikai hatások a vajdasági magyar nyelvben. Anyanyelvünk szolgálatában. Ada: A Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület jubileumi kiadványa, 44–54.
Andrić, E. (2006). A vajdasági diákok kétnyelvűsége. Hungarológiai Közlemények, 37/1, 99–115.
Andrić, E. (2007a). A vajdasági diákok kétnyelvűsége. Nyelv, nemzet, identitás – VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus. Debrecen/Budapest: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, 209–220.
Andrić, E. (2007b). A szabadkai diákok kétnyelvűsége és magyar nyelvhasználatuk jellemzői. Hungarológiai Közlemények, 38/2, 52–70.
Andrić, E. (2008). Az ürményházi diákok kétnyelvűsége és magyar nyelvhasználatuk jellemzői. Hungarológiai Közlemények, 39/4, 62–73.
Andrić, E. (2009a). Dvojezičnost mađarskih đaka u Vojvodini. In: Vlahović, P.–Bugarski, R.–Vasić, V. (szerk.) (2009), Višejezični svet Melanije Mikeš. Novi Sad: Filozofski fakultet, 37–55.
Andrić, E. (2009b). A szenttamási gyerekek kétnyelvűsége és magyar nyelvhasználata. Hungarológiai Közlemények, 40/4, 75–99.
Andrić, E. (2010). Az újvidéki magyar általános iskolások kétnyelvűsége. Hungarológiai Közlemények, 41/4, 94–114.
Andrić, E. (2012). Az újvidéki középiskolások magyar nyelvi tudatáról. Hungarológiai Közlemények, 42/1, 69–84.
Baird, B. O. (2015). Pre-nuclear peak alignment in the Spanish of Spanish-K’ichee’(Mayan) bilinguals. Proceedings of the 6th Conference on Laboratory Approaches to Romance Phonology, Somerville, MA: Cascadilla Proceedings Project, 163-174.
Bartha, Cs. (2005). A kétnyelvűség alapkérdései. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Basnight-Brown, D. M. & Altariba, J. (2007). Code-switching and code-mixing in bilinguals: Cognitive, developmental, and empirical approaches. Ardila, A. & Ramos, E. (eds.), Speech and Language Disorders in Bilinguals. New York: Nova Science Publishers, 69–89.
Bedore, L. M.–Peña, E. D.–Summers, C. L.–Boerger, K. M.–Resendiz, M. D.–Greene, K.– Bohman, T. M. & Gillam, R. B. (2012). The measure matters: Language dominance profiles across measures in Spanish–English bilingual children. Bilingualism: Language and Cognition, 15, 616-629.
Bialystok, E.–Craik, F. I.–Klein, R. & Viswanathan, M. (2004). Bilingualism, aging, and cognitive control: evidence from the Simon task. Psychology and Aging, 19, 290-303.
Bialystok, E.–Craik, F. I.–Green, D. W. & Gollan, T. H. (2009). Bilingual minds. Psychological Science in the Public Interest, 10, 89-129.
Birdsong, D.–Gertken, L. M. & Amengual, M. (2012). Bilingual Language Profile: An Easy-to-Use Instrument to Assess Bilingualism. Austin: COERLL, University of Texas.
Coetzee, A.W.–García-Amaya, L.–Henriksen, N. & Wissing, D. (2015). Bilingual speech rhythm: Spanish-Afrikaans in Patagonia. J. Stuart-Smith et al. (eds.), Proceedings of the 18th international conference of phonetic sciences. Glasgow: United Kingdom.
Cutler, A.–Mehler, J.–Norris, D. & Segui, J. (1992). The monolingual nature of speech segmentation by bilinguals. Cognitive psychology, 24, 381-410.
Čudić, M. (2003). Prilog izučavanju mađarsko-srpskih jezičkih interferencija u severnoj Vojvodini. Filološki pregled, 30/2, 187–205.
Dewaele, J. M. (2004). Perceived language dominance and language preference for emotional speech: The implications for attrition research. M. S. Schmid et al. (eds.), First language attrition: Interdisciplinary perspectives on methodological issues. Amsterdam/Philadelphia, PA: Benjamins, 81–104.
Dewaele, J. M. & Wei, L. (2012). Multilingualism, empathy and multi-competence. International Journal of Multilingualism, 9, 352-366.
Dudok, M. (1995). Jazyková situácia a členenie slovenčiny v juhoslovanskej Vojvodine. Ondrejovič, S.–Šimková, M. (eds.), Sociolinguistica Slovaca 1. Sociolingvistické aspekty výskumu súčasnej slovenčiny. Bratislava: Vydavateľstvo Veda, 216 –226.
Dudok, M. (2002a). O prirodzenom bilingvizme. Štefánik, J. (ed.), Bilingvizmus: Minulosť, prítomnosť a budúcnosť: Zborník príspevkov z medzinárodného kolokvia o bilingvizme konanom 22. 2. 2002 na Filozofickej fakulte Univerzity Komenského v Bratislave. Bratislava: Academic Electronic Press, 53–61.
Dudok, M. (2002b). Pluricentrický vývin modernej slovenčiny. Mlacek, J. (ed.), Studia Academica Slovaca 31. Bratislava: Stimul, 42 –50.
Dudok, M. (2004). Pulzačné vektory enklávnej slovenčiny. Uhrinová, A.–Žiláková, M. (eds.), Slovenčina v menšinovom prostredí. Békešská Čaba: Výskumný ústav Slovákov v Maďarsku, 32 –42.
Dudok, M. (2006). Jazyková identita enklávnej a diasporálnej slovenčiny a preventívna lingvistika. Týr, M. (ed.), Slovakistický zborník 1. Nový Sad: Slovakistická vojvodinská spoločnosť, 7–18.
Dudok, M. (2008). Zachránený jazyk. Nadlak: Vydavateľstvo Ivan Krasko.
Eilola, T.–Havelka, J. & Sharma, D. (2007). Emotional activation in the first and second language. Cognition and Emotion, 21, 1064–1076.
Gertken, L. M.–Amengual, M. & Birdsong, D. (2014). Assessing language dominance with the Bilingual Language Profile. Leclerq, P., Emonds, A. & Hilton, H. (eds.), Measuring L2 proficiency: Perspectives from SLA. Bristol: Multilingual Matters, 208–225.
Gollan, T. H.–Salmon, D. P.–Montoya, R.–Peña, E. (2010). Accessibility of the nondominant language in picture naming: A counterintuitive effect of demetia on bilingual language production. Neuropsychologia, 48, 1356–1366.
Göncz, L. (1985). A kétnyelvűség pszichológiája. Újvidék: Forum.
Göncz, L. (1991). A vajdasági magyar-szerbhorvát kétnyelvűség pszichológiai kutatásai. In: Győri-Nagy, S.–Kelemen, J. (szerk.) (1991), Kétnyelvűség a Kárpát-medencében II., Budapest: Széchenyi Társaság, 88–99.
Göncz, L. (1995). A tannyelv hatása a tanulók személyiségfejlődésére többnyelvű környezetben. In: Kassai, I. (szerk.) (1995), Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat. Budapest: Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Élőnyelvi Osztálya, 65–81.
Göncz, L. (1999). A magyar nyelv Jugoszláviában (Vajdaságban). Budapest–Újvidék: Osiris Kiadó, Forum Könyvkiadó, MTA Kisebbségkutató Műhely.
Göncz, L. (2004a). A vajdasági magyarság kétnyelvűsége, Nyelvpszichológiai vonatkozások. Szabadka: MTT Könyvtár 8.
Göncz, L. (2004b). Újabb nyelvi adalékok a vajdasági magyar beszélők nyelvhasználati szokásaihoz. In: Lakatos, P. I.–Károlyi, T. M. (szerk.) (2004b). Nyelvjárásvesztés és attitűdváltás a vajdasági magyar fiatalok körében. Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere. A 13. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 13–25.
szerző 2017. Affektív ingerek és kétnyelvűség. Szabadka: Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar.
Harris, C. L.–Gleason, J. B. & Aycicegi, A. (2006). When is a first language more emotional? Psychophysiological evidence from bilingual speakers. Pavlenko, A. (ed.), Bilingual Minds: Emotional Experience, Expression, and Representation. Clevedon, Buffalo, Toronto: Multilingual Matters, 232–235.
Howell, P. et al. (2004). Comparison of exchange patterns of stuttering in Spanish and English monolingual speakers and a biligual Spanish–English speaker. Packman, A.–Meltzer, A. & Peters, H. F. M. (eds.), Theory, Research and Therapy in Fluency Disorders: Proceedings of the 4th World Congress on Fluency Disorders, Montreal, Canada. Nijmegen: Nijmengen University Press, 415–422.
Klein, Á. (2011). A nyelvelsajátítástól a nyelvtanulásig. Anyanyelvelsajátítás – kétnyelvűség – idegennyelv-tanulás. Pécs: Pécsi Tudományegyetem. http://janus.ttk.pte.hu/ tamop/tananyagok/nyelv_elsajatitas/index.html
szerző (2017a). Szerb és angol nyelvi attitűdök a vajdasági magyar tannyelvű 3. és 4. osztályos gimnáziumi tanulók körében. Godišnjak Filozofskog fakulteta u Novom Sadu LXII, 149-169.
szerző (2017b). Korelacija između uzrasta ispitanika, učestalosti upotrebe srpskog jezika, školske ocene i samoprocene znanja kod učenika vojvođanskih srednjih škola na mađarskom nastavnom jeziku. Nasleđe, 38, 141-161.
Láncz, I. (1996). A köznyelvűsödés útján. In: Láncz, I. (szerk.) (1996), Nyelvünk – nyelvhasználatunk. Budapest: Betli Bt. 43–53.
Lim, V. P. C.–Lincoln, M.–Chan, Y. H. & Onslow, M. (2008). Stuttering in English-Mandarin bilingual speakers: The influence of language dominance on stuttering severity. Journal of Speech, Language and Hearing Research, 51, 1522–1537.
Mirnics, K. (2003). Nemzeti kisebbségből szórványnépesség. In: Gábrity Molnár, I.–Mirnics, Zs. (szerk.) (2003), Kisebbségi létjelenségek. Szabadka: MTT Könyvtár 7, 25–84.
Molnár Csikós, L. (1974). Szociolingvisztikai vizsgálatok a Dunatájon. Létünk, 4/5–6, 76–83.
Molnár Csikós, L. (1995). A vajdasági magyar diáknyelv napjainkban. Híd, 59, 347–351.
Molnár Csikós, L. (1998). Az anyanyelven való tanítás a jugoszláviai magyarok körében. In: Gábrity Molnár, I. (szerk.) (1998), Vajdasági útkereső. Szabadka: Magyarságkutató Tudományos Társaság, 191–196.
Molnár Csikós, L. (2000). Vajdasági diákok nyelvhasználati viselkedése. In: Borbély, A. (szerk.) (2000), Nyelvek és kultúrák érintkezése a Kárpát-medencében. A 10. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet, 157–163.
Mráz, A. (2004). Rozhovory o vojvodinských Slovákoch. Báčsky Petrovec: Kultúra 2004.
Myjavcová, M. (1996). Slovenčina v kontakte so srbčinou. Sociolingvistická a areálová lingvistika. Sociolingustica slovaca 2. Zostavil: S. Ondrejovič. Bratislava: Veda, 100–142.
Papp, Gy. (szerk.) (2004). Mi ilyen nyelvben élünk. Szabadka: MTT Könyvtár 9.
Pavlenko, A. (2005). Emotions and Multilingualism. New York: Cambridge University Press.
Pavlenko, A. (2012). Affective processing in bilingual speakers: Disembodied cognition? International Journal of Psychology, 47, 405-428.
szerzők (kéziratban). The effects of bilingualism on cognitive functioning.
Rah, A. (2010). Transfer in L3 sentence processing: Evidence from relative clause attachment ambiguities. International Journal of Multilingualism, 7, 147–161.
Rajsli, I. (1995). Nyelvi adaptálódás és kódváltás a megváltozott körülmények között. In: Kassai, I. (szerk.) (1995), Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat. A 6. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest: Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Élőnyelvi Osztálya, 299–305.
Rajsli, I. (1996). A kódváltás jelensége a fiatalok nyelvhasználatában. Ada: Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok, 68–73.
Tamamaki, K. (1993). Language dominance in bilinguals’ arithmetic operations according to their language use. Language Learning, 43, 239–261.
Treffers-Daller, J. (2011). Operationalizing and measuring language dominance. International Journal of Bilingualism, 15, 147–163.
Týrová, Y. (2016). Slovensko-srbský bilingvizmus vo Vojvodine. Novi Sad: Filozofski fakultet. http://nardus.mpn.gov.rs/handle/123456789/8208.
Vukov Raffai, É. (2009). A kétnyelvűség megítélése kétnyelvű környezetben. In: Borbély, A.–Vančóné Kremmer, I.–Hattyár, H. (szerk.) (2009), Nyelvideológiák, attitűdök és sztereotípiák. 15. Élőnyelvi Konferencia. Budapest–Dunaszerdahely–Nyitra: Tinta Könyvkiadó.
Vukov Raffai, É. (2012). Az örökíró, a hémijszka, és ami körülöttük van. Szabadka: Grafoprodukt.
Zeinivand, T.–Azizifar, A. & Gowhary, H. (2015). The relationship between attitude and speaking proficiency of Iranian EFL Learners: The case of Darrehshehr city. Procedia-Social and Behavioral Sciences, 199, 240-247.
Zydatiß, W. (2000). Bilinqualer Unterricht in der Grundschule. Entwurf eines Spracher-werbskonzepts für zweisprachige Immersionsprogramme. Ismaning: Hueber.
https://sites.la.utexas.edu/bilingual/scoring-and-interpreting-the-results/
Andrić, E. (2002). A szerb nyelv hatása a kétnyelvű gyerekek magyar nyelvhasználatára Vajdaságban. In: Lengyel, Zs.–Navracsics, J. (szerk.) (2002), V. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem 2002. május 26–30. – Jubileumi kötet CD-n. Balatonalmádi: VE Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék.
Andrić, E. (2003). A szerb nyelv hatása a magyar általános iskolás tanulók nyelvére a Vajdaságban. In: Gábrityné Molnár, I.–Mirnics, Zs. (szerk.) (2003), Kisebbségi létjelenségek. Szórvány- és szocio¬ling¬vi¬sz¬tikai kutatások. Szabadka: MTT Könyvtár 7, 193–213.
Andrić, E. (2004a). A vajdasági magyar gyerekek nyelvhasználatában tapasztalható környezetnyelvi hatásokról. In: Lakatos, P. I.–Károlyi T. M. (szerk.) (2004), Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 153–162.
Andrić, E. (2004b). Iskoláskori kétnyelvűség Vajdaságban. In: Papp, Gy. (szerk.) (2004), Mi ilyen nyelvben élünk. Szabadka: MTT Könyvtár 9., 249–267.
Andrić, E. (2005). Szerb lexikai hatások a vajdasági magyar nyelvben. Anyanyelvünk szolgálatában. Ada: A Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület jubileumi kiadványa, 44–54.
Andrić, E. (2006). A vajdasági diákok kétnyelvűsége. Hungarológiai Közlemények, 37/1, 99–115.
Andrić, E. (2007a). A vajdasági diákok kétnyelvűsége. Nyelv, nemzet, identitás – VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus. Debrecen/Budapest: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, 209–220.
Andrić, E. (2007b). A szabadkai diákok kétnyelvűsége és magyar nyelvhasználatuk jellemzői. Hungarológiai Közlemények, 38/2, 52–70.
Andrić, E. (2008). Az ürményházi diákok kétnyelvűsége és magyar nyelvhasználatuk jellemzői. Hungarológiai Közlemények, 39/4, 62–73.
Andrić, E. (2009a). Dvojezičnost mađarskih đaka u Vojvodini. In: Vlahović, P.–Bugarski, R.–Vasić, V. (szerk.) (2009), Višejezični svet Melanije Mikeš. Novi Sad: Filozofski fakultet, 37–55.
Andrić, E. (2009b). A szenttamási gyerekek kétnyelvűsége és magyar nyelvhasználata. Hungarológiai Közlemények, 40/4, 75–99.
Andrić, E. (2010). Az újvidéki magyar általános iskolások kétnyelvűsége. Hungarológiai Közlemények, 41/4, 94–114.
Andrić, E. (2012). Az újvidéki középiskolások magyar nyelvi tudatáról. Hungarológiai Közlemények, 42/1, 69–84.
Baird, B. O. (2015). Pre-nuclear peak alignment in the Spanish of Spanish-K’ichee’(Mayan) bilinguals. Proceedings of the 6th Conference on Laboratory Approaches to Romance Phonology, Somerville, MA: Cascadilla Proceedings Project, 163-174.
Bartha, Cs. (2005). A kétnyelvűség alapkérdései. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Basnight-Brown, D. M. & Altariba, J. (2007). Code-switching and code-mixing in bilinguals: Cognitive, developmental, and empirical approaches. Ardila, A. & Ramos, E. (eds.), Speech and Language Disorders in Bilinguals. New York: Nova Science Publishers, 69–89.
Bedore, L. M.–Peña, E. D.–Summers, C. L.–Boerger, K. M.–Resendiz, M. D.–Greene, K.– Bohman, T. M. & Gillam, R. B. (2012). The measure matters: Language dominance profiles across measures in Spanish–English bilingual children. Bilingualism: Language and Cognition, 15, 616-629.
Bialystok, E.–Craik, F. I.–Klein, R. & Viswanathan, M. (2004). Bilingualism, aging, and cognitive control: evidence from the Simon task. Psychology and Aging, 19, 290-303.
Bialystok, E.–Craik, F. I.–Green, D. W. & Gollan, T. H. (2009). Bilingual minds. Psychological Science in the Public Interest, 10, 89-129.
Birdsong, D.–Gertken, L. M. & Amengual, M. (2012). Bilingual Language Profile: An Easy-to-Use Instrument to Assess Bilingualism. Austin: COERLL, University of Texas.
Coetzee, A.W.–García-Amaya, L.–Henriksen, N. & Wissing, D. (2015). Bilingual speech rhythm: Spanish-Afrikaans in Patagonia. J. Stuart-Smith et al. (eds.), Proceedings of the 18th international conference of phonetic sciences. Glasgow: United Kingdom.
Cutler, A.–Mehler, J.–Norris, D. & Segui, J. (1992). The monolingual nature of speech segmentation by bilinguals. Cognitive psychology, 24, 381-410.
Čudić, M. (2003). Prilog izučavanju mađarsko-srpskih jezičkih interferencija u severnoj Vojvodini. Filološki pregled, 30/2, 187–205.
Dewaele, J. M. (2004). Perceived language dominance and language preference for emotional speech: The implications for attrition research. M. S. Schmid et al. (eds.), First language attrition: Interdisciplinary perspectives on methodological issues. Amsterdam/Philadelphia, PA: Benjamins, 81–104.
Dewaele, J. M. & Wei, L. (2012). Multilingualism, empathy and multi-competence. International Journal of Multilingualism, 9, 352-366.
Dudok, M. (1995). Jazyková situácia a členenie slovenčiny v juhoslovanskej Vojvodine. Ondrejovič, S.–Šimková, M. (eds.), Sociolinguistica Slovaca 1. Sociolingvistické aspekty výskumu súčasnej slovenčiny. Bratislava: Vydavateľstvo Veda, 216 –226.
Dudok, M. (2002a). O prirodzenom bilingvizme. Štefánik, J. (ed.), Bilingvizmus: Minulosť, prítomnosť a budúcnosť: Zborník príspevkov z medzinárodného kolokvia o bilingvizme konanom 22. 2. 2002 na Filozofickej fakulte Univerzity Komenského v Bratislave. Bratislava: Academic Electronic Press, 53–61.
Dudok, M. (2002b). Pluricentrický vývin modernej slovenčiny. Mlacek, J. (ed.), Studia Academica Slovaca 31. Bratislava: Stimul, 42 –50.
Dudok, M. (2004). Pulzačné vektory enklávnej slovenčiny. Uhrinová, A.–Žiláková, M. (eds.), Slovenčina v menšinovom prostredí. Békešská Čaba: Výskumný ústav Slovákov v Maďarsku, 32 –42.
Dudok, M. (2006). Jazyková identita enklávnej a diasporálnej slovenčiny a preventívna lingvistika. Týr, M. (ed.), Slovakistický zborník 1. Nový Sad: Slovakistická vojvodinská spoločnosť, 7–18.
Dudok, M. (2008). Zachránený jazyk. Nadlak: Vydavateľstvo Ivan Krasko.
Eilola, T.–Havelka, J. & Sharma, D. (2007). Emotional activation in the first and second language. Cognition and Emotion, 21, 1064–1076.
Gertken, L. M.–Amengual, M. & Birdsong, D. (2014). Assessing language dominance with the Bilingual Language Profile. Leclerq, P., Emonds, A. & Hilton, H. (eds.), Measuring L2 proficiency: Perspectives from SLA. Bristol: Multilingual Matters, 208–225.
Gollan, T. H.–Salmon, D. P.–Montoya, R.–Peña, E. (2010). Accessibility of the nondominant language in picture naming: A counterintuitive effect of demetia on bilingual language production. Neuropsychologia, 48, 1356–1366.
Göncz, L. (1985). A kétnyelvűség pszichológiája. Újvidék: Forum.
Göncz, L. (1991). A vajdasági magyar-szerbhorvát kétnyelvűség pszichológiai kutatásai. In: Győri-Nagy, S.–Kelemen, J. (szerk.) (1991), Kétnyelvűség a Kárpát-medencében II., Budapest: Széchenyi Társaság, 88–99.
Göncz, L. (1995). A tannyelv hatása a tanulók személyiségfejlődésére többnyelvű környezetben. In: Kassai, I. (szerk.) (1995), Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat. Budapest: Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Élőnyelvi Osztálya, 65–81.
Göncz, L. (1999). A magyar nyelv Jugoszláviában (Vajdaságban). Budapest–Újvidék: Osiris Kiadó, Forum Könyvkiadó, MTA Kisebbségkutató Műhely.
Göncz, L. (2004a). A vajdasági magyarság kétnyelvűsége, Nyelvpszichológiai vonatkozások. Szabadka: MTT Könyvtár 8.
Göncz, L. (2004b). Újabb nyelvi adalékok a vajdasági magyar beszélők nyelvhasználati szokásaihoz. In: Lakatos, P. I.–Károlyi, T. M. (szerk.) (2004b). Nyelvjárásvesztés és attitűdváltás a vajdasági magyar fiatalok körében. Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere. A 13. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 13–25.
szerző 2017. Affektív ingerek és kétnyelvűség. Szabadka: Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar.
Harris, C. L.–Gleason, J. B. & Aycicegi, A. (2006). When is a first language more emotional? Psychophysiological evidence from bilingual speakers. Pavlenko, A. (ed.), Bilingual Minds: Emotional Experience, Expression, and Representation. Clevedon, Buffalo, Toronto: Multilingual Matters, 232–235.
Howell, P. et al. (2004). Comparison of exchange patterns of stuttering in Spanish and English monolingual speakers and a biligual Spanish–English speaker. Packman, A.–Meltzer, A. & Peters, H. F. M. (eds.), Theory, Research and Therapy in Fluency Disorders: Proceedings of the 4th World Congress on Fluency Disorders, Montreal, Canada. Nijmegen: Nijmengen University Press, 415–422.
Klein, Á. (2011). A nyelvelsajátítástól a nyelvtanulásig. Anyanyelvelsajátítás – kétnyelvűség – idegennyelv-tanulás. Pécs: Pécsi Tudományegyetem. http://janus.ttk.pte.hu/ tamop/tananyagok/nyelv_elsajatitas/index.html
szerző (2017a). Szerb és angol nyelvi attitűdök a vajdasági magyar tannyelvű 3. és 4. osztályos gimnáziumi tanulók körében. Godišnjak Filozofskog fakulteta u Novom Sadu LXII, 149-169.
szerző (2017b). Korelacija između uzrasta ispitanika, učestalosti upotrebe srpskog jezika, školske ocene i samoprocene znanja kod učenika vojvođanskih srednjih škola na mađarskom nastavnom jeziku. Nasleđe, 38, 141-161.
Láncz, I. (1996). A köznyelvűsödés útján. In: Láncz, I. (szerk.) (1996), Nyelvünk – nyelvhasználatunk. Budapest: Betli Bt. 43–53.
Lim, V. P. C.–Lincoln, M.–Chan, Y. H. & Onslow, M. (2008). Stuttering in English-Mandarin bilingual speakers: The influence of language dominance on stuttering severity. Journal of Speech, Language and Hearing Research, 51, 1522–1537.
Mirnics, K. (2003). Nemzeti kisebbségből szórványnépesség. In: Gábrity Molnár, I.–Mirnics, Zs. (szerk.) (2003), Kisebbségi létjelenségek. Szabadka: MTT Könyvtár 7, 25–84.
Molnár Csikós, L. (1974). Szociolingvisztikai vizsgálatok a Dunatájon. Létünk, 4/5–6, 76–83.
Molnár Csikós, L. (1995). A vajdasági magyar diáknyelv napjainkban. Híd, 59, 347–351.
Molnár Csikós, L. (1998). Az anyanyelven való tanítás a jugoszláviai magyarok körében. In: Gábrity Molnár, I. (szerk.) (1998), Vajdasági útkereső. Szabadka: Magyarságkutató Tudományos Társaság, 191–196.
Molnár Csikós, L. (2000). Vajdasági diákok nyelvhasználati viselkedése. In: Borbély, A. (szerk.) (2000), Nyelvek és kultúrák érintkezése a Kárpát-medencében. A 10. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet, 157–163.
Mráz, A. (2004). Rozhovory o vojvodinských Slovákoch. Báčsky Petrovec: Kultúra 2004.
Myjavcová, M. (1996). Slovenčina v kontakte so srbčinou. Sociolingvistická a areálová lingvistika. Sociolingustica slovaca 2. Zostavil: S. Ondrejovič. Bratislava: Veda, 100–142.
Papp, Gy. (szerk.) (2004). Mi ilyen nyelvben élünk. Szabadka: MTT Könyvtár 9.
Pavlenko, A. (2005). Emotions and Multilingualism. New York: Cambridge University Press.
Pavlenko, A. (2012). Affective processing in bilingual speakers: Disembodied cognition? International Journal of Psychology, 47, 405-428.
szerzők (kéziratban). The effects of bilingualism on cognitive functioning.
Rah, A. (2010). Transfer in L3 sentence processing: Evidence from relative clause attachment ambiguities. International Journal of Multilingualism, 7, 147–161.
Rajsli, I. (1995). Nyelvi adaptálódás és kódváltás a megváltozott körülmények között. In: Kassai, I. (szerk.) (1995), Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat. A 6. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest: Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Élőnyelvi Osztálya, 299–305.
Rajsli, I. (1996). A kódváltás jelensége a fiatalok nyelvhasználatában. Ada: Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok, 68–73.
Tamamaki, K. (1993). Language dominance in bilinguals’ arithmetic operations according to their language use. Language Learning, 43, 239–261.
Treffers-Daller, J. (2011). Operationalizing and measuring language dominance. International Journal of Bilingualism, 15, 147–163.
Týrová, Y. (2016). Slovensko-srbský bilingvizmus vo Vojvodine. Novi Sad: Filozofski fakultet. http://nardus.mpn.gov.rs/handle/123456789/8208.
Vukov Raffai, É. (2009). A kétnyelvűség megítélése kétnyelvű környezetben. In: Borbély, A.–Vančóné Kremmer, I.–Hattyár, H. (szerk.) (2009), Nyelvideológiák, attitűdök és sztereotípiák. 15. Élőnyelvi Konferencia. Budapest–Dunaszerdahely–Nyitra: Tinta Könyvkiadó.
Vukov Raffai, É. (2012). Az örökíró, a hémijszka, és ami körülöttük van. Szabadka: Grafoprodukt.
Zeinivand, T.–Azizifar, A. & Gowhary, H. (2015). The relationship between attitude and speaking proficiency of Iranian EFL Learners: The case of Darrehshehr city. Procedia-Social and Behavioral Sciences, 199, 240-247.
Zydatiß, W. (2000). Bilinqualer Unterricht in der Grundschule. Entwurf eines Spracher-werbskonzepts für zweisprachige Immersionsprogramme. Ismaning: Hueber.
https://sites.la.utexas.edu/bilingual/scoring-and-interpreting-the-results/