SZERBIAI MAGYAR-SZERB ÉS SZLOVÁK-SZERB KÉTNYELVŰ SZEMÉLYEK NYELVI MŰKÖDÉSÉNEK MÉRÉSE A KÉTNYELVŰ NYELVI PROFIL KÉRDŐÍVVEL
Article Sidebar
Published:
Keywords:
bilingualism, language dominance, Bilingual Language Profile, Hungarian, Slovak, Serbian
Main Article Content
Abstract
The paper aims to compare two groups of minority language-majority language bilingual students or employees at the University of Novi Sad, Serbia: 23 Hungarian-Serbian individuals and 19 Slovak-Serbian individuals, in an attempt to establish which language is dominant and to explore whether a positive attitude toward L2 correlates most strongly with proficiency in L2, frequency of use or language history. The research presented here is part of a larger study focusing on the connection between monoligualism/bilingualism and executive functions (see AUTHORS, in preparation).
The instrument used in this research is Birdsong et al.’s (2012) self-report questionnaire for assessing aspects of language dominance in bilinguals (BLP), which produces a continuous dominance score and a general bilingual profile taking into account multiple dimensions, including the age of acquisition of the L1 and L2, frequency and contexts of use, competence in different skills, and attitudes toward each language (see Gertken et al., 2014). The questionnaire also gives an opportunity to calculate the research participants’ Global Language Score and their language dominance index.
Using an independent samples t-test, no significant differences have been found on any subscale between the scores of the Hungarian-Serbian and the Slovak-Serbian group regarding their respective L1. The same is true for Serbian as the L2.
Paired-samples t-tests were used next to compare the mother tongue and the second language in the two groups. In the Hungarian-Serbian group there were significant differences between L1 and L2 with respect to language history, language use and language attitudes and also on the Global Language Score, all of which were higher for Hungarian. In the Slovak-Serbian group none of the subtests showed a significant difference between L1 and L2 (except the borderline value regarding language attitudes).
Language attitudes toward L2 were found to correlate with language proficiency in both groups of research participants (rs = .661, p = .001 for the Hungarian-Serbian group and rs = .650, p = .003 in the case of Slovak-Serbian bilinguals). In the Slovak-Serbian group of participants, a positive correlation was observed between L2 language history and L2 attitudes (rs = .610, p = .006), as well as between L2 language use and L2 attitudes (= .753, p < .001).
Downloads
Download data is not yet available.
Metrics
Metrics Loading ...
Article Details
How to Cite
Halupka-Rešetar, S., & Grabovac, B. SZERBIAI MAGYAR-SZERB ÉS SZLOVÁK-SZERB KÉTNYELVŰ SZEMÉLYEK NYELVI MŰKÖDÉSÉNEK MÉRÉSE A KÉTNYELVŰ NYELVI PROFIL KÉRDŐÍVVEL. ANNUAL REVIEW OF THE FACULTY OF PHILOSOPHY, 43(2), 43–62. https://doi.org/10.19090/gff.2018.2.43-62
Issue
Section
Хунгарологија
References
Amengual, M. (2016). Cross-Linguistic Influence in the Bilingual Mental Lexicon: Evidence of Cognate Effects in the Phonetic Production and Processing of a Vowel Contrast. Frontiers in Psychology, 7, 1-17. doi: 10.3389/fpsyg.2016.00617
Andrić, E. (2002). A szerb nyelv hatása a kétnyelvű gyerekek magyar nyelvhasználatára Vajdaságban. In: Lengyel, Zs.–Navracsics, J. (szerk.) (2002), V. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem 2002. május 26–30. – Jubileumi kötet CD-n. Balatonalmádi: VE Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék.
Andrić, E. (2003). A szerb nyelv hatása a magyar általános iskolás tanulók nyelvére a Vajdaságban. In: Gábrityné Molnár, I.–Mirnics, Zs. (szerk.) (2003), Kisebbségi létjelenségek. Szórvány- és szocio¬ling¬vi¬sz¬tikai kutatások. Szabadka: MTT Könyvtár 7, 193–213.
Andrić, E. (2004a). A vajdasági magyar gyerekek nyelvhasználatában tapasztalható környezetnyelvi hatásokról. In: Lakatos, P. I.–Károlyi T. M. (szerk.) (2004), Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 153–162.
Andrić, E. (2004b). Iskoláskori kétnyelvűség Vajdaságban. In: Papp, Gy. (szerk.) (2004), Mi ilyen nyelvben élünk. Szabadka: MTT Könyvtár 9., 249–267.
Andrić, E. (2005). Szerb lexikai hatások a vajdasági magyar nyelvben. Anyanyelvünk szolgálatában. Ada: A Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület jubileumi kiadványa, 44–54.
Andrić, E. (2006). A vajdasági diákok kétnyelvűsége. Hungarológiai Közlemények, 37/1, 99–115.
Andrić, E. (2007a). A vajdasági diákok kétnyelvűsége. Nyelv, nemzet, identitás – VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus. Debrecen/Budapest: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, 209–220.
Andrić, E. (2007b). A szabadkai diákok kétnyelvűsége és magyar nyelvhasználatuk jellemzői. Hungarológiai Közlemények, 38/2, 52–70.
Andrić, E. (2008). Az ürményházi diákok kétnyelvűsége és magyar nyelvhasználatuk jellemzői. Hungarológiai Közlemények, 39/4, 62–73.
Andrić, E. (2009a). Dvojezičnost mađarskih đaka u Vojvodini. In: Vlahović, P.–Bugarski, R.–Vasić, V. (szerk.) (2009), Višejezični svet Melanije Mikeš. Novi Sad: Filozofski fakultet, 37–55.
Andrić, E. (2009b). A szenttamási gyerekek kétnyelvűsége és magyar nyelvhasználata. Hungarológiai Közlemények, 40/4, 75–99.
Andrić, E. (2010). Az újvidéki magyar általános iskolások kétnyelvűsége. Hungarológiai Közlemények, 41/4, 94–114.
Andrić, E. (2012). Az újvidéki középiskolások magyar nyelvi tudatáról. Hungarológiai Közlemények, 42/1, 69–84.
Baird, B. O. (2015). Pre-nuclear peak alignment in the Spanish of Spanish-K’ichee’(Mayan) bilinguals. Proceedings of the 6th Conference on Laboratory Approaches to Romance Phonology, Somerville, MA: Cascadilla Proceedings Project, 163-174.
Bartha, Cs. (2005). A kétnyelvűség alapkérdései. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Basnight-Brown, D. M. & Altariba, J. (2007). Code-switching and code-mixing in bilinguals: Cognitive, developmental, and empirical approaches. Ardila, A. & Ramos, E. (eds.), Speech and Language Disorders in Bilinguals. New York: Nova Science Publishers, 69–89.
Bedore, L. M.–Peña, E. D.–Summers, C. L.–Boerger, K. M.–Resendiz, M. D.–Greene, K.– Bohman, T. M. & Gillam, R. B. (2012). The measure matters: Language dominance profiles across measures in Spanish–English bilingual children. Bilingualism: Language and Cognition, 15, 616-629.
Bialystok, E.–Craik, F. I.–Klein, R. & Viswanathan, M. (2004). Bilingualism, aging, and cognitive control: evidence from the Simon task. Psychology and Aging, 19, 290-303.
Bialystok, E.–Craik, F. I.–Green, D. W. & Gollan, T. H. (2009). Bilingual minds. Psychological Science in the Public Interest, 10, 89-129.
Birdsong, D.–Gertken, L. M. & Amengual, M. (2012). Bilingual Language Profile: An Easy-to-Use Instrument to Assess Bilingualism. Austin: COERLL, University of Texas.
Coetzee, A.W.–García-Amaya, L.–Henriksen, N. & Wissing, D. (2015). Bilingual speech rhythm: Spanish-Afrikaans in Patagonia. J. Stuart-Smith et al. (eds.), Proceedings of the 18th international conference of phonetic sciences. Glasgow: United Kingdom.
Cutler, A.–Mehler, J.–Norris, D. & Segui, J. (1992). The monolingual nature of speech segmentation by bilinguals. Cognitive psychology, 24, 381-410.
Čudić, M. (2003). Prilog izučavanju mađarsko-srpskih jezičkih interferencija u severnoj Vojvodini. Filološki pregled, 30/2, 187–205.
Dewaele, J. M. (2004). Perceived language dominance and language preference for emotional speech: The implications for attrition research. M. S. Schmid et al. (eds.), First language attrition: Interdisciplinary perspectives on methodological issues. Amsterdam/Philadelphia, PA: Benjamins, 81–104.
Dewaele, J. M. & Wei, L. (2012). Multilingualism, empathy and multi-competence. International Journal of Multilingualism, 9, 352-366.
Dudok, M. (1995). Jazyková situácia a členenie slovenčiny v juhoslovanskej Vojvodine. Ondrejovič, S.–Šimková, M. (eds.), Sociolinguistica Slovaca 1. Sociolingvistické aspekty výskumu súčasnej slovenčiny. Bratislava: Vydavateľstvo Veda, 216 –226.
Dudok, M. (2002a). O prirodzenom bilingvizme. Štefánik, J. (ed.), Bilingvizmus: Minulosť, prítomnosť a budúcnosť: Zborník príspevkov z medzinárodného kolokvia o bilingvizme konanom 22. 2. 2002 na Filozofickej fakulte Univerzity Komenského v Bratislave. Bratislava: Academic Electronic Press, 53–61.
Dudok, M. (2002b). Pluricentrický vývin modernej slovenčiny. Mlacek, J. (ed.), Studia Academica Slovaca 31. Bratislava: Stimul, 42 –50.
Dudok, M. (2004). Pulzačné vektory enklávnej slovenčiny. Uhrinová, A.–Žiláková, M. (eds.), Slovenčina v menšinovom prostredí. Békešská Čaba: Výskumný ústav Slovákov v Maďarsku, 32 –42.
Dudok, M. (2006). Jazyková identita enklávnej a diasporálnej slovenčiny a preventívna lingvistika. Týr, M. (ed.), Slovakistický zborník 1. Nový Sad: Slovakistická vojvodinská spoločnosť, 7–18.
Dudok, M. (2008). Zachránený jazyk. Nadlak: Vydavateľstvo Ivan Krasko.
Eilola, T.–Havelka, J. & Sharma, D. (2007). Emotional activation in the first and second language. Cognition and Emotion, 21, 1064–1076.
Gertken, L. M.–Amengual, M. & Birdsong, D. (2014). Assessing language dominance with the Bilingual Language Profile. Leclerq, P., Emonds, A. & Hilton, H. (eds.), Measuring L2 proficiency: Perspectives from SLA. Bristol: Multilingual Matters, 208–225.
Gollan, T. H.–Salmon, D. P.–Montoya, R.–Peña, E. (2010). Accessibility of the nondominant language in picture naming: A counterintuitive effect of demetia on bilingual language production. Neuropsychologia, 48, 1356–1366.
Göncz, L. (1985). A kétnyelvűség pszichológiája. Újvidék: Forum.
Göncz, L. (1991). A vajdasági magyar-szerbhorvát kétnyelvűség pszichológiai kutatásai. In: Győri-Nagy, S.–Kelemen, J. (szerk.) (1991), Kétnyelvűség a Kárpát-medencében II., Budapest: Széchenyi Társaság, 88–99.
Göncz, L. (1995). A tannyelv hatása a tanulók személyiségfejlődésére többnyelvű környezetben. In: Kassai, I. (szerk.) (1995), Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat. Budapest: Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Élőnyelvi Osztálya, 65–81.
Göncz, L. (1999). A magyar nyelv Jugoszláviában (Vajdaságban). Budapest–Újvidék: Osiris Kiadó, Forum Könyvkiadó, MTA Kisebbségkutató Műhely.
Göncz, L. (2004a). A vajdasági magyarság kétnyelvűsége, Nyelvpszichológiai vonatkozások. Szabadka: MTT Könyvtár 8.
Göncz, L. (2004b). Újabb nyelvi adalékok a vajdasági magyar beszélők nyelvhasználati szokásaihoz. In: Lakatos, P. I.–Károlyi, T. M. (szerk.) (2004b). Nyelvjárásvesztés és attitűdváltás a vajdasági magyar fiatalok körében. Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere. A 13. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 13–25.
szerző 2017. Affektív ingerek és kétnyelvűség. Szabadka: Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar.
Harris, C. L.–Gleason, J. B. & Aycicegi, A. (2006). When is a first language more emotional? Psychophysiological evidence from bilingual speakers. Pavlenko, A. (ed.), Bilingual Minds: Emotional Experience, Expression, and Representation. Clevedon, Buffalo, Toronto: Multilingual Matters, 232–235.
Howell, P. et al. (2004). Comparison of exchange patterns of stuttering in Spanish and English monolingual speakers and a biligual Spanish–English speaker. Packman, A.–Meltzer, A. & Peters, H. F. M. (eds.), Theory, Research and Therapy in Fluency Disorders: Proceedings of the 4th World Congress on Fluency Disorders, Montreal, Canada. Nijmegen: Nijmengen University Press, 415–422.
Klein, Á. (2011). A nyelvelsajátítástól a nyelvtanulásig. Anyanyelvelsajátítás – kétnyelvűség – idegennyelv-tanulás. Pécs: Pécsi Tudományegyetem. http://janus.ttk.pte.hu/ tamop/tananyagok/nyelv_elsajatitas/index.html
szerző (2017a). Szerb és angol nyelvi attitűdök a vajdasági magyar tannyelvű 3. és 4. osztályos gimnáziumi tanulók körében. Godišnjak Filozofskog fakulteta u Novom Sadu LXII, 149-169.
szerző (2017b). Korelacija između uzrasta ispitanika, učestalosti upotrebe srpskog jezika, školske ocene i samoprocene znanja kod učenika vojvođanskih srednjih škola na mađarskom nastavnom jeziku. Nasleđe, 38, 141-161.
Láncz, I. (1996). A köznyelvűsödés útján. In: Láncz, I. (szerk.) (1996), Nyelvünk – nyelvhasználatunk. Budapest: Betli Bt. 43–53.
Lim, V. P. C.–Lincoln, M.–Chan, Y. H. & Onslow, M. (2008). Stuttering in English-Mandarin bilingual speakers: The influence of language dominance on stuttering severity. Journal of Speech, Language and Hearing Research, 51, 1522–1537.
Mirnics, K. (2003). Nemzeti kisebbségből szórványnépesség. In: Gábrity Molnár, I.–Mirnics, Zs. (szerk.) (2003), Kisebbségi létjelenségek. Szabadka: MTT Könyvtár 7, 25–84.
Molnár Csikós, L. (1974). Szociolingvisztikai vizsgálatok a Dunatájon. Létünk, 4/5–6, 76–83.
Molnár Csikós, L. (1995). A vajdasági magyar diáknyelv napjainkban. Híd, 59, 347–351.
Molnár Csikós, L. (1998). Az anyanyelven való tanítás a jugoszláviai magyarok körében. In: Gábrity Molnár, I. (szerk.) (1998), Vajdasági útkereső. Szabadka: Magyarságkutató Tudományos Társaság, 191–196.
Molnár Csikós, L. (2000). Vajdasági diákok nyelvhasználati viselkedése. In: Borbély, A. (szerk.) (2000), Nyelvek és kultúrák érintkezése a Kárpát-medencében. A 10. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet, 157–163.
Mráz, A. (2004). Rozhovory o vojvodinských Slovákoch. Báčsky Petrovec: Kultúra 2004.
Myjavcová, M. (1996). Slovenčina v kontakte so srbčinou. Sociolingvistická a areálová lingvistika. Sociolingustica slovaca 2. Zostavil: S. Ondrejovič. Bratislava: Veda, 100–142.
Papp, Gy. (szerk.) (2004). Mi ilyen nyelvben élünk. Szabadka: MTT Könyvtár 9.
Pavlenko, A. (2005). Emotions and Multilingualism. New York: Cambridge University Press.
Pavlenko, A. (2012). Affective processing in bilingual speakers: Disembodied cognition? International Journal of Psychology, 47, 405-428.
szerzők (kéziratban). The effects of bilingualism on cognitive functioning.
Rah, A. (2010). Transfer in L3 sentence processing: Evidence from relative clause attachment ambiguities. International Journal of Multilingualism, 7, 147–161.
Rajsli, I. (1995). Nyelvi adaptálódás és kódváltás a megváltozott körülmények között. In: Kassai, I. (szerk.) (1995), Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat. A 6. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest: Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Élőnyelvi Osztálya, 299–305.
Rajsli, I. (1996). A kódváltás jelensége a fiatalok nyelvhasználatában. Ada: Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok, 68–73.
Tamamaki, K. (1993). Language dominance in bilinguals’ arithmetic operations according to their language use. Language Learning, 43, 239–261.
Treffers-Daller, J. (2011). Operationalizing and measuring language dominance. International Journal of Bilingualism, 15, 147–163.
Týrová, Y. (2016). Slovensko-srbský bilingvizmus vo Vojvodine. Novi Sad: Filozofski fakultet. http://nardus.mpn.gov.rs/handle/123456789/8208.
Vukov Raffai, É. (2009). A kétnyelvűség megítélése kétnyelvű környezetben. In: Borbély, A.–Vančóné Kremmer, I.–Hattyár, H. (szerk.) (2009), Nyelvideológiák, attitűdök és sztereotípiák. 15. Élőnyelvi Konferencia. Budapest–Dunaszerdahely–Nyitra: Tinta Könyvkiadó.
Vukov Raffai, É. (2012). Az örökíró, a hémijszka, és ami körülöttük van. Szabadka: Grafoprodukt.
Zeinivand, T.–Azizifar, A. & Gowhary, H. (2015). The relationship between attitude and speaking proficiency of Iranian EFL Learners: The case of Darrehshehr city. Procedia-Social and Behavioral Sciences, 199, 240-247.
Zydatiß, W. (2000). Bilinqualer Unterricht in der Grundschule. Entwurf eines Spracher-werbskonzepts für zweisprachige Immersionsprogramme. Ismaning: Hueber.
https://sites.la.utexas.edu/bilingual/scoring-and-interpreting-the-results/
Andrić, E. (2002). A szerb nyelv hatása a kétnyelvű gyerekek magyar nyelvhasználatára Vajdaságban. In: Lengyel, Zs.–Navracsics, J. (szerk.) (2002), V. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem 2002. május 26–30. – Jubileumi kötet CD-n. Balatonalmádi: VE Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék.
Andrić, E. (2003). A szerb nyelv hatása a magyar általános iskolás tanulók nyelvére a Vajdaságban. In: Gábrityné Molnár, I.–Mirnics, Zs. (szerk.) (2003), Kisebbségi létjelenségek. Szórvány- és szocio¬ling¬vi¬sz¬tikai kutatások. Szabadka: MTT Könyvtár 7, 193–213.
Andrić, E. (2004a). A vajdasági magyar gyerekek nyelvhasználatában tapasztalható környezetnyelvi hatásokról. In: Lakatos, P. I.–Károlyi T. M. (szerk.) (2004), Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 153–162.
Andrić, E. (2004b). Iskoláskori kétnyelvűség Vajdaságban. In: Papp, Gy. (szerk.) (2004), Mi ilyen nyelvben élünk. Szabadka: MTT Könyvtár 9., 249–267.
Andrić, E. (2005). Szerb lexikai hatások a vajdasági magyar nyelvben. Anyanyelvünk szolgálatában. Ada: A Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület jubileumi kiadványa, 44–54.
Andrić, E. (2006). A vajdasági diákok kétnyelvűsége. Hungarológiai Közlemények, 37/1, 99–115.
Andrić, E. (2007a). A vajdasági diákok kétnyelvűsége. Nyelv, nemzet, identitás – VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus. Debrecen/Budapest: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, 209–220.
Andrić, E. (2007b). A szabadkai diákok kétnyelvűsége és magyar nyelvhasználatuk jellemzői. Hungarológiai Közlemények, 38/2, 52–70.
Andrić, E. (2008). Az ürményházi diákok kétnyelvűsége és magyar nyelvhasználatuk jellemzői. Hungarológiai Közlemények, 39/4, 62–73.
Andrić, E. (2009a). Dvojezičnost mađarskih đaka u Vojvodini. In: Vlahović, P.–Bugarski, R.–Vasić, V. (szerk.) (2009), Višejezični svet Melanije Mikeš. Novi Sad: Filozofski fakultet, 37–55.
Andrić, E. (2009b). A szenttamási gyerekek kétnyelvűsége és magyar nyelvhasználata. Hungarológiai Közlemények, 40/4, 75–99.
Andrić, E. (2010). Az újvidéki magyar általános iskolások kétnyelvűsége. Hungarológiai Közlemények, 41/4, 94–114.
Andrić, E. (2012). Az újvidéki középiskolások magyar nyelvi tudatáról. Hungarológiai Közlemények, 42/1, 69–84.
Baird, B. O. (2015). Pre-nuclear peak alignment in the Spanish of Spanish-K’ichee’(Mayan) bilinguals. Proceedings of the 6th Conference on Laboratory Approaches to Romance Phonology, Somerville, MA: Cascadilla Proceedings Project, 163-174.
Bartha, Cs. (2005). A kétnyelvűség alapkérdései. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Basnight-Brown, D. M. & Altariba, J. (2007). Code-switching and code-mixing in bilinguals: Cognitive, developmental, and empirical approaches. Ardila, A. & Ramos, E. (eds.), Speech and Language Disorders in Bilinguals. New York: Nova Science Publishers, 69–89.
Bedore, L. M.–Peña, E. D.–Summers, C. L.–Boerger, K. M.–Resendiz, M. D.–Greene, K.– Bohman, T. M. & Gillam, R. B. (2012). The measure matters: Language dominance profiles across measures in Spanish–English bilingual children. Bilingualism: Language and Cognition, 15, 616-629.
Bialystok, E.–Craik, F. I.–Klein, R. & Viswanathan, M. (2004). Bilingualism, aging, and cognitive control: evidence from the Simon task. Psychology and Aging, 19, 290-303.
Bialystok, E.–Craik, F. I.–Green, D. W. & Gollan, T. H. (2009). Bilingual minds. Psychological Science in the Public Interest, 10, 89-129.
Birdsong, D.–Gertken, L. M. & Amengual, M. (2012). Bilingual Language Profile: An Easy-to-Use Instrument to Assess Bilingualism. Austin: COERLL, University of Texas.
Coetzee, A.W.–García-Amaya, L.–Henriksen, N. & Wissing, D. (2015). Bilingual speech rhythm: Spanish-Afrikaans in Patagonia. J. Stuart-Smith et al. (eds.), Proceedings of the 18th international conference of phonetic sciences. Glasgow: United Kingdom.
Cutler, A.–Mehler, J.–Norris, D. & Segui, J. (1992). The monolingual nature of speech segmentation by bilinguals. Cognitive psychology, 24, 381-410.
Čudić, M. (2003). Prilog izučavanju mađarsko-srpskih jezičkih interferencija u severnoj Vojvodini. Filološki pregled, 30/2, 187–205.
Dewaele, J. M. (2004). Perceived language dominance and language preference for emotional speech: The implications for attrition research. M. S. Schmid et al. (eds.), First language attrition: Interdisciplinary perspectives on methodological issues. Amsterdam/Philadelphia, PA: Benjamins, 81–104.
Dewaele, J. M. & Wei, L. (2012). Multilingualism, empathy and multi-competence. International Journal of Multilingualism, 9, 352-366.
Dudok, M. (1995). Jazyková situácia a členenie slovenčiny v juhoslovanskej Vojvodine. Ondrejovič, S.–Šimková, M. (eds.), Sociolinguistica Slovaca 1. Sociolingvistické aspekty výskumu súčasnej slovenčiny. Bratislava: Vydavateľstvo Veda, 216 –226.
Dudok, M. (2002a). O prirodzenom bilingvizme. Štefánik, J. (ed.), Bilingvizmus: Minulosť, prítomnosť a budúcnosť: Zborník príspevkov z medzinárodného kolokvia o bilingvizme konanom 22. 2. 2002 na Filozofickej fakulte Univerzity Komenského v Bratislave. Bratislava: Academic Electronic Press, 53–61.
Dudok, M. (2002b). Pluricentrický vývin modernej slovenčiny. Mlacek, J. (ed.), Studia Academica Slovaca 31. Bratislava: Stimul, 42 –50.
Dudok, M. (2004). Pulzačné vektory enklávnej slovenčiny. Uhrinová, A.–Žiláková, M. (eds.), Slovenčina v menšinovom prostredí. Békešská Čaba: Výskumný ústav Slovákov v Maďarsku, 32 –42.
Dudok, M. (2006). Jazyková identita enklávnej a diasporálnej slovenčiny a preventívna lingvistika. Týr, M. (ed.), Slovakistický zborník 1. Nový Sad: Slovakistická vojvodinská spoločnosť, 7–18.
Dudok, M. (2008). Zachránený jazyk. Nadlak: Vydavateľstvo Ivan Krasko.
Eilola, T.–Havelka, J. & Sharma, D. (2007). Emotional activation in the first and second language. Cognition and Emotion, 21, 1064–1076.
Gertken, L. M.–Amengual, M. & Birdsong, D. (2014). Assessing language dominance with the Bilingual Language Profile. Leclerq, P., Emonds, A. & Hilton, H. (eds.), Measuring L2 proficiency: Perspectives from SLA. Bristol: Multilingual Matters, 208–225.
Gollan, T. H.–Salmon, D. P.–Montoya, R.–Peña, E. (2010). Accessibility of the nondominant language in picture naming: A counterintuitive effect of demetia on bilingual language production. Neuropsychologia, 48, 1356–1366.
Göncz, L. (1985). A kétnyelvűség pszichológiája. Újvidék: Forum.
Göncz, L. (1991). A vajdasági magyar-szerbhorvát kétnyelvűség pszichológiai kutatásai. In: Győri-Nagy, S.–Kelemen, J. (szerk.) (1991), Kétnyelvűség a Kárpát-medencében II., Budapest: Széchenyi Társaság, 88–99.
Göncz, L. (1995). A tannyelv hatása a tanulók személyiségfejlődésére többnyelvű környezetben. In: Kassai, I. (szerk.) (1995), Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat. Budapest: Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Élőnyelvi Osztálya, 65–81.
Göncz, L. (1999). A magyar nyelv Jugoszláviában (Vajdaságban). Budapest–Újvidék: Osiris Kiadó, Forum Könyvkiadó, MTA Kisebbségkutató Műhely.
Göncz, L. (2004a). A vajdasági magyarság kétnyelvűsége, Nyelvpszichológiai vonatkozások. Szabadka: MTT Könyvtár 8.
Göncz, L. (2004b). Újabb nyelvi adalékok a vajdasági magyar beszélők nyelvhasználati szokásaihoz. In: Lakatos, P. I.–Károlyi, T. M. (szerk.) (2004b). Nyelvjárásvesztés és attitűdváltás a vajdasági magyar fiatalok körében. Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere. A 13. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 13–25.
szerző 2017. Affektív ingerek és kétnyelvűség. Szabadka: Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar.
Harris, C. L.–Gleason, J. B. & Aycicegi, A. (2006). When is a first language more emotional? Psychophysiological evidence from bilingual speakers. Pavlenko, A. (ed.), Bilingual Minds: Emotional Experience, Expression, and Representation. Clevedon, Buffalo, Toronto: Multilingual Matters, 232–235.
Howell, P. et al. (2004). Comparison of exchange patterns of stuttering in Spanish and English monolingual speakers and a biligual Spanish–English speaker. Packman, A.–Meltzer, A. & Peters, H. F. M. (eds.), Theory, Research and Therapy in Fluency Disorders: Proceedings of the 4th World Congress on Fluency Disorders, Montreal, Canada. Nijmegen: Nijmengen University Press, 415–422.
Klein, Á. (2011). A nyelvelsajátítástól a nyelvtanulásig. Anyanyelvelsajátítás – kétnyelvűség – idegennyelv-tanulás. Pécs: Pécsi Tudományegyetem. http://janus.ttk.pte.hu/ tamop/tananyagok/nyelv_elsajatitas/index.html
szerző (2017a). Szerb és angol nyelvi attitűdök a vajdasági magyar tannyelvű 3. és 4. osztályos gimnáziumi tanulók körében. Godišnjak Filozofskog fakulteta u Novom Sadu LXII, 149-169.
szerző (2017b). Korelacija između uzrasta ispitanika, učestalosti upotrebe srpskog jezika, školske ocene i samoprocene znanja kod učenika vojvođanskih srednjih škola na mađarskom nastavnom jeziku. Nasleđe, 38, 141-161.
Láncz, I. (1996). A köznyelvűsödés útján. In: Láncz, I. (szerk.) (1996), Nyelvünk – nyelvhasználatunk. Budapest: Betli Bt. 43–53.
Lim, V. P. C.–Lincoln, M.–Chan, Y. H. & Onslow, M. (2008). Stuttering in English-Mandarin bilingual speakers: The influence of language dominance on stuttering severity. Journal of Speech, Language and Hearing Research, 51, 1522–1537.
Mirnics, K. (2003). Nemzeti kisebbségből szórványnépesség. In: Gábrity Molnár, I.–Mirnics, Zs. (szerk.) (2003), Kisebbségi létjelenségek. Szabadka: MTT Könyvtár 7, 25–84.
Molnár Csikós, L. (1974). Szociolingvisztikai vizsgálatok a Dunatájon. Létünk, 4/5–6, 76–83.
Molnár Csikós, L. (1995). A vajdasági magyar diáknyelv napjainkban. Híd, 59, 347–351.
Molnár Csikós, L. (1998). Az anyanyelven való tanítás a jugoszláviai magyarok körében. In: Gábrity Molnár, I. (szerk.) (1998), Vajdasági útkereső. Szabadka: Magyarságkutató Tudományos Társaság, 191–196.
Molnár Csikós, L. (2000). Vajdasági diákok nyelvhasználati viselkedése. In: Borbély, A. (szerk.) (2000), Nyelvek és kultúrák érintkezése a Kárpát-medencében. A 10. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet, 157–163.
Mráz, A. (2004). Rozhovory o vojvodinských Slovákoch. Báčsky Petrovec: Kultúra 2004.
Myjavcová, M. (1996). Slovenčina v kontakte so srbčinou. Sociolingvistická a areálová lingvistika. Sociolingustica slovaca 2. Zostavil: S. Ondrejovič. Bratislava: Veda, 100–142.
Papp, Gy. (szerk.) (2004). Mi ilyen nyelvben élünk. Szabadka: MTT Könyvtár 9.
Pavlenko, A. (2005). Emotions and Multilingualism. New York: Cambridge University Press.
Pavlenko, A. (2012). Affective processing in bilingual speakers: Disembodied cognition? International Journal of Psychology, 47, 405-428.
szerzők (kéziratban). The effects of bilingualism on cognitive functioning.
Rah, A. (2010). Transfer in L3 sentence processing: Evidence from relative clause attachment ambiguities. International Journal of Multilingualism, 7, 147–161.
Rajsli, I. (1995). Nyelvi adaptálódás és kódváltás a megváltozott körülmények között. In: Kassai, I. (szerk.) (1995), Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat. A 6. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest: Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Élőnyelvi Osztálya, 299–305.
Rajsli, I. (1996). A kódváltás jelensége a fiatalok nyelvhasználatában. Ada: Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok, 68–73.
Tamamaki, K. (1993). Language dominance in bilinguals’ arithmetic operations according to their language use. Language Learning, 43, 239–261.
Treffers-Daller, J. (2011). Operationalizing and measuring language dominance. International Journal of Bilingualism, 15, 147–163.
Týrová, Y. (2016). Slovensko-srbský bilingvizmus vo Vojvodine. Novi Sad: Filozofski fakultet. http://nardus.mpn.gov.rs/handle/123456789/8208.
Vukov Raffai, É. (2009). A kétnyelvűség megítélése kétnyelvű környezetben. In: Borbély, A.–Vančóné Kremmer, I.–Hattyár, H. (szerk.) (2009), Nyelvideológiák, attitűdök és sztereotípiák. 15. Élőnyelvi Konferencia. Budapest–Dunaszerdahely–Nyitra: Tinta Könyvkiadó.
Vukov Raffai, É. (2012). Az örökíró, a hémijszka, és ami körülöttük van. Szabadka: Grafoprodukt.
Zeinivand, T.–Azizifar, A. & Gowhary, H. (2015). The relationship between attitude and speaking proficiency of Iranian EFL Learners: The case of Darrehshehr city. Procedia-Social and Behavioral Sciences, 199, 240-247.
Zydatiß, W. (2000). Bilinqualer Unterricht in der Grundschule. Entwurf eines Spracher-werbskonzepts für zweisprachige Immersionsprogramme. Ismaning: Hueber.
https://sites.la.utexas.edu/bilingual/scoring-and-interpreting-the-results/