INTERCULTURAL PLAY IN THE WORLD OF THE NOVELS OF DANILO KIŠ AND OTTÓ TOLNAI

Article Sidebar

PDF (Cрпски)
Published: Dec 10, 2015
Keywords:
novel, interculturality, being cut off, cultural model, Danilo Kiš, Ottó Tolnai

Main Article Content

Julianna Ispánovics Csapó
Filozofski fakultet Univerziteta u Novom Sadu

Abstract

Dániel Kiss/Danilo Kiš with Hungarian-Serbian-Croatian-Jewish ancestry, and (Kracsun) Ottó Tolnai with the Yugoslavian-Serbian-Vojvodinian one – both are equally figures and text creators of a cultural (national, social) intermediary position. In case of both writers, the intermediary position (which can be specified as Central-Eastern-European as well) generates a multi-dimen- sional, dynamic text world, abundant in transgressing, as well as back and forth connections.
The purpose of the study is the analysis of the texts of early novels by Danilo Kiš and Ottó Tolnai in the context of the Southern Slav area, the Hungarian cultural region and European posi- tioning. The gallery of fractionality of the literary texts to be examined, their generic and inter- cultural transgressions, the frequently strange/peculiar alter egos developing from the various cultural contexts, appearing in the situations of one’s being cut-off, offer the possibility of express- ing, synthesising a multiple, exciting cultural model, representing the cultural patterns found in the 1960’s.

Downloads

Download data is not yet available.

Article Details

How to Cite
Ispánovics Csapó, J. (2015). INTERCULTURAL PLAY IN THE WORLD OF THE NOVELS OF DANILO KIŠ AND OTTÓ TOLNAI. ANNUAL REVIEW OF THE FACULTY OF PHILOSOPHY, 40(1), 93–106. Retrieved from https://godisnjak.ff.uns.ac.rs/index.php/gff/article/view/1494
Issue
Vol. 40 No. 1 (2015)
Section
Српски језик и лингвистика

References

Kiš, Danilo. (1978). Borisz Davidovics síremléke. Hét fejezet egy közös történetből. Újvidék: Forum Könyvkiadó

Kiš, Danilo. (1990). A holtak enciklopédiája. Budapest: Európa Könyvkiadó

Tolnai, Ottó. (1992). Versek könyve. Budapest: Széphalom Könyvműhely. Elektronikus kiadás: Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2010. displayXhtml?offset=3&origOffset=-1&docId=3&secId=89&limit=10&pageSet=1. (2013.IX. 22.)

Tolnai, Ottó. (2001). Balkáni babér. Pécs: Jelenkor. Elektronikus kiadás: Budapest: Petőfi I r o d a l m i M ú z e u m , 20 1 0 . ht t p :/ / d ia . j a d o x . p i m .hu / j e t s p e e d / displayXhtml?offset=1&origOffset=-1&docId=716&secId=66405&limit=10&pageSet=1. (2013. IX. 22.)

Tolnai, Ottó (2004). Költő disznózsírból. Pozsony: Kalligram Elektronikus kiadás: Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2010. displayXhtml?offset=1 &origOffset= -1&docId=819&secId=76592&limit=10&pageSet=1. (2013. VIII. 13.) Tolnai, Ottó. (2006). Ómama egy rotterdami gengszterfilmben. Regény versekből. Zenta, zEtna

Tolnai, Ottó. (2007). A pompeji szerelmesek. Pécs: Alexandra kiadó. jetspeed/displayXhtml?offset=1&origOffset=-1&docId=7811&secId=819601&limit=10& pageSet=1. (2013. XII. 19.)

Tolnai, Ottó. (2010). Világítótorony eladó. Zenta: zEtna. Elektronikus kiadás: Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2012. Offset=-1&docId=8343&secId=846915&limit=10&pageSet=1 (2013. XII. 19.)

Bagi, Ibolya (1992). Mulandó történések halhatatlansága. Danilo Kiš: A holtak enciklopédiája. Tiszatáj, 7: 71–76.

Balázs, Attila (2015). Danilo Kiš élete és irodalma. Élet és Irodalom, 28. balazs_attila;danilo_kis_elete_es_irodalma;2002-12-03.html. (2015. VII. 12.)

Beregi, Tamás (2006). A kárhozat partjain túl. Lovecraft-adaptációk. Filmvilág, 6: 32–36. (2014. XI. 12.)

Csányi, Erzsébet (2013). Instant világ. A jugoszláv „új művészeti praxis“ hatása Fenyvesi Ottó költészetére. In: A változás kultúrája – régiók és mozgásterek. A Nyelv és kultúra a változó régióban című VII. Hungarológiai Kongresszus interdiszciplináris szimpóziuma. Kolozsvár, 2011. aug. 26–27. Szerk. Breszán István. Kolozsvár: Egyetemi Műhely Kiadó, Bolyai Társaság. 129–139.

Kiš, Danilo (1994). Kételyek kora. Pozsony, Újvidék: Kalligram, Forum Könyvkiadó Földes, Csaba (2007). „Interkulturális kommunikáció“ : koncepciók, módszerek, kérdőjelek. Fordítástudomány, 1: 14–39.

Horváth, Csaba (2011). Családias Atlantisz. Európa mint emlékezet és nosztalgia. Czesław Miłosz, Danilo Kiš és Konrád György Közép-Európája. Irodalmi Jelen, irodalmijelen.hu/05242013-1518/csaladias-atlantisz-europa-mint-emlekezet-nosztalgia- czeslaw-milosz-danilo-kis-konrad. (2014. XI. 22.)

Ispánovics Csapó, Julianna (2007). Tolnai Ottó művei más nyelveken. Adatok egy Tolnai- bibliográfiához. In: konTEXTUS. Összehasonlító irodalmi tanulmányok. Szerk. Csányi Erzsébet. Újvidék: VMFK, BTK. 117–136.

Juhász, Erzsébet 1995. A formatudat Mészöly Miklós és Danilo Kiš prózájában. Tiszatáj, 2: 49–54.

Kisantal, Tamás (2003). Fantasztikum, horror és töredékesség H. P. Lovecraft szövegeiben. PRAE, 1: 1–10. (2014. XI. 22.) Konrád, György (2011). A közép tágulása. Az autonómia kísértése 2. de64618a-8ed3-4c3e-8271-e02df210b742.ivy. (2014. XII. 2.)

Lovecraft, Howard Phillips (2003a). A Necronomicon története. Galamb Zoltán fordítása. In: Howard Phillips Lovecraft összes művei 2. Szeged: Szukits Könyvkiadó. (2014. X. 12.)

Lovecraft, Howard Phillips (2003b). Természetfeletti rettenet az irodalomban. Galamb Zoltán fordítása. In: Howard Phillips Lovecraft összes művei 2. Szeged: Szukits Könyvkiadó. (2014. X. 12.)

Matolcsy, Kálmán (2010). Találkozás a „határtalan és rút ismeretlennel“. Tudomány, kategorizáció és névadás H. P. Lovecroft prózájában. Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Debrecen: Debreceni Egyetem, Irodalomtudományi Doktori Iskola, Angol- amerikai Program. 1–11. matolcsykalman.pdf. (2015. I. 12.)

Nagy, András Pál (2005). Necronomicon – A halott nevek könyve. Budapest: Onga, Hermit Könyvkiadó Bt. A Necronomicon eredeti története. Necronomicon. (2014. XI. 23.)

Novák, Anikó (2013). Lexikonszócikkek mint a kultúra hordalékai. A lexikon szerepe Dubravka Ugrešić és Tolnai Ottó műveiben. Lelőhely: Közép-Európai Tanulmányok Kara. Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem. Online: lexikonszocikkek-mint-a-kultura-hordalekai/. (2014. IX. 22.)

Novák, Anikó (2014). A boldogság üvegfala. Áruház és múzeum Tolnai Ottó prózájában. Irodalmi Szemle. Online, 10. oktober/2185-novak-aniko-a-boldogsag-uevegfala-tanulmany. (2015. I. 12.)

Nóvé, Béla (2009). Családfák „gyökere-ága”. A genealógiák jelképvilága. Új Forrás, 6. http:// epa.oszk.hu/00000/00016/00146/090624.htm. (2014. VIII. 22.)

Radics, Viktória (2002). Danilo Kiš. Pályarajz és breviárium. Budapest: Kijárat

Radics, Viktória (2005). „Ütött-kopott történelmi kofferünk”. Danilo Kiš visszahívása. Európai Utas, 4: 52–56. (2015 I. 23.)

Rudaš, Jutka (2012). Identitásaink horizontjai. Hungarológiai Közlemények, 2: 110–118. Szajbély, Mihály (2003). Tézisek Tolnai Ottó (prózaírói) munkásságának alakulástörténetéről. Tiszatáj, 10: 64–70.

Toronyai, Gábor (é. n.) Az interkulturalitás fenomenológiájának alapjai Edmund Hussrel késői gondolkodásában. (2015. I. 22.)

Ungureanu, Cornel (2003). Danilo Kiš – a Kelet felé vezető út. Üzenet, nyár. http://www.zetna. org/zek/folyoiratok/80/ungureanu.html. (2014. VIII. 12.)

Virág, Zoltán 2010. Az élmények koloritja. (A folyó, a delta és a tenger kulturális alakzatai a symposionista költészetben és prózában). Forrás, 6: 6–14.