PLACE NAMES IN LÁSZLÓ VÉGEL’S CITY NOVEL ENTITLED NEOPLANTA, OR THE PROMISED LAND
Main Article Content
Abstract
The study examines the place names in László Végel's novel Neoplanta, or the Promise Land and their meaning-carrying function in the text. Újvidék (Novi Sad) as theme and location encompasses Végel's entire oeuvre. Végel is the chronicle of the city since the 1950s until today, while his choice of topics, language, and idiomatic phrases preserve the spirit of the city that changes from decade to decade. At the beginning of the 2010s, he wrote the novel of the city as a summary of his Újvidék narratives (motifs, thematic elements). The novel has a double narrative framework: the anonymous narrator moves from Szenttamás (Srbobran) to Újvidék in 1956 to start his high school studies there, where he meets the Serbian coachman Lazo Pavletić. After his retirement, Lazo invites him for a last carriage ride, and while they tour the streets, squares, and typical public buildings of Újvidék, they recall their life and family histories, from which the history of the city is formed as well. Literary onomastics distinguishes real and fictitious place names. In Végel's novel dominate the real geographical names related to Újvidék, but we also find examples of metaphorical naming. The geographical and institutional names of the urban fiction are integrated into the text as codes that operate various timelines, bring to the surface the historical and social traumas of the region's three hundred years of history, the problematic of national identity caused by border changes and migration, and indicate the value system and historical perspective of the political systems. The title of the work also reflects at the symbolic spatial manifestations of politics, the symbolic propagation as well. The toponym materia of the urban fiction was organized on bases of Mihály Hajdú and István Hoffman’s typology.
Keywords: place names, urban fiction, László Végel, literary onomastics, real writer's place names, street name policy
Downloads
Metrics
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-ShareAlike 4.0 International License.
References
Balogh, J. (2000). A főnév. In: Keszler, B. (szerk.) (2000). Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 127–141.
Bence, E. (2016). „Megint tanú” Újvidéken – Végel László: Balkáni szépség, avagy Slemil fattyúja. Bárka, 4, 114–117.
Domján, E. (2016). „A becsület elveszett, de egyéb semmi”. Vár Ucca Műhely, 1, 77–80.
Fábián, P. – Földi, E. – Hőnyi, E. (1998). A földrajzi nevek helyesírása. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Hajdú, M. (1975). Budapest utcanaveinek névtani vizsgálata. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Hajdú, M. (2003). Általános és magyar névtan. Budapest: Osiris.
Hoffmann, I. (2007). Helynevek nyelvi elemzése. Budapest: Tinta.
Kálmán, B. (1989). A nevek világa. Debrecen: Csokonai Kiadó.
Király, L. (2007). Névtani ismeretek. In: A. Jászó, A. (főszerk.) (2007). A magyar nyelv könyve. Budapest: Trezor. 607–641.
Kovács, Sz. (2007). A városszöveg mint kulturális reprezentációk dialógusa. Budapest a XIX‒XX. század fordulóján. Alföld, 8, 86‒94.
N. Kovács, T. – Böhm, G. – Mester T. szerk. (2005). Terek és szövegek. Újabb perspektívák a városkutatásban. Budapest: Kijárat.
Laczkó, K. – Mártonfi, A. (2005). Helyesírás. Budapest: Osiris.
László, Sz. (2014). Bérkocsival az Ígéret Földjén. Végel László: Neoplanta avagy az Ígéret Földje. Városregény. Tiszatáj, 10, 98‒100.
Lukács, A. (2016). Római toponimák a magyar nyelvű útikönyvekben. Hungarológiai Közlemények, 1. 58–74. DOI: https://doi.org/10.19090/hk.2016.1.58-74
Mózes Krisztián (2015). Utcanevek és politika. In: Folmeg Márta, Jóri Anita (szerk.): Világ és nyelv szenvedéllyel. Budapest: Tinta. 251–258.
Niedermüller, P. (1994) A város: kultúra, mítosz, imagináció. Mozgó Világ, 5, 5‒17.
Reszegi, K. (2018). Helynevek – térszemlélet – mentális térkép: A nyelv, a helynevek és a tér összefüggései. Magyar Nyelv, 114. 169–184. DOI: https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2018.2.169
Roginer, O. (2015). A város mint (ellen)érv. Újvidék a (jugoszláviai) magyar irodalomban. Szabadka: Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete.
J. Soltész, K. (1958). Az irodalmi névadás. Magyar Nyelvőr, 82, 50‒61.
T. Somogyi, M. (2015). Az írói névadás vizsgálata. In: Farkas T.‒ Slíz M. (szerk.) (2015). Magyar névkutatás a 21. század elején. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság – ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, 207‒226.
Toldi, Éva (2010). Újvidék-narratívák. Hungarológiai Közlemények, 3. 90–99.