Aladár Kuncz’s Novel Fekete kolostor [The Black Monastery] in the Context of Hungarian Fiction Themes Tackling the First World War
Main Article Content
Abstract
Aladár Kuncz's novel The Black Monastery, published in 1931, belongs to the second group of literary works thematizing the events of the First World War, among the novels that depicted recent authentic historical events from the standpoint of a one-and-a-half-decade perspective. In this sense, it can also be examined and interpreted in the context of European and Hungarian literature: their similarities, as well as characteristics that separate and remove them from the given genre line, are revealed. In the field of Hungarian literature of the period, it is most often compared to Rodion Markovits's novels Szibériai garnizon [Siberian Garrison] (1928) and Aranyvonat [Golden Train] (1929), while in Hungarian literature in Yugoslavia / Vojvodina – in addition to several other, less pronounced, or only partially World-War-I prose works – it can be interpreted in relation to Gábor Darvas’s novel “Mindent meggondoltam és mindent megfontoltam…” [“I thought about everything and considered everything…”] (1930), Artúr Munk’s A nagy káder [The Great Cadre] (1929) and István Szabó–Dezső Andrée’s Egy legionista naplója [The Diary of a Legionnaire] (1931). The presumption of the research is that The Black Monastery differs for the most part, and initiates a new series of novels in the history of Hungarian literature: it fits into the series of Hungarian (interning camp) novels depicting the world of (interning) camps. At the same time, the examination of the mentioned novel type in the topical sphere points to the development of the literary political lines of power that unfolded in the late twenties of the last century, and the synchronous processes of constructing minority literatures. The paper presents the results of these comparative studies.
Downloads
Metrics
Article Details
References
Kuncz A. (1931). Fekete kolostor. Feljegyzések a francia internáltságból. Kolozsvár: Erdélyi Szépmíves Céh.
Markovits, R. [1928] (1986). Szibériai garnizon. Kollektív riportregény. Boldizsár Iván: Híres könyv – elfelejtett szerző. 5–6. Dr. Végh Oszkárné: Utószó. 454–458. Budapest: Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat.
Markovits, R. (1929). Aranyvonat. Budapest: Genius kiadás.
Munk, A. 1930. A nagy káder. Egy pleni feljegyzései a forradalmi Oroszországból. Budapest: Pantheon Kiadás.
Szabó I. – Andrée D. [1931]: Egy legionista naplója. Hat esztendő a Francia Idegenlégióban (1923–1929). Eredeti naplójegyzetek alapján sajtó alá rendezte: Andrée Dezső. Novi Sad: Uránia
Anonim (1914): Megüzenték a háborút! Népszava. https://nepszava.hu/1028557_mindent-megfontoltam-es-meggondoltam (2020. augusztus 1.)
Babits, M. (1931). Fekete kolostor. Erdélyi Helikon, 6. 419–421. (2020. június 10.)
Bágyoni Szabó, I. (1973). Kuncz Aladár-emlékek. Korunk, 11, 1664–1673. http://epa.oszk.hu/00400/00458/00437/pdf/EPA00458_Korunk_1973_11_1664-1673.pdf (2019. 12. 4.)
Baliga, V. L. (2014). Egy szibériai tartalékos zászlós mindennapjai. Markovits Rodion: Aranyvonat. Pro Minoritate 121–123. www.prominoritate.hu/folyoiratok/2014/ProMino-1402-beliv-09-baliga.pdf (2017. dec. 19.)
Bokor, E., Dr. (1919). Menekülés a szibériai fogságból. Japánon és Anglián keresztül/Két magyar tiszt viszontagságai. Budapest: Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda.
Bence, E. (2015). Az első világháború tematizációja az 1930-as évek vajdasági magyar irodalmában. In Virtuális irodalomtörténet. 102–113. Veszprém: Iskolakultúra.
Bence, E. (2017): Sci-fi a háborúban (Tarkó János: Amíg a nagy vihar tombolt…). In Miért sír Szulimán? Elemzések, bírálatok a magyar irodalom köréből. 85–102. Budapest: Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút Kiadó.
Bence, E. (2017a). Napló(regény) az első világháborúból. Darvas Gábor: „Mindent meggondoltam és mindent megfontoltam…” In Miért sír Szulimán? Elemzések, bírálatok a magyar irodalom köréből. 103–117. Budapest: Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút Kiadó.
Bence, E. (2017b). Egy legionista a háborúban. Szabó István–Andrée Dezső: Egy legionista naplója. Hat esztendő a Francia Idegenlégióban (1923–1929). In Miért sír Szulimán? Elemzések, bírálatok a magyar irodalom köréből. 117–145. Budapest: Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút Kiadó.
Bence, E. (2018). Magyar bestsellerek, irodalmi (világ)sikerek a két világháború között. In Utazások Posztmonarchiában. Kulturális kontextusok. Elemzések, bírálatok a magyar irodalom köréből. Szabadka: Életjel, 45–61.
Bence, E. (2018a). Ahogy egy életmű újraolvassa önmagát. Markovits Rodion: Reb Áncsli és más avasi zsidókról szóló széphistóriák In Utazások Posztmonarchiában. Kulturális kontextusok. Elemzések, bírálatok a magyar irodalom köréből. Szabadka: Életjel 61–69.
Bence, E. – Kocsis, L. (2019). Memoires, Diaries, Diary Novels about the First World War in Haungarian Literature. Stredoeurópske pohl’ady. (1): 1. 86–94.
Cseke, P. (2018). Zarándoklatok a Fekete kolostorhoz, avagy egy remekmű kultúrdiplomáciai szolgálata. Helikon, 24. (758.) https://www.helikon.ro/zarandokutak-a-fekete-kolostorhoz-avagy-egy-remekmu-kulturdiplomaciai-szolgalata/
Csuka, Z. (1931). Szabó–Andrée: Egy legionista naplója. Mi Irodalmunk, 1931. augusztus 2. 27–28)
Farkas, G. (1933). A fejnélküli ember. Szabadka: Kalangya Könyvek.
Filep, T. G. (2015). Távol Párizstól. Ex Symposion. Kuncz Aladár-szám. 2015. 90, 1–5. http://exsymposion.hu/data/pdf_issue/2015__kuncz-aladar__simi-charles__.pdf (2019. 12. 4.)
Fleissig, J. (1920). Szibériai napló. Fogságom és szökésem. Budapest: Benkő Gyula cs. és kir. Könyvkereskedése.
Gadamer, H. G. (1984). Igazság és módszer. Egy filozófiai hermeneutika vázlata. Fordította: Bonyhai Gábor. Budapest: Gondolat.
Gerold, L. (2014). Vajdasági magyar irodalmi lexikon (1918–2014). Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Hammerstein, J. (2011). Egy elfelejtett magyar világirodalmi bestseller (Markovits Rodion: Szibériai garnizon). Látó 22 (6): http://www.lato.ro/article.php/Egy-elfelejtett-magyar-vi1ágirodalmi-bestseller-Markovits-Rodion-Szibériai-garnizon/2092/ (2017. dec. 19.)
Hammerstein, J. (2017). A hátország szélhámosai. Kortárs, 7–8. 161–165.
Hašek, J. [1923] (s. d) Švejk, a derék katona kalandjai a világháborúban. Ford. Réz Ádám. http://dydudu.hu/konyv/regeny/hasek/svejk/ (2018. jan. 17.)
Horváth, Cs. (2017). A kimaradás módozatai. Kuncz Aladár: Fekete kolostor, Jaroslav Hašek: Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban. IN Kappanyos András szerk. E nagy tivornyán. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont. 91–101.
Jeney, É. (2013). Beszámoló. Kuncz Aladár franciaországi emlékezethelyei. http://www.balassiintezet.hu/attachments/article/562/Kuncz%20Aladar%20franciaorszagi%20emlekezethelyei%20(Jeney%20Eva).pdf
Jeney, É. (2014). A megosztó és a megosztható múlt. Feljegyzések a francia internálásról, Pro Minoritate, XIV. évfolyam, 2. szám, 23–48.
Jeney É. (2014a). Fekete irodalom. Literatura 60 (1): 28–43.
http://www.balassikiado.hu/BB/NET/LITERATURA/Literatura_2014_1.pdf (2017. dec. 30.)
Jeney, É. (2015). Marginália a Fekete kolostorhoz. EX Symposion. Kuncz Aladár-szám. 2015. 90, 6–13 (2019. 12. 4.)
Józsa, M. (2013). A boche. Kuncz Aladárról. EX Symposion. Együtt, 1914. 4. https://exsymposion.hu/index.php?tbid=article_page__surfer&csa=load_article&rw_code=jozsa-boche_3359
Józsa, M. (2014). A boche. Józsa Márta esszéje Kuncz Aladárról. Litera. hu (Első közlés: 2014. február 11.) https://litera.hu/irodalom/elso-kozles/a-boche-jozsa-marta-esszeje-kuncz-aladarrol.html (2020. január 22.)
Kalapis, Z. (2002). Életrajzi kalauz, I. Újvidék: Forum Könyvkiadó, 41–42.
Kellér, A. (1978). Tökász. In Író a toronyban. Palásthy titka. Tökász. Zöld gyep, zöld asztal. A főispán. 181–217. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Kosztolányi, D. (1931). Fekete kolostor. Kuncz Aladárról és könyvéről. Nyugat, 1931/12. https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nyugat-nyugat-1908-1941-FFFF0002/1931-2EC995/1931-12-szam-308696/figyelo-468A96/kosztolanyi-dezso-fekete-kolostor-kuncz-aladarrol-es-konyverol-478A96/ (2020. június 10.)
Lőrinczi, L. (s. d.) Utazás a fekete kolostorhoz. Cseke Péter honlapja. https://sites.google.com/site/azidoharcokatujraz/home/2-szemelyes-haboruk/kuncz-aladar/lorinczi-laszlo-utazas-a-fekete-kolostorhoz (2019. 12. 4.)
Markovits, R. [1939] 2014. Reb Áncsli és más avasi zsidókról szóló széphistóriák. Reb Ancili şi alte povestioare despre evreimea oaşului. Schiller Erzsébet: Kisgércétől a világhírig és vissza. 6–11. Ford. Felician Pop. Prefeță. 7–12. Kolozsvár–Cluj-Napoca: Kriterion Könyvkiadó–Editura Kriterion.
Molter, K. (1930). Markovits Rodion: Aranyvonat. Erdélyi Helikon 3 (1): 82–85.
Molter, K. (s. d.). Kuncz Aladár. A magyar irodalom története. https://mek.oszk.hu/02200/02228/html/06/500.html (2020. július 6.)
Munk, A. [1933] 1981. A hinterland. A mögöttes országrész háborúja. Bori Imre: Utószó. 235–243. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Németh, A. (1933). Emlékezés Kuncz Aladárról. Nyugat, 13–14. https://epa.oszk.hu/00000/00022/00560/17518.htm (2020. január 22.)
Pomogáts, B. (1968). Kuncz Aladár. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Schöpflin, A. (1929). Hadifogoly-könyvek. Nyugat, 22–23. https://epa.oszk.hu/00000/00022/00479/14766.htm
Schöpflin, A. (1931). Fekete kolostor. Kuncz Aladárról és könyvéről. Nyugat, 12.
https://epa.oszk.hu/00000/00022/00516/16130.htm (2020. máj. 19.)
Szekernyés, János. 2011. Egy világsiker eredői, összetevői és utórezgései. Markovits Rodion és kollektív riportregénye a szibériai hadifogságról. Múlt és Jövő 26 (3): 51–73. www.multesjovo.hu/hu/aitdownloadablefiles/download/aitfile/aitfile_id/1437/ (2017. dec. 19.
Tarkó, J. (1919). Amíg a nagy vihar tombolt… Nagybecskerek: Haász Testvérek.