KUNCZ ALADÁR FEKETE KOLOSTOR CÍMŰ REGÉNYE AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚT TEMATIZÁLÓ MAGYAR REGÉNYEK KONTEXTUSÁBAN
Бочна страна чланка
Објављено:
Кључне речи:
első világháború, (tábor)regény, rálátási távlat, magyar irodalom, kisebbségi irodalom
Главни садржај чланка
Сажетак
Kuncz Aladár 1931-ben megjelent Fekete kolostor című regénye az első világháború eseményeit tematizáló irodalmi művek második csoportjába, azoknak a regényeknek a körébe tartozik, amelyek az autentikus közelmúlt történelmi eseményeit az idő múlásával létrejött másfél évtizedes rálátási távlat perspektívájából ábrázolták. Ilyen értelemben az európai és a magyar irodalom kontextusában is vizsgálható és értelmezhető: feltárulnak megegyező, illetve az adott műfaji sortól elkülönülő és eltávolító vonásai. A korszak magyar irodalma vonzatkörében legtöbbször Markovits Rodion Szibériai garnizon (1928) és Aranyvonat (1929) című regényeivel kerül összevetésre, míg a jugoszláviai/vajdasági magyar irodalomban – több más, kevésbé markáns, vagy csak részben első világháborús prózamű mellett – Darvas Gábor „Mindent meggondoltam és mindent megfontoltam…” (1930), Munk Artúr A nagy káder (1929) és Szabó István – Andrée Dezső: Egy legionista naplója (1931) című regényei összefüggésében értelmezhető. A kutatás előfeltételezése, hogy a Fekete kolostor nagyobb részt eltér, s új regénysort kezdeményez a magyar irodalom alakulástörténetében: az internálótáborok világát megjelenítő magyar (tábor)regények sorába illeszkedik. A jelölt regénytípus vonzatköreiben való vizsgálata ugyanakkor rámutat a korszak, a múlt század húszas éveinek végén kibontakozó irodalompolitikai erővonalak alakulására, illetve a kisebbségi irodalmak konstituálódásának szinkron folyamataira is. A dolgozat az összevető vizsgálatok eredményeit mutatja be.
Downloads
Download data is not yet available.
Metrics
Metrics Loading ...
Детаљи чланка
Како цитирати
Bence, E., & Ispánovics Csapó, J. KUNCZ ALADÁR FEKETE KOLOSTOR CÍMŰ REGÉNYE AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚT TEMATIZÁLÓ MAGYAR REGÉNYEK KONTEXTUSÁBAN. Годишњак Филозофског факултета у Новом Саду, 45(2), 247–268. https://doi.org/10.19090/gff.2020.2.247-268
Bрој часописа
Секција
Хунгарологија
Референце
Darvas, G. (1930). „Mindent megfontoltam és mindent meggondoltam…” Novi Sad: Uránia.
Kuncz A. (1931). Fekete kolostor. Feljegyzések a francia internáltságból. Kolozsvár: Erdélyi Szépmíves Céh.
Markovits, R. [1928] (1986). Szibériai garnizon. Kollektív riportregény. Boldizsár Iván: Híres könyv – elfelejtett szerző. 5–6. Dr. Végh Oszkárné: Utószó. 454–458. Budapest: Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat.
Markovits, R. (1929). Aranyvonat. Budapest: Genius kiadás.
Munk, A. 1930. A nagy káder. Egy pleni feljegyzései a forradalmi Oroszországból. Budapest: Pantheon Kiadás.
Szabó I. – Andrée D. [1931]: Egy legionista naplója. Hat esztendő a Francia Idegenlégióban (1923–1929). Eredeti naplójegyzetek alapján sajtó alá rendezte: Andrée Dezső. Novi Sad: Uránia
Anonim (1914): Megüzenték a háborút! Népszava. https://nepszava.hu/1028557_mindent-megfontoltam-es-meggondoltam (2020. augusztus 1.)
Babits, M. (1931). Fekete kolostor. Erdélyi Helikon, 6. 419–421. (2020. június 10.)
Bágyoni Szabó, I. (1973). Kuncz Aladár-emlékek. Korunk, 11, 1664–1673. http://epa.oszk.hu/00400/00458/00437/pdf/EPA00458_Korunk_1973_11_1664-1673.pdf (2019. 12. 4.)
Baliga, V. L. (2014). Egy szibériai tartalékos zászlós mindennapjai. Markovits Rodion: Aranyvonat. Pro Minoritate 121–123. www.prominoritate.hu/folyoiratok/2014/ProMino-1402-beliv-09-baliga.pdf (2017. dec. 19.)
Bokor, E., Dr. (1919). Menekülés a szibériai fogságból. Japánon és Anglián keresztül/Két magyar tiszt viszontagságai. Budapest: Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda.
Bence, E. (2015). Az első világháború tematizációja az 1930-as évek vajdasági magyar irodalmában. In Virtuális irodalomtörténet. 102–113. Veszprém: Iskolakultúra.
Bence, E. (2017): Sci-fi a háborúban (Tarkó János: Amíg a nagy vihar tombolt…). In Miért sír Szulimán? Elemzések, bírálatok a magyar irodalom köréből. 85–102. Budapest: Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút Kiadó.
Bence, E. (2017a). Napló(regény) az első világháborúból. Darvas Gábor: „Mindent meggondoltam és mindent megfontoltam…” In Miért sír Szulimán? Elemzések, bírálatok a magyar irodalom köréből. 103–117. Budapest: Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút Kiadó.
Bence, E. (2017b). Egy legionista a háborúban. Szabó István–Andrée Dezső: Egy legionista naplója. Hat esztendő a Francia Idegenlégióban (1923–1929). In Miért sír Szulimán? Elemzések, bírálatok a magyar irodalom köréből. 117–145. Budapest: Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút Kiadó.
Bence, E. (2018). Magyar bestsellerek, irodalmi (világ)sikerek a két világháború között. In Utazások Posztmonarchiában. Kulturális kontextusok. Elemzések, bírálatok a magyar irodalom köréből. Szabadka: Életjel, 45–61.
Bence, E. (2018a). Ahogy egy életmű újraolvassa önmagát. Markovits Rodion: Reb Áncsli és más avasi zsidókról szóló széphistóriák In Utazások Posztmonarchiában. Kulturális kontextusok. Elemzések, bírálatok a magyar irodalom köréből. Szabadka: Életjel 61–69.
Bence, E. – Kocsis, L. (2019). Memoires, Diaries, Diary Novels about the First World War in Haungarian Literature. Stredoeurópske pohl’ady. (1): 1. 86–94.
Cseke, P. (2018). Zarándoklatok a Fekete kolostorhoz, avagy egy remekmű kultúrdiplomáciai szolgálata. Helikon, 24. (758.) https://www.helikon.ro/zarandokutak-a-fekete-kolostorhoz-avagy-egy-remekmu-kulturdiplomaciai-szolgalata/
Csuka, Z. (1931). Szabó–Andrée: Egy legionista naplója. Mi Irodalmunk, 1931. augusztus 2. 27–28)
Farkas, G. (1933). A fejnélküli ember. Szabadka: Kalangya Könyvek.
Filep, T. G. (2015). Távol Párizstól. Ex Symposion. Kuncz Aladár-szám. 2015. 90, 1–5. http://exsymposion.hu/data/pdf_issue/2015__kuncz-aladar__simi-charles__.pdf (2019. 12. 4.)
Fleissig, J. (1920). Szibériai napló. Fogságom és szökésem. Budapest: Benkő Gyula cs. és kir. Könyvkereskedése.
Gadamer, H. G. (1984). Igazság és módszer. Egy filozófiai hermeneutika vázlata. Fordította: Bonyhai Gábor. Budapest: Gondolat.
Gerold, L. (2014). Vajdasági magyar irodalmi lexikon (1918–2014). Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Hammerstein, J. (2011). Egy elfelejtett magyar világirodalmi bestseller (Markovits Rodion: Szibériai garnizon). Látó 22 (6): http://www.lato.ro/article.php/Egy-elfelejtett-magyar-vi1ágirodalmi-bestseller-Markovits-Rodion-Szibériai-garnizon/2092/ (2017. dec. 19.)
Hammerstein, J. (2017). A hátország szélhámosai. Kortárs, 7–8. 161–165.
Hašek, J. [1923] (s. d) Švejk, a derék katona kalandjai a világháborúban. Ford. Réz Ádám. http://dydudu.hu/konyv/regeny/hasek/svejk/ (2018. jan. 17.)
Horváth, Cs. (2017). A kimaradás módozatai. Kuncz Aladár: Fekete kolostor, Jaroslav Hašek: Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban. IN Kappanyos András szerk. E nagy tivornyán. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont. 91–101.
Jeney, É. (2013). Beszámoló. Kuncz Aladár franciaországi emlékezethelyei. http://www.balassiintezet.hu/attachments/article/562/Kuncz%20Aladar%20franciaorszagi%20emlekezethelyei%20(Jeney%20Eva).pdf
Jeney, É. (2014). A megosztó és a megosztható múlt. Feljegyzések a francia internálásról, Pro Minoritate, XIV. évfolyam, 2. szám, 23–48.
Jeney É. (2014a). Fekete irodalom. Literatura 60 (1): 28–43.
http://www.balassikiado.hu/BB/NET/LITERATURA/Literatura_2014_1.pdf (2017. dec. 30.)
Jeney, É. (2015). Marginália a Fekete kolostorhoz. EX Symposion. Kuncz Aladár-szám. 2015. 90, 6–13 (2019. 12. 4.)
Józsa, M. (2013). A boche. Kuncz Aladárról. EX Symposion. Együtt, 1914. 4. https://exsymposion.hu/index.php?tbid=article_page__surfer&csa=load_article&rw_code=jozsa-boche_3359
Józsa, M. (2014). A boche. Józsa Márta esszéje Kuncz Aladárról. Litera. hu (Első közlés: 2014. február 11.) https://litera.hu/irodalom/elso-kozles/a-boche-jozsa-marta-esszeje-kuncz-aladarrol.html (2020. január 22.)
Kalapis, Z. (2002). Életrajzi kalauz, I. Újvidék: Forum Könyvkiadó, 41–42.
Kellér, A. (1978). Tökász. In Író a toronyban. Palásthy titka. Tökász. Zöld gyep, zöld asztal. A főispán. 181–217. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Kosztolányi, D. (1931). Fekete kolostor. Kuncz Aladárról és könyvéről. Nyugat, 1931/12. https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nyugat-nyugat-1908-1941-FFFF0002/1931-2EC995/1931-12-szam-308696/figyelo-468A96/kosztolanyi-dezso-fekete-kolostor-kuncz-aladarrol-es-konyverol-478A96/ (2020. június 10.)
Lőrinczi, L. (s. d.) Utazás a fekete kolostorhoz. Cseke Péter honlapja. https://sites.google.com/site/azidoharcokatujraz/home/2-szemelyes-haboruk/kuncz-aladar/lorinczi-laszlo-utazas-a-fekete-kolostorhoz (2019. 12. 4.)
Markovits, R. [1939] 2014. Reb Áncsli és más avasi zsidókról szóló széphistóriák. Reb Ancili şi alte povestioare despre evreimea oaşului. Schiller Erzsébet: Kisgércétől a világhírig és vissza. 6–11. Ford. Felician Pop. Prefeță. 7–12. Kolozsvár–Cluj-Napoca: Kriterion Könyvkiadó–Editura Kriterion.
Molter, K. (1930). Markovits Rodion: Aranyvonat. Erdélyi Helikon 3 (1): 82–85.
Molter, K. (s. d.). Kuncz Aladár. A magyar irodalom története. https://mek.oszk.hu/02200/02228/html/06/500.html (2020. július 6.)
Munk, A. [1933] 1981. A hinterland. A mögöttes országrész háborúja. Bori Imre: Utószó. 235–243. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Németh, A. (1933). Emlékezés Kuncz Aladárról. Nyugat, 13–14. https://epa.oszk.hu/00000/00022/00560/17518.htm (2020. január 22.)
Pomogáts, B. (1968). Kuncz Aladár. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Schöpflin, A. (1929). Hadifogoly-könyvek. Nyugat, 22–23. https://epa.oszk.hu/00000/00022/00479/14766.htm
Schöpflin, A. (1931). Fekete kolostor. Kuncz Aladárról és könyvéről. Nyugat, 12.
https://epa.oszk.hu/00000/00022/00516/16130.htm (2020. máj. 19.)
Szekernyés, János. 2011. Egy világsiker eredői, összetevői és utórezgései. Markovits Rodion és kollektív riportregénye a szibériai hadifogságról. Múlt és Jövő 26 (3): 51–73. www.multesjovo.hu/hu/aitdownloadablefiles/download/aitfile/aitfile_id/1437/ (2017. dec. 19.
Tarkó, J. (1919). Amíg a nagy vihar tombolt… Nagybecskerek: Haász Testvérek.
Kuncz A. (1931). Fekete kolostor. Feljegyzések a francia internáltságból. Kolozsvár: Erdélyi Szépmíves Céh.
Markovits, R. [1928] (1986). Szibériai garnizon. Kollektív riportregény. Boldizsár Iván: Híres könyv – elfelejtett szerző. 5–6. Dr. Végh Oszkárné: Utószó. 454–458. Budapest: Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat.
Markovits, R. (1929). Aranyvonat. Budapest: Genius kiadás.
Munk, A. 1930. A nagy káder. Egy pleni feljegyzései a forradalmi Oroszországból. Budapest: Pantheon Kiadás.
Szabó I. – Andrée D. [1931]: Egy legionista naplója. Hat esztendő a Francia Idegenlégióban (1923–1929). Eredeti naplójegyzetek alapján sajtó alá rendezte: Andrée Dezső. Novi Sad: Uránia
Anonim (1914): Megüzenték a háborút! Népszava. https://nepszava.hu/1028557_mindent-megfontoltam-es-meggondoltam (2020. augusztus 1.)
Babits, M. (1931). Fekete kolostor. Erdélyi Helikon, 6. 419–421. (2020. június 10.)
Bágyoni Szabó, I. (1973). Kuncz Aladár-emlékek. Korunk, 11, 1664–1673. http://epa.oszk.hu/00400/00458/00437/pdf/EPA00458_Korunk_1973_11_1664-1673.pdf (2019. 12. 4.)
Baliga, V. L. (2014). Egy szibériai tartalékos zászlós mindennapjai. Markovits Rodion: Aranyvonat. Pro Minoritate 121–123. www.prominoritate.hu/folyoiratok/2014/ProMino-1402-beliv-09-baliga.pdf (2017. dec. 19.)
Bokor, E., Dr. (1919). Menekülés a szibériai fogságból. Japánon és Anglián keresztül/Két magyar tiszt viszontagságai. Budapest: Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda.
Bence, E. (2015). Az első világháború tematizációja az 1930-as évek vajdasági magyar irodalmában. In Virtuális irodalomtörténet. 102–113. Veszprém: Iskolakultúra.
Bence, E. (2017): Sci-fi a háborúban (Tarkó János: Amíg a nagy vihar tombolt…). In Miért sír Szulimán? Elemzések, bírálatok a magyar irodalom köréből. 85–102. Budapest: Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút Kiadó.
Bence, E. (2017a). Napló(regény) az első világháborúból. Darvas Gábor: „Mindent meggondoltam és mindent megfontoltam…” In Miért sír Szulimán? Elemzések, bírálatok a magyar irodalom köréből. 103–117. Budapest: Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút Kiadó.
Bence, E. (2017b). Egy legionista a háborúban. Szabó István–Andrée Dezső: Egy legionista naplója. Hat esztendő a Francia Idegenlégióban (1923–1929). In Miért sír Szulimán? Elemzések, bírálatok a magyar irodalom köréből. 117–145. Budapest: Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút Kiadó.
Bence, E. (2018). Magyar bestsellerek, irodalmi (világ)sikerek a két világháború között. In Utazások Posztmonarchiában. Kulturális kontextusok. Elemzések, bírálatok a magyar irodalom köréből. Szabadka: Életjel, 45–61.
Bence, E. (2018a). Ahogy egy életmű újraolvassa önmagát. Markovits Rodion: Reb Áncsli és más avasi zsidókról szóló széphistóriák In Utazások Posztmonarchiában. Kulturális kontextusok. Elemzések, bírálatok a magyar irodalom köréből. Szabadka: Életjel 61–69.
Bence, E. – Kocsis, L. (2019). Memoires, Diaries, Diary Novels about the First World War in Haungarian Literature. Stredoeurópske pohl’ady. (1): 1. 86–94.
Cseke, P. (2018). Zarándoklatok a Fekete kolostorhoz, avagy egy remekmű kultúrdiplomáciai szolgálata. Helikon, 24. (758.) https://www.helikon.ro/zarandokutak-a-fekete-kolostorhoz-avagy-egy-remekmu-kulturdiplomaciai-szolgalata/
Csuka, Z. (1931). Szabó–Andrée: Egy legionista naplója. Mi Irodalmunk, 1931. augusztus 2. 27–28)
Farkas, G. (1933). A fejnélküli ember. Szabadka: Kalangya Könyvek.
Filep, T. G. (2015). Távol Párizstól. Ex Symposion. Kuncz Aladár-szám. 2015. 90, 1–5. http://exsymposion.hu/data/pdf_issue/2015__kuncz-aladar__simi-charles__.pdf (2019. 12. 4.)
Fleissig, J. (1920). Szibériai napló. Fogságom és szökésem. Budapest: Benkő Gyula cs. és kir. Könyvkereskedése.
Gadamer, H. G. (1984). Igazság és módszer. Egy filozófiai hermeneutika vázlata. Fordította: Bonyhai Gábor. Budapest: Gondolat.
Gerold, L. (2014). Vajdasági magyar irodalmi lexikon (1918–2014). Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Hammerstein, J. (2011). Egy elfelejtett magyar világirodalmi bestseller (Markovits Rodion: Szibériai garnizon). Látó 22 (6): http://www.lato.ro/article.php/Egy-elfelejtett-magyar-vi1ágirodalmi-bestseller-Markovits-Rodion-Szibériai-garnizon/2092/ (2017. dec. 19.)
Hammerstein, J. (2017). A hátország szélhámosai. Kortárs, 7–8. 161–165.
Hašek, J. [1923] (s. d) Švejk, a derék katona kalandjai a világháborúban. Ford. Réz Ádám. http://dydudu.hu/konyv/regeny/hasek/svejk/ (2018. jan. 17.)
Horváth, Cs. (2017). A kimaradás módozatai. Kuncz Aladár: Fekete kolostor, Jaroslav Hašek: Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban. IN Kappanyos András szerk. E nagy tivornyán. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont. 91–101.
Jeney, É. (2013). Beszámoló. Kuncz Aladár franciaországi emlékezethelyei. http://www.balassiintezet.hu/attachments/article/562/Kuncz%20Aladar%20franciaorszagi%20emlekezethelyei%20(Jeney%20Eva).pdf
Jeney, É. (2014). A megosztó és a megosztható múlt. Feljegyzések a francia internálásról, Pro Minoritate, XIV. évfolyam, 2. szám, 23–48.
Jeney É. (2014a). Fekete irodalom. Literatura 60 (1): 28–43.
http://www.balassikiado.hu/BB/NET/LITERATURA/Literatura_2014_1.pdf (2017. dec. 30.)
Jeney, É. (2015). Marginália a Fekete kolostorhoz. EX Symposion. Kuncz Aladár-szám. 2015. 90, 6–13 (2019. 12. 4.)
Józsa, M. (2013). A boche. Kuncz Aladárról. EX Symposion. Együtt, 1914. 4. https://exsymposion.hu/index.php?tbid=article_page__surfer&csa=load_article&rw_code=jozsa-boche_3359
Józsa, M. (2014). A boche. Józsa Márta esszéje Kuncz Aladárról. Litera. hu (Első közlés: 2014. február 11.) https://litera.hu/irodalom/elso-kozles/a-boche-jozsa-marta-esszeje-kuncz-aladarrol.html (2020. január 22.)
Kalapis, Z. (2002). Életrajzi kalauz, I. Újvidék: Forum Könyvkiadó, 41–42.
Kellér, A. (1978). Tökász. In Író a toronyban. Palásthy titka. Tökász. Zöld gyep, zöld asztal. A főispán. 181–217. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Kosztolányi, D. (1931). Fekete kolostor. Kuncz Aladárról és könyvéről. Nyugat, 1931/12. https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nyugat-nyugat-1908-1941-FFFF0002/1931-2EC995/1931-12-szam-308696/figyelo-468A96/kosztolanyi-dezso-fekete-kolostor-kuncz-aladarrol-es-konyverol-478A96/ (2020. június 10.)
Lőrinczi, L. (s. d.) Utazás a fekete kolostorhoz. Cseke Péter honlapja. https://sites.google.com/site/azidoharcokatujraz/home/2-szemelyes-haboruk/kuncz-aladar/lorinczi-laszlo-utazas-a-fekete-kolostorhoz (2019. 12. 4.)
Markovits, R. [1939] 2014. Reb Áncsli és más avasi zsidókról szóló széphistóriák. Reb Ancili şi alte povestioare despre evreimea oaşului. Schiller Erzsébet: Kisgércétől a világhírig és vissza. 6–11. Ford. Felician Pop. Prefeță. 7–12. Kolozsvár–Cluj-Napoca: Kriterion Könyvkiadó–Editura Kriterion.
Molter, K. (1930). Markovits Rodion: Aranyvonat. Erdélyi Helikon 3 (1): 82–85.
Molter, K. (s. d.). Kuncz Aladár. A magyar irodalom története. https://mek.oszk.hu/02200/02228/html/06/500.html (2020. július 6.)
Munk, A. [1933] 1981. A hinterland. A mögöttes országrész háborúja. Bori Imre: Utószó. 235–243. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Németh, A. (1933). Emlékezés Kuncz Aladárról. Nyugat, 13–14. https://epa.oszk.hu/00000/00022/00560/17518.htm (2020. január 22.)
Pomogáts, B. (1968). Kuncz Aladár. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Schöpflin, A. (1929). Hadifogoly-könyvek. Nyugat, 22–23. https://epa.oszk.hu/00000/00022/00479/14766.htm
Schöpflin, A. (1931). Fekete kolostor. Kuncz Aladárról és könyvéről. Nyugat, 12.
https://epa.oszk.hu/00000/00022/00516/16130.htm (2020. máj. 19.)
Szekernyés, János. 2011. Egy világsiker eredői, összetevői és utórezgései. Markovits Rodion és kollektív riportregénye a szibériai hadifogságról. Múlt és Jövő 26 (3): 51–73. www.multesjovo.hu/hu/aitdownloadablefiles/download/aitfile/aitfile_id/1437/ (2017. dec. 19.
Tarkó, J. (1919). Amíg a nagy vihar tombolt… Nagybecskerek: Haász Testvérek.